Az Egyesült Államok 75 precíziós fegyvert bevetve, minden idők legnagyobb B-2 Spirit hadműveletében egyszerre semmisítette meg Irán három legfontosabb nukleáris helyszínét – Fordót, Natanzot és Iszfahánt. Donald Trump amerikai elnök „teljes és tökéletes megsemmisítésről” beszélt, s figyelmeztette Teheránt: bármilyen megtorlás újabb csapásokat von maga után.
Hogyan jutottunk idáig?
A jelenlegi fegyveres szembenállás előzménye az Izrael és Irán közötti nyílt háborúvá terebélyesedett feszültség. Június 13-án Izrael váratlan légitámadás-sorozatot indított az iráni nukleáris és katonai infrastruktúra ellen, amiben magas rangú tisztek és atomtudósok is életüket vesztették. Válaszul Irán több száz rakétát és drónt lőtt ki Izraelre, részben áttörve a zsidó állam többrétegű légvédelmét. A konfliktus napok alatt több száz halálos áldozatot szedett Iránban és több tucatot Izraelben.
A „minden bombák anyja” és a bunkerrombolók szerepe
Washington a támadás során a 13 600 kilós, bunkerrombolásra alkalmas bombákat vetette be – ezek a világon kizárólag az Egyesült Államok arzenáljában találhatók meg. Ezek a bombák mélyen behatolnak a föld felszíne alá és ott robbannak fel. A hírek szerint a legmélyebb iráni létesítmény cirka 80 méter mélyen volt.
A Fordó helyszíne egy hegy gyomrában húzódik, így csak ilyen fegyverekkel lehetett elérni. A Pentagon szerint Irán légvédelme nem észlelte időben a közeledő B-2-eseket, így a meglepetés teljes volt.
Teherán reakciója: „A diplomáciának vége”
Az iráni Atomenergia-szervezet megerősítette a csapás tényét, ugyanakkor közölte, hogy nukleáris programját nem állítja le. Abbas Arákcsi iráni külügyminiszter szerint „a háborús, törvénysértő washingtoni adminisztráció” viseli a felelősséget a következményekért, és országa minden jogot fenntart az önvédelemre. Teherán rakétazáporral válaszolt Izrael ellen, több mint nyolcvan sebesültet okozva.
Nemzetközi visszhang: aggodalmak és elítélő nyilatkozatok
António Guterres ENSZ-főtitkár „veszélyes eszkalációnak” nevezte az amerikai beavatkozást, miközben Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tárgyalóasztalhoz való visszatérést sürgette. Németország, Csehország és Szlovákia egyaránt kulcsfontosságúnak tartja a diplomácia újraindítását, bár Berlin szerint a támadások érzékenyen érinthették az iráni atomprogramot.
Kína és Oroszország határozottan elítélte az amerikai fellépést, az Ománban közvetítő szerepet játszó diplomácia pedig „súlyos következményekre” figyelmeztetett.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az európai nagyhatalmak az EU külügyi főbiztosával, Kaja Kallasszal Svájcban tárgyalt az iráni külügyminiszterrel az esetleges megállapodásról. Ezek a tárgyalások az amerikai támadások miatt zátonyra futottak. Hozzátesszük, Franciaországnak érdekében áll, hogy az iráni olaj elérhető maradjon a nemzetközi piacon.
A Hormuzi-szoros és a globális olajár
Az iráni parlament a Fordó-, Natanz- és Iszfahán-csapások után felvetette a Hormuzi-szoros lezárását. Ez a világ legfontosabb olaj-útvonala, ahol már a krízist megelőzően is a nemzetközi hajózási hatóságok óvatosságot javasoltak. Egy teljes blokád a kőolaj ára és a globális infláció ugrásszerű növekedését vetíti előre. A végső döntés az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsé.
Az LNG-kereskedelem harmada, a globális olajkereskedelem 20 százaléka halad keresztül a Hormuzi-szoroson. Egy olyan konfliktus, ami ezt a szoros blokád alá veszi, nagyon durva gazdasági következményekkel állítja szemben az EU-t, amely erőltetett menetben akar leválni teljesen az orosz energiahordozókról.
Az irániaknak nincs szükségük nagy hadihajókra, hogy célt érjenek. Be vannak rendezkedve kis hajók vagy motorcsónakok bevetésére, amelyekre rakéták kilövésére tettek alkalmassá. Egy rakéta egy tankerben végzetes károkat okozhat, ami a kereskedelem leállását eredményezi.
Drágulásra így is számítani kell, a konfliktus amerikai beavatkozás nélkül is a többszörösére emelte a szállítmányok biztosítását. A legjobb forgatókönyv szerint blokád nélkül is tovább emelkednek a biztosítási díjak, ami végső soron az üzemanyag és földgáz drágulását idézi elő.
Washington: „Nem nyitunk új frontot”
Pete Hegseth védelmi miniszter megerősítette, hogy a Kongresszust a War Powers Act előírásainak megfelelően „azonnal, a gépek biztonságos kivonulása után” értesítették.
A művelet szerinte „fókuszált és célzott” volt, nem pedig nyílt végű háborús vállalkozás. Mindazonáltal az amerikai hadsereg „fel van készülve érdekei védelmére”, ha Irán vagy szövetségesei újabb csapásokat indítanak.
Közel-keleti darázsfészek
A jemeni húszi mozgalom, Irán regionális szövetségese, amerikai hajók elleni támadásokkal fenyegetőzik a Vörös-tengeren. Ez a Szuezi-csatornán keresztüli kereskedelmet fogja megnehezíteni – már pusztán a fenyegetőzés a szállítás drágulását idézi elő vagy a biztosítási díjakon, vagy a kerülőút (Dél-Afrika) hossza miatt.
Libanonban a Hezbollah erői fokozott készültségben vannak, a washingtoni külügyminisztérium pedig ismét felszólította a térségben tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy hagyják el az országot. A térség szereplői attól tartanak, hogy egyetlen rosszul időzített rakéta vagy dróntámadás regionális háborúhoz vezethet.
Diplomáciai esélyek és kockázatok
J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap arról beszélt: Washington hosszú távú megállapodást akar Teheránnal, „nem pedig elhúzódó hadjáratot”. Ugyanakkor Irán belpolitikai nyomás alatt áll: a parlament egyes képviselői a NPT-szerződésből való kilépést sürgetik, sőt egyesek „egységes muszlim frontot” követelnek a „cionista-amerikai arrogancia” ellen. A nagyhatalmi érdekellentétek (USA-Kína-Oroszország) és a helyi konfliktusok (Hamasz, Hezbollah, jemeni húszik) összefonódása miatt a helyzet rendkívül törékeny.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy J.D. Vance nem repes az örömtől az amerikai beavatkozás miatt, és ha látványosan kelletlenül is, de ott állt Donald Trump amerikai elnök mellett a csapásokról szóló sajtótájékoztatón.
Mi következhet?
Korlátozott válaszcsapások – Irán valószínűleg „nyílt háború” nélkül akar presztízst menteni, így aszimmetrikus támadások (kibertér, drónok, proxy milíciák, mint amilyen Hezbollah vagy hútik) várhatók.
Stratégiai tárgyalások – Amennyiben sikerül visszatérni a diplomáciai pályára, egy új, az iráni atomprogramot hosszú távon fékező egyezmény kerülhet napirendre.
Energia-sokk – A Hormuzi-szoros lezárása vagy a tankerhajók elleni támadások világméretű gazdasági válságot idézhetnek elő.
NATO-szerep – A júliusi washingtoni NATO-csúcson várhatóan kiemelten tárgyalják a közel-keleti helyzetet és az európai stratégiai önállóság kérdését.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: CNN
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
