Egyre leplezetlenebbül erőltetné rá oroszellenes politikáját Európára a hagyományos washingtoni elit, példátlan politikai ellenállást váltva ki ezzel a tengerentúli érdekek előtt rendszerint fejet hajtó kontinens vezetőiből is. Ennek jele, hogy az Egyesült Államok képviselőháza kedden nagy többséggel elfogadott egy törvénycsomagot, amely kiterjesztené az Oroszországgal szemben a Krím annexiója, illetve a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt beavatkozás miatt bevezetett büntetőintézkedéseket. Az Iránt és Észak-Koreát is célzó szigorítás – amelyet Paul Ryan házelnök büszkélkedve a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának nevezett – sarkalatos pontja, hogy betartásukat külföldi entitásokon, cégeken is számon kérné, így fokozottan büntetnék az Oroszországgal folytatott távlati energetikai együttműködést is. Biztos, ami biztos alapon szűkítenék ugyanakkor – az orosz beavatkozás haszonélvezőjének titulált – Donald Trump elnök jogkörét is arra nézve, hogy a törvényhozók bevonása nélkül enyhíthessen a büntetőintézkedéseken.
A törvény első „áldozata” az Oroszországból Németországba irányuló közvetlen gázszállítás kapacitását bővítő Északi Áramlat II. vezetékek építése lehet azáltal, hogy a megvalósításban részt vevő nyolc európai uniós energetikai nagyvállalatot súlyos büntetéseknek tenné ki. De a korábban ellehetetlenített Déli Áramlat projektnek a magyar kormány által is szorgalmazott – a Török Áramlatra alapozott – újjáélesztését is kudarcra ítélné. Az is nyilvánvaló – erre egy júniusi német–osztrák kormányzati nyilatkozat is rámutatott –, hogy a lépés a fellendülőben lévő amerikai cseppfolyósítottgáz-export (LNG) piacépítését szolgálja. A tervezet további szigorításokat is előrevetít, például az atomenergia terén. Megfigyelők szerint idővel ez Paks II. felett is megkondíthatja a harangot. Az indoklásul felhozott ukrán válságban nem következett be negatív fordulat, az amerikai választásba történt orosz beavatkozást sem sikerült még bizonyítani.
http://mno.hu/
Így a lépést nehéz másként értékelni, mint jól időzített stratégiai kezdeményezésként. Az amerikaiak ezzel újabb éket verhetnének Oroszország és Európa közé – kapcsolataik már így is meggyengültek –, vagy egyenesen konfrontációt szíthatnának az eurázsiai szomszédok között, segítve ezzel megőrizni a vezető nagyhatalom globális dominanciáját. Hogy a szankciókkal sikerülne Oroszországot engedményekre kényszeríteni – a Krím visszaadásánál kevesebbel aligha érnék be –, az elmúlt két év tapasztalatai alapján legalábbis kétséges.
A törvénycsomagot még a szenátusnak is el kell fogadnia, és az államfőnek is alá kell írnia, hogy hatályba lépjen. Az amerikai felsőház várható hozzáállását jól szemlélteti Bob Corker külügyi bizottsági elnök nyilatkozata, miszerint „az Oroszország elleni szankciók célja az, hogy Európa egésze demokratikus és szabad legyen”.
http://mno.hu/
Hogy Trump eddig nem tett ellenvetést, annak az az oka, hogy nagy nyomás nehezedik rá: ha vétóz, akkor egyértelműen azoknak a malmára hajtja a vizet, akik szerint az oroszok akciója segítette hatalomra, s most fizeti vissza Moszkva támogatását. A szankciók ugyanakkor ellentétesek külpolitikai célkitűzésével, miszerint normalizálni szeretné az orosz–amerikai kapcsolatokat, például a szíriai konfliktus megoldása, az iszlamista terrorizmus legyőzése céljából. Mivel Trump és az oroszok viszonyára nézve olyan vizsgálatok vannak folyamatban, amelyekből az elnök alkotmányos elmozdításához vezető eljárás is kikerekedhet, a Fehér Ház urának roppant szűk a mozgástere az ellenállásra.
http://mno.hu/
A komoly üzleti érdeksérelem lehetősége mozgósította az amerikaiakkal rendszerint engedékeny európai politikai vezetést is. Az Európai Bizottság közölte, készen áll rá, hogy válaszlépéseket tegyen. Aggodalmukat fejezték ki a negatív politikai következményekkel kapcsolatban is. Hozzátették: nyugtalansággal figyelik a kibontakozó folyamatot az európai energiafüggetlenség szempontjából, és ezt minden lehetséges diplomáciai csatornán tudatják is az amerikai adminisztrációval. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök – kiállva az eddigi szankciók fenntartása mellett – úgy fogalmazott, hogy az „előbb Amerika!” szlogen nem jelentheti azt, hogy az európai érdekek hátrább szorulhatnak. A német kormány is tovább bírálja az amerikai törekvést, noha úgy látja, közbenjárásukra a törvénytervezet kedvező irányban módosult, például egyeztetést ír elő az elnöknek az uniós intézményekkel az Európába irányuló orosz gázszállítást érintő ügyekben. Franciaország szerint az új amerikai szankciók nyilvánvalóan sértik a nemzetközi jogot azzal, hogy területen kívüli jogalanyokra akarják kiterjeszteni joghatóságukat. Az osztrák kancellár szóvivője szerint az amerikai szankciók egyoldalú szigorítása Oroszország ellen eltérést jelentene az Egyesült Államok és az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatban folytatott közös politikájától. Christian Kern kancellár különösen riasztónak nevezte, hogy az Egyesült Államok megpróbálja Európa energiaellátását egyoldalú intézkedésekkel befolyásolni, így valósítva meg saját gazdasági törekvéseit.
Sarokba szorítvaA szankciók kérdése azért is kínos Trump elnöknek, mert kezdeményezése az elődjéhez köthető egészségbiztosítási reform, az úgynevezett Obamacare eltörlésére szerdán másodszor is elbukott a szenátusban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.27.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
