"Az urak az arabokat keresik? Mert azok fél emelettel feljebb vannak" – Spöttle a német rendőrség megfigyelési fortélyairól

A megfigyelés nagyon költséges és meglehetősen macerás feladat. Legalább húsz nyomozóra – nőkre, férfiakra, különböző karakterű emberekre – van szükség ahhoz, hogy az a személy, aki tudja, vadásznak rá, még véletlenül se sejtse meg, hogy figyelik őt.

A terrorizmus terjedése a rendőrségekre és a titkosszolgálatokra is egyre nagyobb feladatokat ró. Ha indokolt, akkor a terroristagyanús személyeknek minden lépését nyomon követhetik a nyomozók.

A megfigyelés azonban nem egyszerű feladat, sokszor filmbe illő vagy ahhoz hasonlító, de néha unalmas és idegtépő – mondta a hirado.hu-nak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, aki 1991 és 2001 között dolgozott a német rendőrség kötelékében, a politikai és vallási indíttatású bűncselekményeket vizsgáló egységnél.

Már régen leszerelt, de úgy látja, hogy a megfigyelési módszerek nem sokat változtak, és bár ő a berlini munkájáról mesélt részletesen, úgy látja, hogy Európa-szerte mindenhol nagyjából egy séma szerint működik a megfigyelés, csupán apró eltérések lehetnek a nemzetek között.

Georg Spöttle rengeteg embert figyelt meg a csapatával Németországban, ezekről az esetekről és megfigyelési fortélyokról mesélt a hirado.hu-nak:

Németországban, ha egy ember vagy emberek ellen konkrét nyom van, akkor csakis a bíróság és az ügyészség jóváhagyásával lehet elkezdeni a megfigyelést, a telefonok lehallgatását, levelezések átnézését vagy a nyomon követést. Ha egy ügynél gyorsan kell cselekedni, akkor akár az éjszaka közepén is meg lehet szerezni az engedélyt az ügyeletes államügyésztől.

Különböző karakterű emberek kellenek

Egy személy megfigyelése nagyon költséges és meglehetősen macerás feladat. Legalább 20 nyomozóra van szükség: nőkre és férfiakra, idősebbekre és fiatalabbakra, különböző karakterekre: magas és alacsony, vékony és kövérebb, sportos és atléta típusokra, továbbá európai és egzotikusabb típusú emberekre, hogy a ’vadászatra’ kiélezett célszemély véletlenül se sejtse meg, hogy figyelik őt.

Emellett fontos, hogy a team tagjai különböző nyelveken – a megfigyelt csoport nyelvein – is beszéljenek.

A csapat fix volt és a legkülönfélébb emberekből állt, de mivel minden egyes ügy más és más volt, így gyakran előfordult, hogy ’berántottunk egy nyomozót’ másik csapatból egy-egy ügyhöz a szaktudása vagy a nyelvtudása miatt.

Engem is kértek át egy másik csoportba a nyelvtudásom miatt, amikor egy drogügylet kapcsán egy magyar prostituált is képbe került.

Átfóliázott és átmatricázott autók

A személyin túl a tárgyi feltételeknek is adottnak kell lenniük. Volt egy 8-10 autós ‘flottánk’ a megfigyelésre. A rendszámokat is folyamatosan cserélgettük, minden autóra több rendszám volt bejelentve.

Mindennapos volt, hogy az autókat átfóliáztuk vagy felmatricáztuk. Előfordult például, hogy egész délután egy ismert üdítőmárka logójával ellátott furgonban ültünk, mert az volt a legkevésbé gyanús.

Egy-egy megfigyelés nem ritkán akár hónapokig is eltartott és mindent megtettünk azért, hogy a célszemély vagy célcsoport tagjai véletlenül se fogjanak gyanút. De volt, hogy mégis észrevették minket. A visszapillantó tükörből kiszúrt minket a célszemély, egyre gyakrabban nézett hátra, ezt észrevettük mi is. Ekkor felfüggesztettük a megfigyelését egy időre, hogy ne keltsünk benne további gyanút.

Teniszütőt fogtunk és sporttáskát, ha épp sportolni ment a célszemély

Amikor például a megfigyelt ember sportpályára ment, akkor egy kolléganőmmel sportos ruhára váltottunk, fogtuk a sporttáskát és a teniszütőt, úgy követtük. Amikor elhagyta a sportpályát, akkor másik nyomozó vette át a megfigyelését.

Ha a célszemély kávézni ment, akkor hétköznapi ruhában egy újabb nyomozó figyelte őt… és így tovább. Váltottuk egymást folyamatosan, pörögtünk a nap 24 órájában.

Hírdetés

Dolgoztunk együtt a magyar hatóságokkal is

Volt példa arra is, hogy a magyar hatóságokkal együttműködve lepleztünk le libanoni fegyverkereskedőket. Kaptunk egy fülest arról, hogy hol készülnek átadni a fegyvereket. A magyar hatóság azután került képbe, hogy kiderült, az elkövetők magyar SIM kártyákat használtak, amit az egyik arab magyar barátnője szerzett be.

A berlini akció során berobbantottuk az ajtót és maszkban, teljes felszereléssel hatoltunk be a lakásba. Kézre kerültek a fegyverek, az arabok – és a magyar barátnő is.

Három napig hallgattam egy pár civódását

Az elektronikai megfigyelést, a lehallgatásokat a rendőrség külön részlege végezte, de gyakran előfordult, hogy egyenesben hallgattunk le beszélgetéseket. Egyszer három napon át hallgattam egy pár civódását. A fegyverekről egy szó sem esett, csak arról, hogy szakítsanak vagy sem… Vártuk az információkat, de semmi nem történt. Ez hosszú és idegnyúzó volt, nem olyan akciódús, mint a filmekben.

Volt persze ellenpélda is, de az ritka, inkább a hosszadalmas megfigyelés volt jellemző. És persze voltak ügyek, amik ‘elpuffantak’, nem igazolódott be a gyanú.

Sokszor hónapokon keresztül ‘voltunk rajta’ embereken. Éjszakákat töltöttünk házak előtt, az autóban, várva, hogy látunk vagy hallunk valamit. Egy-egy hideg téli éjszakán ez egyáltalán nem volt kellemes. Messzebb álltunk meg a háztól, volt nálunk távcső és éjjellátó is, de nem járathattuk a kocsi motorját, mert az feltűnő lett volna.

Egy esetben az olasz maffiáig vezetett egy szál

Berlinben, egy közúti ellenőrzés során a rendőr megállított egy autót, ellenőrizte. A hátsó sárvédőn egy golyónyomot vett észre, nem kérdezett rá a sofőrnél, hanem felvette velünk a kapcsolatot. Leadta a rendszámot és a személyleírást az autó utasairól.

Rögtön elindultunk ezen a nyomon és az olasz szervezett bűnözésig jutottunk. Egy brandenburgi pizzériáig, ami látszólag egy hétköznapi olasz étterem volt, de valójában egy pénzmosoda.

A rendőr reggel ellenőrizte az autót, mi délután már házkutatást tartottunk a pizzériában és több olasz lakásában. Sok százezer eurót, AK-47-es gépkarabélyokat, lőszereket foglaltunk le.

Voltak vicces esetek is

Libanoni fegyverkereskedőket figyeltünk meg egy 1800-as években épült lelakott berlini háznál. A ház is és a környék is rettenet volt…

Az arab fegyverkereskedők a második emeleten voltak. Lecsaptunk a lakásra. Több nyomozó, teljes felszerelésben egyszerre hatolt be, aztán jött a meglepetés és a döbbenet. A lakásban porcelánkutyák fogadtak bennünket, a polcokon lévő fotókról unokák mosolyogtak ránk… Majd egyszer csak megjelent a házmester.

Úgy nézett ki a nő, mint a filmekben: boglyas haj, a kezében seprű. Majd megszólalt: ’Az urak az arabokat keresik? Mert azok fél emelettel feljebb vannak’ – mondta. Mire felértünk a második emeletre, már ’kirepültek’, csak üres fegyveresládákat találtunk.

A Rolls-Royce-szal járó maffia tagjai a hatóságok arcába nevetnek

Egy libanoni ikerpár nagyszabású betörést hajtott végre egy rendkívül elegáns ékszerboltban, sok értékes órát, ékszert elvitt az egyik férfi. Részleges ujjlenyomatokat találtunk, ezen kívül értékelhető kamerafelvételek is voltak.

Az ikerpár mindkét tagja azt vallotta, hogy ő követte el a betörést. A hatályos jogszabályok szerint két embert ugyanazért a rablásért nem lehetett elítélni. Megmondani viszont nem tudtuk, hogy melyik volt az elkövető, mert úgy hasonlítottak egymásra, mint két tojás.

Az ékszereknek egy része ugyan meglett, de az elkövetők megúszták, mert a német hatóságok féltek attól, hogy ártatlan embert zárnak be” – így emlékezett vissza a régi esetekre Georg Spöttle.

A terrorizmus és a szervezett bűnözés összetartozik

Georg Spöttle szerint „Németország gyengeségeit a jogrendszerben és a bevándorláspolitikában is pontosan látni”. A szakértő szerint a terrorizmus és szervezett bűnözés kéz a kézben jár, így nem szabad szétválasztani.

"A migránsotthonokba is beszivárgott a szervezett bűnözés. A grúz és a libanoni maffia is nagyon rászállt a frissen érkezett, fiatal migránsokra. Mindenre használják a fiatalokat – drogszállításra és lopásokra is ráveszik őket –, hiszen 14 éves koruk alatt nem büntethetőek" – magyarázta.

Spöttle szerint a németeknél már szinte minden a libanoni maffia kezében van. A drog, a fegyver és az embercsempészet is. „Olyan libanoni maffia van Berlinben, hogy az rémálom” – nyilatkozta.

A hatóságok kapacitása azonban nem olyan nagy, hogy kezelni tudná a problémákat. „Berlinben 1500 ember hiányzik az állományból” – emelte ki a biztonságpolitikai szakértő a hirado.hu-nak nyilatkozva.

(Híradó)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »