Az uniót szuperállammá alakították

Az uniót szuperállammá alakították

A brüsszeli szélsőségesek egyre több szakpolitikai területen szeretnék úgy átvenni a tagállami hatásköröket, hogy az már elnyomás, és ez így nem működhet tovább.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (k) beszél, mellette Liliana Smiech, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója (b), Heather Nauert, az amerikai Trump-adminisztráció egykori külügyi szóvivője (b2), Bertrand de La Chesnais politikus, nyugalmazott francia altábornagy (j2) és Jacek Bartosiak, a lengyel Strategy and Future geopolitikai kutatóintézet vezérigazgatója (j1) az Egy stabil jövő felé: alkalmazkodás egy új világrendhez című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának dísztermében 2024. április 22-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Hírdetés

Az Európai Uniót az utóbbi öt évben olyan szuperállammá alakították át, amelyben elnyomni és kiszorítani igyekeznek az önálló véleményt megfogalmazó tagországokat – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója hétfőn Budapesten.

Orbán Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében létrejött, „Egy stabil jövő felé: alkalmazkodás egy új világrendhez” című konferencián közölte, az EU vezetése a „legyünk egységesek!” felkiáltás mögé bújva azt mondja, „adjatok át nekünk minél több hatalmat, mert mi itt Brüsszelben tudjuk, mit és hogyan kell tenni”. Ám az elmúlt tíz év gyakorlata szerinte azt mutatja, hogy a brüsszeli bürokraták nem tudnak vagy nem is akarnak megoldásokat találni a problémákra.
   
Ennek ellenére egyre több szakpolitikai területen szeretnék úgy átvenni a tagállami hatásköröket, hogy az már elnyomás, és ez így nem működhet tovább – tette hozzá. Példaként a migrációs és a külpolitikát említette, ahol bele akarnak szólni, hogy egy-egy országnak hogyan kellene megoldania a határvédelmét.
   

A csatlakozni kívánó Albániától és Szerbiától a szuverenitásuk olyan mértékű feladását várnák el, amit szerinte kizárt, hogy elfogadnának a nemzeti függetlenségük kivívásáért sokat küzdött országok.
   
További európai problémának nevezte, hogy a kontinens a nyersanyag- és energiaellátás terén kiszolgáltatott helyzetben van, és az unió ezzel kapcsolatos rossz döntései miatt a tagországok csak elszenvedik a magas árakat, versenyképességük pedig tovább romlik. Mivel Orbán Balázs szerint illuzórikusnak bizonyult, hogy az EU egy szuperállamként is vezethető, így a magyar elképzelés szerint az ideológiai megközelítés helyett vissza kell térni az ésszerű döntésekhez, a kirekesztés és a blokkosodás helyett pedig a kapcsolatépítéshez.
   
Magyarország geopolitikai helyzetét elemezve azt mondta, jelenleg csak észak felől nem nézünk szembe komoly kihívással, így ilyen körülmények között a magyar kormány legfontosabb feladata továbbra is az ország biztonságának és önállóságának megvédése.
   
Jacek Bartosiak, a lengyel Strategy and Future geopolitikai kutatóintézet vezérigazgatója arról beszélt: Kína úgy szeretné átvenni az Egyesült Államoktól a globális kapitalizmus irányítását, hogy magas termelékenységére alapozva írhassa át saját érdekei szerint a nemzetközi játékszabályokat. Az előadó ezért attól óvta Európát: stratégiai önállóságának elvesztésével egyszer nehogy arra ébredjen, hogy semmilyen beleszólása sincs már a világ legfontosabb ügyeibe.
   
Bartosiak további kulcskérdésnek tekinti a bizonytalan helyzetű Németország sorsának alakulását, ezért érthetőnek nevezte, hogy óvatosan, de Lengyelország is megpróbálja újrapozicionálni magát az európai térben.
   
Heather Nauert, az amerikai Trump-adminisztráció egykori külügyi szóvivője azt mondta: fontos szerepe van a NATO-nak, mert szerinte Oroszország nemcsak Ukrajnát fenyegeti.
   
Az amerikai belpolitikáról szólva azt emelte ki: Donald Trump győzelmét valószínűsíti az elnökválasztáson, mert az Egyesült Államokba az utóbbi hét év alatt 10 millió illegális bevándorlót engedett be a Biden-adminisztráció. Ez feszültségekhez vezetett, így az inflációt is sokalló amerikaiak nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet szeretnének.
   
Cáfolta, hogy egy Trump vezette Egyesült Államok ne adna majd teret a szövetségeseivel közös döntéseknek; Kínát pedig azért nevezte veszélyesnek, mert szerinte elsősorban kémkedésre igyekszik felhasználni a technológiai fejlődés adta lehetőségeit.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »