Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn Brüsszelben politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről.
A megállapodás értelmében az intézkedést csak akkor lehetne aktiválni, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál.
A mechanizmus 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Ideiglenes jellegű lesz, egy évig alkalmazható.
A rendelet felfüggesztési mechanizmust tartalmaz arra az esetre, ha az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az EU-n belüli gázáramlást vagy a megnövekedett gázkeresletet veszélyeztető kockázatokat állapítanak meg.
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megerősítette: "az Európai Bizottság készen áll arra, hogy előzetesen felfüggessze a mechanizmus aktiválását, ha az Európai Központi Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége azt jelzi, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket".
Kiemelte: a mechanizmus célja, hogy megszüntesse a háborús nyerészkedést, azaz a globális LNG-árakhoz viszonyított felárat, amelyet Európa a TTF-piaci árképzés miatt fizet. "Egy ilyen mechanizmus bevezetésével Európa jobban fel lesz készülve a következő téli szezonra és a tárolók feltöltésének újabb fordulójára, amely az ideinél nagyobb kihívást jelent majd" – tette hozzá.
Az egyeztetés több mint 4 hónapon keresztül tartott a tagállamok és az Európai Bizottság között, az uniós testület eredeti javaslata 275 euró/megawatt lett volna a gázársapkára.
Kreml: ellentmond a piaci elveknek az európai gázárplafon-megállapodás
Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Minszkben újságíróknak.
"Ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan" – mondta Peszkov az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva.
A szóvivő szerint az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy "gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat".
Szijjártó korábban: akárhány szavazási kör lesz, Magyarország nemmel fog szavazni
Ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli szerencsétlenkedéssel mentek el – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Magyarország semmi szín alatt nem támogatja a földgázra vonatkozó ársapka bevezetését, az ugyanis "káros, veszélyes és teljesen felesleges" intézkedés.
Szavai szerint ezzel olyan eseményekre szeretne reagálni a közösség, amelyek augusztusban történtek, s az csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül.
Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg – figyelmeztetett.
"Mit mond mindez a kereskedőknek és az eladóknak? Világosan megmutatja, hogy hajlandók vagyunk többet fizetni a gáznál, mint a jelenlegi piaci ár" – tette hozzá.
A miniszter veszélyesnek és felelőtlennek nevezte ezt a fajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe, ami eddig példa nélküli, ezért aztán legalábbis rendkívül alapos előzetes vizsgálatot kellene lefolytatni.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van.
"Hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére" – jelentette ki. "Ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a gázársapka körül zajlik" – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta, hogy az EU cseh soros elnökségének gázársapka-javaslatáról próbaszavazást tartottak, amelyen Magyarországgal együtt kilenc tagállam szavazott nemmel, de ez ennek ellenére nem elég a blokkoló kisebbség kialakításához.
"Az a tény, hogy dacára annak, hogy a jogszabályi többség megvan a gázársapka mellett, mégsem merik leütni ezt egy szavazási erdményként, az világosan mutatja, hogy próbálnak olyan széles konszenzust köré építeni, hogy a felelősség szét legyen osztva. És amikor kiderül, hogy teljesen felesleges, veszélyes, egész Európára kárt okozó intézkedés volt, akkor mindenki benne legyen a felelősök között" – fogalmazott.
"Akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával" – tette hozzá.
A miniszter ezután Közép-Európa kőolajellátásának ügyét érintette, aláhúzva, hogy az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba.
Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria vezeték kapacitása pedig mindössze évi 12 millió tonna, ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében – sérelmezte.
"Ez óriási hibája az Európai Uniónak, mert ez nem kétoldalú vagy három- vagy négyoldalú kérdés, hanem európai ügy" – szögezte le.
Szijjártó Péter végül problémásnak nevezte, hogy a Mol év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél "tisztességtelen" ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna.
"Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, a monopolhelyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország adott esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet" – közölte.
Ennek kapcsán olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.
Újságírói kérdésre pedig az európai parlamenti korrupiós botrányról, a katari vízummentességi folyamat megakasztásáról szólva kiemelte: "visszanyalt a fagyi, és nagy a káosz, a zavar, hogy akkor mit is lehet erre mondani, nyilvánvalóan megpróbálnak megint külső felelőst találni".
"Ha Katar adott esetben az energetikai együttműködését felfüggesztené vagy lassítaná az Európai Unióval, az újabb lépés lenne az európai energetikai öngyilkosság irányába" – figyelmeztetett.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
