Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az uniós értékek magyarországi helyzetéről fogadott el állásfoglalást szerdán.
A 399 szavazattal, 117 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadott, a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó állásfoglalásában az Európai Parlament súlyos hiányosságokat kifogásolt az igazságszolgáltatással, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelemmel, a médiaszabadsággal, az alapvető jogokkal, az alkotmányos és választási rendszerrel, a civil társadalom működésével, az EU pénzügyi érdekeinek védelmével és az egységes piac elveinek betartásával kapcsolatban.
Az uniós értékek „tartós, rendszerszintű és szándékos megsértésének” legújabb eseteit vizsgálva az EP elítélte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. Az állásfoglalást támogató EP-képviselők szerint a hivatal olyan „kiterjedt hatáskörökkel és felügyeleti, valamint szankciórendszerrel” rendelkezik, amely „alapjaiban sérti a demokrácia normáit”, és „számos uniós jogszabályt sért”.
Az EP-képviselők arra kérték az Európai Bizottságot, hogy kérjen úgynevezett ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságától a törvény azonnali felfüggesztésére, mivel – véleményük szerint – az sérti a szabad és tisztességes választások elvét is.
Az EP-képviselők „sajnálattal vették tudomásul” az uniós bizottság azon döntését, hogy felszabadít 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást, ami miatt az EP az Európai Unió Bíróságához fordult. A korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentései arra kellene, hogy késztessék az Európai Bizottságot, hogy újraértékelje az uniós pénzek kifizetését – írták.
Érthetetlennek nevezték, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének javulására hivatkozva az Európai Bizottság forrásokat szabadít fel Magyarország számára, miközben más uniós jogszabályok alá tartozó pénzeszközök forrásait „továbbra is visszatartja az igazságszolgáltatás függetlenségének terén folyamatosan fennálló hiányosságok miatt”.
Az állásfoglalás elfogadását támogató EP-képviselők megismételték, hogy közvetlenebb eljárás keretében újra meg kell vizsgálni, hogy Magyarország „súlyosan és tartósan” megsértette-e az uniós értékeket. Aggodalmukat fejezték ki továbbá amiatt, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen ellátni az idei második félévben az uniós tanács soros elnöki feladatait.
MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
