Az unió döntené el, mennyi húst ehetünk

Az unió döntené el, mennyi húst ehetünk

Felére csökkentené a hús-, a hal- és a tojásfogyasztást az Európai Unió állatjóléttel foglalkozó csoportja, az erről szóló terveket a szocialisták és a zöldek is támogatják. A jóval szigorúbb állatjóléti intézkedésekben a hamarosan felálló brüsszeli döntéshozatalt jelentősen befolyásolnák az állatvédő és egyéb civil szervezetek. A lépésekkel nagyobb mértékben drágulna az élelmiszer, ráadásul a folyamat már elkezdődött: most a ketreces állattartás betiltása van napirenden.

Az állatjóléti és klímavédelmi szempontokra hivatkozva az Európai Unió gyökeresen átalakítaná a haszonállatok tartását, s akár abba is beleszólnának a képviselők a civil és állatvédő szervezetekkel, hogy mennyi húst fogyaszthatunk. Az unió egyik befolyásos csoportja, az Eurogroup for Animals (Eurocsoport az állatokért) részletes terveket dolgozott ki a jelenleg is magas állatjólét további növelésére, ehhez pedig a lakosságnak is áldozatot kell hoznia: 2050-ig a tervek szerint a felére kellene csökkenteni az uniós állampolgároknak a húsfogyasztásukat. Az élelmiszer-termelés átalakításához pedig a közös agrárpolitika mintájára a közös élelmiszer-politika bevezetését tervezik. Habár az Eurogroup for Animals nem döntéshozó testület, jelentős befolyása van az elsősorban baloldali – zöldpárti és szocialista – frakciókban, ráadásul az állatjólét növelését – főként etikai és politikai okok miatt – vélhetően a képviselők jelentős része sem merné elutasítani, így egy esetleges parlamenti többség könnyen összeállhatna.

A politikai csoport és a civil szervezetek befolyását jól mutatja, hogy a napokban gyűlt össze az Európai Polgári Kezdeményezésben az egymillió aláírás a ketreces állattartás uniós tiltásáért. Az End the cage age (Vessünk véget a ketreckorszaknak) mozgalmat a befolyásos brit környezetvédelmi szervezet, a Compassion in World Farming kezdeményezte. Korábban ez a szervezet lobbizott azért, hogy a tyúkketreceket kényelmesebbekre cseréljék, ami 2012-ben egyebek mellett a hazai termelőknek is óriási anyagi ráfordítást, nehéz helyzetet okozott.

A ketrecmozgalom sikeréhez nagyban hozzájárultak az ­uniós szervek: az Eurobarométer korábban az európai állampolgárok válaszai alapján kimutatta, az emberek 97 százaléka szeretne magasabb állatjóléti intézkedéseket az EU-tól, ám ennek árakra, hozzáférhetőségre gyakorolt következményei­ről nem indult széles körű tájékoztatás.

Hírdetés

Az uniós felmérést követően pedig az állatvédő eurocsoport tanulmányaiban már az állampolgári igényekre hivatkozva készültek el azok a tervek, amelyek részletes iránymutatást adnak egyebek mellett a baromfik tartási körülményeire, emellett erős ­„jogaik” megalkotására.

Ugyanakkor nem tájékoztatták a civil és lobbicsoportok az állampolgárokat arról, nekik milyen áldozatokat kell meghozniuk. Korábban a tojás­szövetség lapunknak elmondta: a ketrecesről az alternatív tojástermelésre az átállás jelentős költségeket emésztene fel, itthon akár 60-80 forintra is nőhetne egy darab tojás ára. Ráadásul az alternatív tartási formák nem szolgálják a klímavédelmi és világélelmezési célokat a nagyobb talaj- és környezetterhelés, energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás miatt, és az állatbetegségek is gyorsabban terjednek.

A termelőknek ráadásul nincs sok beleszólásuk a folyamatba, mivel a kereskedelmi láncok már döntöttek: 2025-től nem terveznek ketreces tartásból származó tojást, húst, egyéb hústerméket árulni.

magyar nemzet


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »