Az unió célja, hogy kissé fájjon a kilépés Nagy-Britanniának

December 31-én lezárult egy korszak és egy új kezdődött Nagy-Britannia, illetve a britek életében. Véget ért az EU-ból való kilépést követő átmeneti időszak, az elválás az uniótól végül békés módon, eddig megrázkódtatás nélkül történt meg. A december 24-én született megállapodás szabályozza az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyát.

A Brexit 2020. február 1-én nulla órakor megtörtént, ez a Greenwichi középidő szerint január 31-e 11 óra – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, külpolitikai elemző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Hozzátette, december 31-el egy átmeneti időszaknak lett vége, amely olyan volt, mintha Nagy-Britannia még mindig az Európai Unió része lett volna, holott jogi értelemben már nem volt az.

2016. június 23-án a Brexit-népszavazással kezdődött szűk értelemben ez a folyamat, de a kutató szerint valójában ez a folyamat már legalább 1992-ben elindult. Akkor a maastrichti szerződéssel létrehozták az Európai Uniót, ennek a közös politikai térnek sok ellenzője volt az Egyesült Királyságban.

Hírdetés

Emlékeztetett, hogy már 1975-ben, két évvel a brit belépés után volt egy népszavazás az Európai Gazdasági Közösségből való kilépésről, tehát mindig csak félszívvel voltak az unió tagjai.

Boris Johnson kormányfőnek sikerült befejezni a kilépést, hivatalba lépése előtt két kormány bukott bele a Brexitbe, először David Cameron kormánya rögtön a népszavazás után, majd 2019-ben Theresa May nem tudta levezényelni ezt a folyamatot.

Az Európai Uniónak az a célja, hogy a briteknek „kissé fájjon” ez a kilépés, mivel nem szeretnék, hogy más tagállamok is kedvet kapjanak a kilépéshez.

A jövőről kijelentette Tóth Norbert, hogy hasonló lesz az unió és Nagy-Britannia viszonya, mint amilyen az unió viszonya Kanadával. Az országokkal szabadkereskedelmi megállapodása rendelkezik az EU.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »