Az ülőmunkának komoly negatív hatásai lehetnek testünkre és lelki egészségünkre is. Mit tehetünk, hogy csökkentsük ezeket?
Egy-egy napunkat végiggondolva megdöbbentő lehet a felismerés, mennyit ülünk. Ennek jó részét az íróasztalunk, számítógépünk előtt tesszük, ahonnan legrosszabb esetben egy kávéra sem állunk fel. És a kutatók szerint jellemzőbb, hogy ülve maradunk. Egy felmérés szerint az átlag amerikaiak a nyolc-kilencórás munkanapjuk több mint 75 százalékát töltik a székükben, ami számos egészségügyi kockázattal jár: az ülőmunka testünkre-lelkünkre negatívan hat – írja a Házipatika.com.
Már több mint félórányi folyamatos ülés negatívan hat a szervezetünkre, de mivel nem csak ennyit töltünk a székünkben egy nap, a hét 5 munkanapján, az ülőmunka hosszú távon számos betegség kialakulásához is hozzájárulhat.
Növelheti például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a szívbetegségek, a stroke, a korai demencia, bizonyos rákbetegségek, azelhízásés a diabétesz kockázatát is. Emellett mozgásszervi panaszokhoz is vezethet a túl sok ülés: fájhat a hátunk, az ízületeink és a fejünk is. Ez utóbbi mögött könnyen lehet, hogy a túl sok képernyőidőt sejtettük, de gondoljuk csak át, mennyit ülünk a monitor előtt – és hogyan! A helytelen testtartás, a görnyedés, a nyakunk előrenyújtása ugyanis szintén okozhat fejfájást.
Érdemes tehát figyelni a megfelelő testhelyzetre. Ha pedig szeretnénk valamit közelebbről megnézni a monitorunkon, a nyakunk nyújtogatása helyett érdemes közelebb gurulni az asztalhoz.
Nemcsak testünket rombolja az ülőmunka, hanem mentális egészségünkre is káros hatással lehet. Egy ausztrál tanulmány szerint azoknak a felnőtteknek, akik legalább napi hat órát ülnek, 90 százalékkal több eséllyel kell szembenézniük valamilyen pszichológiai problémával, mint a napi három óránál kevesebbet ülve töltő társaiknak.
Ha pedig az ülőmunka miatt szinte az egész napot az íróasztalunknál töltjük, és nem marad idő a sportra, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy ezt az alvásunk is megszenvedi. Mivel a kutatók szerint a rendszeres mozgás nemcsak elaludni segíthet, hanem abban is, hogy jól aludjunk, és testünk-lelkünk megkapja azt a minőségi alvásidőt éjszakánként, amire szüksége van.
Mi történik, ha ez elmarad? Nap közben fáradtak, morcosak leszünk, felerősödhet a szorongás és teret kapnak a negatív gondolatok. Ezen kívül testünk öngyógyító folyamatai sem lehetnek olyan hatékonyak, ahogyan immunrendszerünk működése sem. Szívünk egészsége is megsínyli a minőségialváshiányát, és az elhízás kockázatának is fokozottabban ki lehetünk téve.
Az ülőmunka termékenységi gondokat is okozhat, különösen a férfiaknál, és ennek egyszerű oka van. A spermák ugyanis a herékben képződnek és ott is tárolódnak, a hosszantartó ülés során viszont túl meleg lehet itt számukra. Így nemcsak a spermaszám eshet vissza akár harmadára, hanem az életben maradt hímivarsejtek is kisebb eséllyel érnek célba.
Az ülő életmód, illetve az ülőmunka kedvez az aranyérbetegség kialakulásának is, hiszen a mozgásszegény életmóddal elég gyakran együtt jár az elhízás és a rostszegény táplálkozás, ezek pedig egy idő után székrekedéshez, majd aranyeres panaszokhoz is vezethetnek.
Pontosan miért alakul ki az aranyér? Mert az egésznapos ülés miatt a végbél környéki vénákban nő a nyomás. Ha pedig ez fokozott székletvisszatartással is párosul, a tünetek egyre csak rosszabbodnak. Enyhülést hozhat a rostdúsabb táplálkozás, illetve a mozgás bevezetése. Ezáltal ugyanis javul a vénás keringés, könnyebben el tud folyni a vér, ami segíthet csökkenteni a vénákra nehezedő nyomást.
És bár az ülőmunka negatív hatásai ellen általánosságban bármilyen mozgást jó szívvel ajánlanak a szakértők, aranyeresség esetén érdemes a futástól és a kerékpározástól tartózkodni, mert ezek súlyosbíthatják a tünetket. Ezért inkább sétáljunk, ellipszistrénerezzünk, vagy menjünk úszni a fentiek helyett!
Próbáljuk meg életünk részévé tenni a mozgást, legyünk minél aktívabbak! Nem kell maratonokat futnunk, sem versenyeket nyernünk, elég, ha minden nap mozgunk valamit. Ismerjünk meg új mozgásformákat, próbáljunk ki egy olyan sportot, amit már régóta szerettünk volna.
Ha ez nem fér bele, vagy hetente csak két-három alkalommal, akkor is számos lehetőség kínálkozik arra, hogy aktívabbak legyünk. Járjunk munkába biciklivel, menjünk gyalog a boltba, vigyük a megszokottnál hosszabb sétákra a kutyát, mozi helyütt menjünk kirándulni a családdal.
A munkaidőnket is érdemes óránként legalább 10 percre megszakítani, és mozogni egy kicsit, vagy akár elvégezni néhány egyszerű gyakorlatot. A telefonhívásokat vagy csapatmegbeszéléseket intézzük sétálva, és ha lehetőség van rá, váltogassuk az ülve vagy állva történő munkavégzést.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
