Az ukrán fegyveres erők a kelet-ukrajnai konfliktusövezet több térségébe nehézfegyvereket csoportosítanak át, így készen állnak egy esetleges támadásra – jelentette ki Alekszandr Lukasevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) oroszországi képviselője a Rosszija 24 orosz állami hírtelevíziónak adott interjújában kedden.
Az EBESZ megfigyelő missziója az utóbbi időben a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben tapasztalható, „meglehetősen riasztó” dolgokról számolt be, elsősorban arról, hogy az ukrán fegyveres erők nehézfegyverek csoportosítanak át és készítenek elő több körzetben – mondta Lukasevics az orosz állami televízióban.
Az ukrán hadsereg potenciálisan készen áll arra, hogy az erőviszonyokat saját javára billentse – jelentette ki.
Az EBESZ-képviselő elmondta: a szervezet magyarázatot keres arra, hogy Kijev miért hívta vissza képviselőit a kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán erők közötti tűzszünetet felügyelő közös koordinációs központokból. Szerinte a központok jelentősen hozzájárultak a szemben álló felek közötti feszültség csökkentéséhez, de az utóbbi időben munkájuk minősége romlani kezdett, változó, olykor egymásnak ellentmondó értékelések születtek a helyzetről.
Lukasevics úgy vélekedett: az ukrán hatalomnak az a szándéka, hogy összukrajnai népszavazást rendezzen az alkotmánymódosításról, szembemegy a minszki megállapodásban foglaltakkal, amelyek a konfliktus politikai rendezését hivatottak elősegíteni.
A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök vasárnap arról beszélt: eljött az ideje annak, hogy az ukrán nép döntsön, milyen új alkotmánynak kell lennie az új, európai Ukrajnában. A kormányfő javaslatát Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője is támogatta. Ez a párt egy márciusi referendumot kezdeményezett, amelyben arról a kérdésről dönthetnének az állampolgárok, hogy „támogatja-e az ukrán nép a különleges státus megadását a Donyec-medencének?”.
Petro Porosenko ukrán elnök januárban két alkalommal is beszélt arról, hogy az Oroszország által elcsatolt Krím mellett a Donyec-medence orosz támogatással megszállt területei fölött is vissza kell állítani az ukrán irányítást.
A kelet-ukrajnai konfliktus 2014-es kitörése óta a hivatalos adatok szerint több ezer ember vesztette életét a harcok sújtotta területeken, többségük civilek. Kijev és a nyugati hatalmak hosszú ideje azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget 2014 márciusi annektálását követően katonákat vezényelt Kelet-Ukrajna területére, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus rendezésére két alkalommal is megállapodás született az ukrán hatalom és a szakadár „népköztársaságok” között, amelynek köszönhetően idővel kivonták nehézfegyvereiket a frontvonal mellől. Helyzetértékelések szerint az utóbbi időben a kelet-ukrajnai tűzszünetet még nem tartják be teljes körűen a felek, ugyanis még mindig vannak összecsapások, és emberek halnak meg.
Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkára múlt héten figyelmeztetett, hogy ha nem hajtják végre a minszki megállapodásokba foglaltakat, a kelet-ukrajnai helyzet befagyott konfliktus maradhat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
