Arról sűrűn hallgatnak, hogy a katonai beavatkozást az USA provokálta ki. Dollár milliárdokat „fektetett be” a korábbi ukrán belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásába, része volt az ottani zavargások kirobbantásában, majd a neki tetsző kormányzat hatalomra juttatásában – leplezi le az atlanti szélsőséget Bánó Attila.
abc.news
Annál aljasabb nyerészkedést nem lehet elképzelni, amely százezrek élete és milliók szenvedése árán hoz hasznot – fogalmaz Bánó Attila publicista. Neki tett föl kérdéseket a Gondola.
– Szerkesztő úr, miért gondoljuk azt, hogy Szijjártó Péter Washingtonban túl udvarias volt, amikor azt modta, hogy az ukrajnai háború ügyében bizonyosan háttéregyezetések folynak, s ezeket előlünk eltitkolják. Nem egyeztetések zajlanak a háttérben, hanem durva korrupció történt. Ezt megerősíti, hogy az egyik rangos EU-politikus máig nem mutatta fel, milyen SMS-eket váltott a Covid üzleti ügyében, és férje magas beosztást kapott egy a Covid-ügyben érdekelt vállalatnál.
– Szijjártó Péter diplomáciai tevékenységének egyik jellemző vonása az udvariasság. Washingtonban túlságosan udvarias volt? Lehetséges, de máris hozzá kell tenni: ő egyike a világ legmarkánsabb külügyminisztereinek, aki bátran, határozottan képviseli hazánk külpolitikai, külgazdasági érdekeit, és ennek megfelelően tárgyal és nyilatkozik. Biztos, hogy a legmagasabb körökben zajló korrupció Szijjártó Pétert is zavarja, azonban helyesen teszi, hogy nem erre figyel, hanem a háború folytatását szorgalmazó alkukra összpontosít. Igaza van, amikor azt mondja, hogy a háttérben zajló alkuk „sikerét” veszélyeztetik a tűzszünetet, a békét célzó egyeztetések, legfőképp pedig Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója. Abban is igaza van, hogy miniszterelnökünk az egyetlen európai politikus, akit ma mindenütt tárgyalópartnerként fogadnak, aki egy héten belül tárgyalhat az ukrán, az orosz, a kínai, a török és a volt amerikai elnökkel. Gondoljunk bele, a nem létező háttérhatalom nagyágyúi terveket készítenek, paktumokat kötnek a társadalmak feje fölött, mostanában leginkább az ukrajnai háború folytatása érdekében, és akkor jön valaki, akire figyel a fél világ, és a legfontosabb vezetőkkel tárgyal, hogy felmérje egy tűzszünet megkötésének az esélyeit. Nem csoda, hogy a paktumozók idegesek és hisztérikusak lesznek. Ennek a hisztériának sajnos olyan súlyos következményei vannak, mint a Donald Trump elleni merénylet.
– Frank Zappa vette észre évtizedekkel ezelőtt, hogy a demokrácia a hadiipar szórakoztató üzletága. Miért gondoljuk, hogy a vérgőzös EU-politikusokat a hadiipar vette meg, és az ő titkos korrupt ügyleteikbe belegázolt a magyar miniszterelnök a békemisszióval, s ezért zajlik a dühödt szitkozódás?
– Mert erről szól az a történet, amely manapság az emberek többségét aggasztja. Az ukrajnai háború csak a nyugati, főként az amerikai fegyvergyártóknak jó, nekik hoz hatalmas hasznot. Mindenki más szenved ettől a háborútól. Az USA gazdaságának fontos ágazata a hadiipar. Ez az ország a világ legnagyobb fegyverexportőre, ami azt jelenti, hogy például az európai fegyverimportnak már hatvan-nyolcvan százalékát adja. Az ukrajnai háború nyomán kialakult fegyverkezési igényeket az európai gyártási kapacitások nem tudják kielégíteni, így szinte törvényszerű, hogy erre a „piacra” betörnek az amerikai gyártók, akiknek érdeke a háború elnyújtása. A háború elhúzódása viszont magában hordja az eszkaláció veszélyét, azt, hogy a súlyosbodó konfliktus világháborúvá terebélyesedik. A brüsszeli vezetést ez nem érdekli, mert nem az uniós polgároknak akar megfelelni, hanem az amerikai megbízóknak.
Bánó Attila – archív
– Elképesztően sok fiatalember hal meg az ukrán-orosz arcvonalon, vajon miért szilárdul meg bennünk a meggyőződés, hogy ez a mostani a világtörténelem legaljasabb korrupciója?
– Sajnos ez az igazság. Annál aljasabb nyerészkedést ugyanis nem lehet elképzelni, amely százezrek élete és milliók szenvedése árán hoz hasznot. Balliberális véleményvezérek ilyenkor mondják, hogy ezt a háborút az oroszok kezdték, ezért övék a felelősség. Arról viszont sűrűn hallgatnak, hogy a katonai beavatkozást az USA provokálta ki. Dollár milliárdokat „fektetett be” a korábbi ukrán belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásába, része volt az ottani zavargások kirobbantásában, majd a neki tetsző kormányzat hatalomra juttatásában.
Ez a háború nem azzal kezdődött, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, hanem azzal a „befektetéssel”, amelyet Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes annak idején, egy Ukrajnáról szóló nemzetközi üzleti konferencián meggondolatlanul kifecsegett. Akkor ugyanis elárulta, hogy az USA 1991 óta, Ukrajna „demokratikus” céljainak eléréséhez több, mint ötmilliárd dollárt fektetett be.
Nuland az USA európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkáraként, 2013. december végén, személyesen is részt vett a kijevi Majdan téren zajló, „színes forradalomnak” nevezett tüntetéseken. Vagyis az amerikai nagyhatalom a Janukovics-kormány 2014. február 22-i leváltása előtt már beavatkozott Ukrajna belügyeibe. Angela Merkel korábbi német kancellár egyébként ráerősített Nuland állítására, amikor a Die Zeit hetilapban, egy 2022-ben megjelent interjújában arról beszélt, hogy a 2014−2015-ös minszki megállapodás-csomag csak kísérlet volt, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre. Merkel többek között így fogalmazott: Ukrajna „kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható”. Magyarán, a minszki megállapodás csak az időnyerést, az oroszok megtévesztését szolgálta. Ennél több bizonyíték nem is kell arra, hogy ezt a vérgőzös háborút kik és miért provokálták ki. Napnál világosabb a Nyugat felelőssége − ezt ki kell mondani, és nekünk kell kimondani, mert a nyugati nyilvánosság fórumai erre már nem adnak lehetőséget.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
