Semmi sincs ingyen – mondja Földi László, aki szerint az amerikaiak által bejelentett újabb és újabb támogatások jelentős része nem Ukrajnába megy. Hanem egyenesen az amerikai fegyvergyárakba.
Földi László – mandiner.hu
A NATO védelmi szervezetként jött létre, de Varsó Szerződéssel ez a védelmi funkció lényegében megszűnt, a szervezetet újradefiniálták – mondja Földi László titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány elnöke, aki szerint a NATO ma az amerikai külpolitika érdekeit képviseli. Afganisztán, Irak, Szíria után szerinte nagyon nehéz védelmi szövetségként jellemezni a szervezetet.
A német külügyminiszter a minap kijelentette: az Európai Unió háborúban áll Oroszországgal. Földi László szerint ugyan ez nyugatról így néz ki, Moszkvából nézve viszont nem. A titkosszolgálati szakember szerint Oroszorország nem háborúzik sem Európával, sem a világgal.
Oroszország ukrán területek katonai megszállásával foglalkozik, nem a Nyugat elleni háborúval. Földi szerint amit most látunk, az nem háború, hanem egy fegyveres konfliktus. Az első, de különösen a második világháború óta igazi háborúban a hátországot is támadják, a mostani helyzetben erről – szerencsére – nincsen szó. Földi szerint az eszkalációban a NATO, pontosabban a mögötte álló erők, például a nagy fegyverkonszernek érdekeltek, Oroszország aligha.
Úgy látja, az eszkalációs törekvések mögött egy végiggondolt stratégia húzódik, amely Európa felosztását célozza.
Ezzel viszont az a fenyegetés is fennáll, hogy egy komolyabb háború kerekedhet ebből, amelyben komolyabb fegyverek bevetésére is sor kerülhet. Rossz irányt vettünk – hangsúlyozza a szakember, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy erről egyre több katonai vezető beszél.
A NATO igazi lényege egyre inkább világossá válik
A NATO védelmi szervezetként jött létre, de Varsó Szerződéssel ez a védelmi funkció lényegében megszűnt, a szervezetet újradefiniálták. Földi szerint a NATO ma az amerikai külpolitika érdekeit képviseli. Afganisztán, Irak, Szíria után nagyon nehéz védelmi szövetségként jellemezni a szervezetet – érvel a szakember. Hozzátette:
NATO-nak békefenntartó erőként kellett volna megjelennie az ukrán-orosz konfliktusban, amely megakadályozza a harcok további menetét, nem pedig pártoskodni egyik fél mellett. Ehelyett ma ott tartunk, hogy a német külügyminiszter deklarálja, hogy háborúban állunk Oroszországgal. Ha ezt kimondjuk nyíltan, akkor abból az is következhet, hogy a szövetség alapokmánya szerint minden NATO-tagország hadba lépett, ami viszont támadó erőt jelent, nem védelmet.
Amerikai tankok Ukrajnának
Az amerikai Abrams tankok sem a legújabb fegyverek – érvel Földi, aki szerint a XXI. században hagyományos fegyverekkel nem lehet háborút nyerni, teljesen mindegy, hogy mennyi tank van – függetlenül attól, hogy azok mennyire modernek, milyen technikával vannak felszerelve. A hagyományos fegyverek a háború elindítására és a vérengzés folytatására alkalmasak, de nem alkalmasak arra, hogy a háborút megnyerjék – vélekedik.
Szerinte a tankokat azért adják oda, mert ez egy óriási üzlet.
Az USA gazdaságának lényege a hadiiparból származó fejlesztések
Földi László szerint az Egyesült Államok gazdasága a hadiiparon áll, ez alapján viszont a gazdasági fejlődést különbözőképpen képzeli el a két nagy politikai oldal: szerinte a republikánusok a fegyverek eladása mellett állnak – főleg a NATO-szövetségeseknek, míg a demokraták a háborúkban való részvétel mellett.
Ez utóbbi szerinte helytelen logika, több pénzbe kerül, de ezt látjuk most is megvalósulni.
Semmi sincs ingyen – mondja Földi, aki szerint az amerikaiak által bejelentett újabb és újabb támogatások jelentős része nem Ukrajnába megy.
Hanem egyenesen az amerikai fegyvergyárakba.
Amelyek ebből szállítják a fegyvereket Ukrajnának, de a „hitel” ettől függetlenül ketyeg, amelyet Ukrajna nem tud visszafizetni, a számlát pedig majd a háború után nyújtják be.
Amikor az ukrán nemzeti vagyonra ilyen-olyan megoldásokkal ráteszik majd a kezüket.
Földi László szerint ez egy nagyon illetlen csapda az ukránokkal szemben, akik most úgy élik át, hogy valós segítséget kapnak.
Földi László szerint a fenti logikából az is következik, hogy „Ukrajnának jelenleg nincs jövője”, azt ugyanis nem ők alakíthatják. Az oroszokkal való eddigi szoros kapcsolat miatt persze ezt át lehet élni felszabadulásként, de ha lezárul a háború, akkor derül majd ki, hogy ez nem egészen az – vélekedik a titkosszolgálati szakértő.
A jövő nem Davoson, hanem rajtunk múlik
A davosi Világgazdasági Fórum arra nagyon fontos útmutató, hogy mit szeretne egy szűk rétege a gazdasági elit egy részének, de a jövő nem ott dől el, hanem rajtunk, a mi döntéseinken múlik – mondja a találkozó jelentősége kapcsán. Davos szerinte csak a bizonytalanságot üzente, amely csak további megtorpanást eredményez. Földi szerint valójában nem vagyunk bajban, a gond abból van, hogy a világ vezetői ebbe az irányba terelgetnek bennünket.
Európa az USA egyik államává válik
Földi szerint jogilag nem, de gyakorlatilag Európa egyre inkább az USA egyik furcsa államává kezd válni.
Az amerikai külpolitika célkitűzése volt Európa leválasztása Oroszországról, ugyanis egy szoros együttműködéssel az Egyesült Államok igen komoly versenytársává válhatott volna a régió nemzetközi szinten – fejtette ki. Szerinte ez nem új, már Kissinger idején is megvolt ez a célkitűzés, csak Európa nem vette komolyan. Beszorított helyzetben, ha nem látnak más megoldást, sajnos nem zárható ki, hogy a nukleáris opcióhoz nyúljanak – figyelmeztet Földi. A mostani helyzetben szerinte benne van az az eszkalációs kockázati sor, amelynek a végén az oroszok esetleg úgy érezhetik, hogy minden mindegy.
Földi megoldási javaslata: fegyverszállítmány-stop
A titkosszolgálati szakember szerint, ha Skandináviától a Balkánig bezárólag minden országban úgy döntenének, hogy nem engedik át többé a fegyverszállítmányokat a saját területükön, akkor körülbelül egy hét múlva már a tűzszünetről lehetne tárgyalni, mert az utánpótlás megszűnne az ukrán oldalon, az oroszok pedig már nem akarják tovább vívni ezt a háborút.
***
A teljes beszélgetés itt ITT tekinthető meg:
Pócza István
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
