A kínai kormányzat rendszeresen szervez utakat külföldi diplomaták és újságírók számára Hszincsiangba, ahol a vendéglátók jellemzően feszített tempójú program keretében igyekeznek alátámasztani a kínai vezetés hivatalos nyilatkozatait, hangsúlyozva a nemzetiségek békés együttélésének biztosítására tett erőfeszítéseket.
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület; pirossal az ujgur-lakta részek jelölve – origo/wikimedia.common
Az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zömében muszlim vallású ujgurok élnek, mintegy 12 milliónyian. A kínai vezetést az amerikai törvényhozóktól kezdve az Európai Unióig többen bírálták az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt. Kína következetesen visszautasította a vádakat. A helyzet bemutatására a helyi kormányzat és a Kínai Újságíró Szövetség az elmúlt napokban szervezett sajtóútra invitált Pekingben dolgozó újságírókat, köztük az MTI munkatársát is.
A kínai kormányzat rendszeresen szervez utakat külföldi diplomaták és újságírók számára Hszincsiangba, ahol a vendéglátók jellemzően feszített tempójú program keretében igyekeznek alátámasztani a kínai vezetés hivatalos nyilatkozatait, hangsúlyozva a nemzetiségek békés együttélésének biztosítására tett erőfeszítéseket, és a nemzetiségek vallási, nyelvi és kulturális hagyományainak védelmét.
Az elmúlt mintegy öt évben Hszincsiangban a kínai hatóságok szigorú intézkedéseket hoztak a türk etnikumú ujgur népcsoport tagjainak asszimilációja érdekében. Az ENSZ becslése szerint az egymilliót is meghaladhatja azon ujgurok száma, akiket a kínai hatóságok akaratuk ellenére az elmúlt években kialakított „átnevelő központokba” vittek. Az AP amerikai hírügynökség jelentései, valamint az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) tanulmányai arról is beszámoltak, hogy információik szerint az ujgurokkal szembeni fellépés részeként a nemzetiség tagjait kényszersterilizációnak vetik alá, kényszermunkára fogják, vagy mondvacsinált okokkal bebörtönzik.
Peking cáfolja az ujgur nemzetiséggel szembeni célzott fellépést, és a drákói intézkedéseket a terrorizmus és szélsőségesség elleni küzdelem hatékony eszközeiként állítja be.
A külföldi újságíróknak szervezett program során csupán olyan helyiekkel van lehetőség beszélgetni, akiket a szervezők erre kijelöltek. A válaszaik gyakran szóról szóra megegyeznek.
A washingtoni székhelyű Radio Free Asia – amelyet az amerikai kormányzat finanszíroz alapítványon keresztül – hszincsiangi tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be a minap, hogy az autonóm területen megszüntették az ujgur nyelvű oktatást, és a tanintézményekben kifejezetten tiltják az ujgur nyelv használatát.
Kína minden ilyen jellegű vádat rendszeresen visszautasít, utunk során pedig vendéglátóink célzott programokkal igyekeztek cáfolni a bírálatokat.
Míg Hotanban és Kasgarban feltűnően sok ujgur nyelvű feliratot látni, Ürümcsiben ennek ellenkezője tapasztalható.
pinterest
Ürümcsi a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelye, hárommillió lakost számláló város.
bbc
Még a város többségében ujgurok lakta negyedében is csak elvétve látni ujgur feliratot, néhány épület falán pedig csupán a levésett ujgur feliratok helye éktelenkedik.
Tien Ven hszincsiangi propagandaminiszter mindazonáltal azt mondja: a területen támogatják a nemzetiségi nyelvhasználatot, négy nyelven adnak ki újságot és több, nemzetiségi nyelvű televízió- és rádióműsort sugároznak.
Hotan városa a Hszincsiang déli részén fekvő Hotan tartomány székhelye, a Karakorum déli lábánál, a Hotan folyó partján.
refworld
A város melletti egyik faluban élő, ujgur származású Szaidnisza Iminnijaz kínai tolmács segítségével arról számol be, hogy a gyerekei ujgurt és kínait is használhatnak az iskolában. Elismeri, hogy kínai nyelvtudás nélkül nehezebb munkát találni. A fiatalabb generáció már beszéli a kínai nyelvet – teszi hozzá.
Iminnijaz a férjével és három gyerekükkel egy több épületből álló udvarházban él. A szobákat bejárva semmilyen személyes tárgyat nem látni. A gyerekszobának mondott helyiségben két ágy, és köztük tükrös komód áll. A kérdésre, hogy a gyerekek holmija hol van, az édesanya azzal válaszol, hogy a két lányuk csak hétvégére jár haza az iskolából. A szomszédos házban már látható néhány személyes tárgy: a konyhában főzőedények, egy polcon pedig családi fotók sorakoznak. A fényképek között feltűnik Mao Ce-tung volt kínai vezető kerámiából készült mellszobra.
A családlátogatásokkor csoportunkat számos vezető helyi tisztségviselő kíséri. Végig közelről hallgatják a falusiakkal – hivatalos tolmácson keresztül – folytatott beszélgetéseinket. Az út során végig velünk tart Vang Vu-lung, Hszincsiang helyettes propagandaminisztere, különböző állomásainkon pedig a helyi párttitkárok is csatlakoznak.
Az amerikai New York Times című napilap 2019 novemberében több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket.
A dokumentumok egyebek mellett arról szóltak: a kínai vezetés házon belül állítólag elismerte, hogy a terrorellenes kampány részeként családokat szakítanak szét. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogvédő szervezet szerint a kínai hatóságok a szülők beleegyezése nélkül állami intézményekben, illetve bentlakásos iskolákban helyezték el azokat a gyermekeket, akiknek a szülei őrizetben vannak, vagy a hatósági intézkedések elől külföldre menekültek. Kína minden ilyen vádat visszautasít.
A hatezer diák befogadására kialakított, hotani Csaojang iskola hatalmas udvara érkezésünkkor kong az ürességtől, amit kísérőink azzal magyaráznak, hogy épp órát tartanak. Az ablakokon át nem látható mozgás, a függönyök mindenhol behúzva, lámpafény nem szűrődik ki. Az ott töltött, mintegy egy órán keresztül csakis azokkal találkozunk, akikhez a látogatás szervezői kifejezetten odavisznek – egy folyosón néhány tanteremben órák zajlanak, az iskola udvarán pedig diákok fociznak.
A csoportunkat körbevezető tanár elmondja, hogy bár az oktatás hivatalos nyelve a kínai, de a tanárok magyarázhatnak ujgurul is. Heti három ujgur nyelvórát tartanak, ami a 7.-8. évfolyamon tanuló ujgur diákok számára kötelező – teszi hozzá.
Ujgur táncosok: Kurultaj – youtube
Egy tanteremhez vezetnek minket, amelynek ajtaja mellett ujgur és kínai, kétnyelvű tábla áll „nemzetiségi nyelvoktatás tanterme” felirattal. A teremben éppen ujgur nyelvóra zajlik, amelyen mintegy 40 diák felelget kórusban a tanárnő kérdéseire. A táblán krétával írt ujgur szöveg, a tábla felett pedig kínai zászló, és Hszi Csin-ping kínai elnök 2014-es, Hszincsiangba tett látogatásakor készült fényképe látható, csapatnyi gyerek karéjában. A fotó a város több pontján köszön vissza óriásplakátokról, kivetítőkről.
A csaknem 27 hektáros, új komplexum 2020-ban nyílt meg, de az iskola már 40 éve működik – számol be kísérőnk. A főépület homlokzatán vörös írásjegyekből álló kínai felirat hirdeti: „embereket nevelünk a pártnak, tehetségeket képzünk az országnak”.
Jóllehet, kísérőnktől megtudjuk, hogy a diákoknak napi három étkeztetést biztosítanak ingyenesen, az 1600 férőhelyes menzán nyoma sincs annak, hogy ott bárki megfordult volna előttünk. Az üveggel elválasztott ételkiadó pultok mögött sem konyhásokat, sem ételeket nem látni.
Egy tanteremben sorba elhelyezett asztaloknál ülve ujgur diákok készítenek ujgur nyelvű kalligráfiát, egy másik sorban pedig a kínai lakosság többségét alkotó, han nemzetiséghez tartozó diákok kínai írásjegyeket festenek. Az egyik ujgur fiú kérdésünkre elmondja, hogy a kínai és az ujgur mellett angolt is tanul. Hogy bemutassa tudását, angolra vált, elmondja a nevét, hogy 15 éves, majd hozzáteszi: „I love my China” (Szeretem a Kínámat).
Az iskola folyosóján elhelyezett óriásplakátokon egyebek mellett a szocialista oktatás alapelvei, illetve a szocialista alapértékek olvashatóak kínaiul. Az egyik plakáton feltűnik a sarló-kalapácsos kommunista zászló.
Hszi Csin-ping néz le ránk a hszincsiangi látogatásakor készült fényképről egy kasgari óvoda homlokzatáról is. Az óriási plakát két ablaktáblát fed le. Az óvoda két emeletén sorakozó termek mindegyikében különféle foglalkozások zajlanak, az épület előtt elterülő udvaron szintén játszik egy csoport óvodás. A gyerekek zöme kínai feliratos pólót visel, melyen az áll: „Kína szeret téged”.
A csoportunkat körbevezető, ujgur óvónő elmondása szerint az óvodában az ujgur és a kínai nyelvet is használják. Látogatásunkkor az egyik teremben ujgur táncot tanítanak a gyerekeknek, egy másikban pedig kínaiul énekelnek, az óvónő viszont ujgur nyelven beszél a csoporthoz.
Ujgur jelképet, kokbayraq zászlót viselő aktivista – aninews.in
Hszincsiangban a kínai nyelvhasználat sem ugyanolyan, mint máshol. A helyiekkel beszélgetve a kínaiul nyilatkozó ujgurok a mandarin nyelvre jellemzően nem a Kína többi részén használt „putunghua” (szó szerint: köznyelv) kifejezéssel, hanem a kuojü (nemzeti nyelv) szóval utaltak.
Jüan Csung-zsuj, a Pekingi Nyelv- és Kultúrszövetség korábbi elnöke egy 2008-as cikkében levezette, hogy bár a huszadik század elején, nagyjából egy időben megjelenő kuojü (nemzeti nyelv) és a putunghua (köznyelv) kifejezés eredetileg enyhén eltérő jelentéssel bírt, a későbbiekben egyaránt a mandarin kínai nyelvet jelölték.
Csou Jo-kuang kínai nyelvész, akit a pinjin – a kínai írásjegyek latin betűs átírása – megalkotójaként tartanak számon, a putunghuát, mint a han kínaiak közös nyelvét, a kuojüt pedig mint a kínai nép egészének közös nyelvét definiálta. A Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulását követően azonban a putunghua kifejezés az ország szárazföldi részén fokozatosan kiszorította a kuojüt, amelyet mára leginkább Tajvanon használnak a mandarin kínai nyelv megfelelőjeként. Egy másik nyelvhasználatbeli különbség, hogy Hszincsiangban – amelynek a kínai neve egyébként „új határvidéket” jelent, – Kína többi részére, mint „nejti”, vagyis „belterület” utalnak kínaiul. Ezt az elkülönítést Kína egyéb részein nem hallani, másutt csupán a kínai szárazföldet (kínaiul: talu) elsősorban Hongkongtól és Makaótól elválasztó elnevezését alkalmazzák rendszeresen.
Nagy Mariann, az MTI tudósítója
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
