Modern munkaszervezéssel hatékonyabb működést szeretne megvalósítani a Magyar Orvosi Kamara (MOK) élén Kincses Gyula. A szakmai szervezet szombaton megválasztott új elnöke a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján nyilatkozott céljairól az InfoRádiónak. Kincses Gyula úgy látja, 500 milliárd forint többletforrásra lenne szüksége az egészségügynek, ennek az összegnek tartalmaznia kellene egy nagyarányú béremelést is az orvosok számára.
Kincses Gyula megfogalmazása szerint az orvosi kamara célja leegyszerűsítve az, hogy egy olyan egészségügy jöjjön létre, amiben tisztességgel lehet gyógyulni és gyógyítani. Ennek vannak pénzügyi vonzatai, mert, ha nincs tisztességes bér, felszereltség és megfelelő szakembergárda, akkor hiába beszélünk bármiről – tette hozzá a kamara új elnöke, aki szerint azonban a pénz önmagában még nem oldja meg az egészségügy problémáit, szükség van a szakmai szabályoknak a megújítása és a kamara belső viszonyainak az átalakítására.
Az új elnök tervei szerint változni fog a kamara elnökségének és a tagságának a viszonya, hiszen mint mondta,
nem az elnökségnek van tagsága, hanem a tagságnak elnöksége.
Közösen döntenének sok mindenben, és alulról várják majd az ötleteket, kéréseket, hogy mibe álljon bele a Magyar Orvosi Kamara. Ehhez viszont át kell alakítani a kamara szerkezetét és működését, profilírozni kell, hogy ki az, aki az alapellátásért, ki az, aki a minőségbiztosításért, ki az, aki a transzparenciáért, az ágazaton belüli humánerőforrás helyzetéért felelős, és egy e-kamara jelleggel ezt az egészet sokkal konzultatívabb, gyorsabb, kapcsolatrendszerűbbé kell alakítani: egy kvázi Facebook-szerű belső kommunikációs vezérletet kell létrehozni, ahol az azonos érdeklődésű kollégákat csoportba lehet szervezni. Így, amennyiben például jön egy rendelet, akkor azon kamarai tagok kapják meg az előterjesztést véleményezésre, akiknek ezzel kapcsolatban van előéletük, tudásuk, érdeklődésük – sorolta az elnök.
Kincses Gyula úgy véli, többletbérezés nélkül, egy egyszeri jelentős, társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül a hálapénz intézmények felszámolása a magyar egészségügyben elképzelhetetlen, de ennek az alapfeltételéről nem őt, hanem a költségvetésért felelős kormányzati szereplőt kell kérdezni. Ugyanakkor a kamaránál úgy gondolják, hogy csak béremeléssel ez sem megoldható. Transzparens egészségügyre van szükség, amiben a beteg elhiszi, hogy mindenütt protokollszerűen ugyanolyan ellátást fog kapni, tehát nincs értelme borítékot dugdosni, hogy érezze, nem tud előnyt szerezni, a sorban előrébb jutni. Tehát ezeket a kapukat be kell zárni, és, ha az egészségügyi dolgozók is tisztességesen, a társadalom szemében elégségesen meg lesznek fizetve, akkor
a hálapénzt akár törvénnyel is be lehet tiltani,
azaz bűncselekménnyé lehet nyilvánítani – tette hozzá.
A Magyar Orvosi Kamara vezetője szerint jelen állapotában
minimum 500 milliárd forinttal több pénz
kellene a magyar egészségügy működésébe, a béremelések tekintetében pedig az lenne a fontos, a mértékén túl, hogy az
ne egy csöpögtetett és széthúzott, hanem egy egyszeri és érdemi emelés legyen,
amitől az orvostársadalom érezheti azt, hogy végre megbecsült.
A béremelések konkrét mértékével kapcsolatban úgy fogalmazott, miután pár napja van új elnökség, így erről felelősen nyilatkozni, közös döntés és főként a helyzet pontos ismerete nélkül nehéz lenne számára. Látnak számokat az orvosok jövedelmére vonatkozóan, például a Nézőpont Intézet statisztikáit is, amelyek szerintük nem teljesen fedik le az átlag orvos érzetét, miszerint az 800-900 ezer forint körül lenne. Tehát először is tisztán kell látni, majd ezt követően közösen kell dönteni – hangsúlyozta Kincses Gyula, aki szerint az, ami az orvosgyűlésen elhangzott, miszerint a kezdő szakorvosi bér legyen 1 millió forint, várhatóan reális, úgy a szakma, mint a politika számára.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
