Szlovákiában jelenleg 6 államünnep, 10 munkaszüneti nap és 20 emléknap van érvényben. Ez utóbbiak között találjuk például az emberi jogok, a külföldi szlovákok, a bányatragédia áldozatainak, vagy a szlovák parlament megalakulásának emléknapját, de van Dukla áldozatainak emléknapja és reformáció emléknapja is.
A kitelepítetteknek és erőszakkal elhurcoltaknak azonban nincs, és úgy néz ki, ebben a választási ciklusban már nem is lesz. Köszönhetően az SaS nevű jobboldali liberális kormánypártnak, mely blokkolta az ezzel kapcsolatos kezdeményezést.
Emléknapok Szlovákiában:
Az emléknapok munkanapok
Az emléknap javaslatával az elmúlt hetekben Gyimesi György (OĽaNO), a legerősebb kormánypárt magyar nemzetiségű képviselője állt elő, melyhez meg is szerezte előbb klubja, majd a Za ľudí frakciójának támogatását is.
Az SaS-en fennakadt
Következett az SaS, melyen azonban fennakadt. Martin Klus külügyi államtitkár, a párt külpolitikai és politikai rendszerben illetékes tímlídere ugyanis vétózta a kezdeményezést. Az a párt húzta be ismét a kéziféket magyar kérdésben, melynek köszönhetően a kettős állampolgárság magyar szempontból való megnyugtató rendezése is hiányzik a kormányprogramból.
Gyimesi Gyögy törvényjavaslata értelmében április 12-e Szlovákiában is az „igazságtalanul kitelepítettek és elhurcolt polgárok“ emléknapjává vált volna. A magyar Országgyűlés már 2012-ben elfogadott egy ezzel kapcsolatos határozatot, így ez a nap Magyarországon azóta a Felvidékről kitelepítettek emléknapja.
1947-ben ugyanis ezen a napon kezdődött a felvidéki magyarság kitelepítése saját szülőföldjéről. Az első marhavagon 1947. április 12-én indult útnak a Felvidékről, hogy 1949. június 5-ig több mint 76 ezer embert szállítsanak át akaratuk ellenére Magyarországra.
Több százezer személyt érintett
Gyimesi javaslata nemcsak a magyarokra gondolt, hiszen a második világháború alatt és közvetlenül utána százezreket hurcoltak el és lakoltattak ki erőszakkal az országból.
„A mai Szlovákia területéről 1942 és 1948 között különböző okokból mintegy 223 ezer embert hurcoltak el illetve lakoltattak ki erőszakkal. 1942-1944 között egészen pontosan 71 ezer zsidót küldtek koncentrációs táborokba, 1946 – 1948 között közel 90 ezer magyart, 1945-ben 32 ezer németet (a szlovákiai németség 84 százalékát) telepítettek ki. További 30 ezer állampolgárt pedig az akkori Szovjetunióba az ún. „Malenkij robotra“. Az emberek ilyen formában való eltávolítása nemcsak hogy ellentétes az alapvető emberi jogaikkal, de sokuk halálát is okozta“
– mutatott rá a törvényjavaslat indoklásában Gyimesi.
A politikus továbbá kifejtette, hogy a törvénymódosítás hozzájárulna a múltbeli történelmi sérelmek részleges rendezéséhez, valamint az államalkotó nemzet és az országban élő nemzeti közösségek történelmi megbékéléséhez.
A Körkép.sk úgy tudja, hogy a kormánykoalíción belüli gyakorlatnak megfelelően Gyimesit az SaS parlamenti frakciója javaslata esetleges támogatásával kapcsolatban az illetékes tímlíderhez, jelen esetben Martin Klushoz irányította.
Klus (SaS) érvelését az SNS is megirigyelheti
A külügyminisztérium államtitkára válaszában több, magyar szempontból érthetetlen és elfogadhatatlan indokot sorolt fel. Például, hogy az ilyen „komoly politikai gesztusok, javaslatok tudatos kétoldalú, államközi folyamatok eredményeként “ kellene, hogy megszülessenek.
Adja magát a kérdés, hogy maga a szlovák külügy, melyet történetesen Klus pártja, az SaS irányít, vajon tett-e bármilyen lépést a kormányra lépésük óta ezen a téren.
„E tekintetben fontos megjegyezni, hogy a szudétanémetekkel kapcsolatban a 90-es években elfogadott hasonló deklarációra azért volt lehetőség, mert Németország teljesen másként számolt el a saját múltjával, mint Magyarország“
– érvelt a Körkép.sk tudomása szerint egészen elképesztő módon a szlovák külügyminisztérium államtitkára.
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét sem nézte jó szemmel
Klusnak nem tetszettek a Trianon 100. évfordulója kapcsán Magyarországon zajlott kezdeményezések sem. Konkrét példaként a magyarság számára emlékezetes és szimbolikus eseményt, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének átadását hozta fel. Melyet, mint mondta, nem néztek jó szemmel Szlovákiában, szuverenitásuk miatt sem.
Klus szerint bármennyire is megkérdőjelezhető a 2. világháború utáni kitelepítés, az
„nagyon konkrét, és az akkori friss történelmi folyamatok eredménye volt, ezért nem tekinthető izolált lépésnek.“
A politikus rosszallását fejezte ki az Országgyűlés emléknapjának megnevezésével kapcsolatban is, az abban szereplő Felvidék szó miatt.
„Viszonzás nélküli egyoldalú gesztusok az ilyen kiegyezést véleményem szerint inkább kizárják“
– nyomatékosította Gyimesi javaslatával kapcsolatban az SaS államtitkára.
A Körkép.sk kérdéseire Klus a hallgatást választotta
A Körkép.sk természetesen megkereste Martin Klust is, akinek kérdéseinket személyesen, valamint az SaS és a szlovák külügy sajtóosztályán keresztül is eljuttattuk. Az államtitkár cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Kérdésünkre, hogy mire számíthat ezek után a témával kapcsolatban a jövőben, Gyimesi György a Körképnek azt mondta, hogy ea választási ciklusban a kérdés vélhetően már nem kerül újra napirendre.
„Magyar ember az SaS részéről ne várjon segítséget. A rossz viszony az SaS-szel vélhetően csak tovább fog romlani, aminek hangot is adunk majd“
– zárta az OĽaNO parlamenti képviselője.
Király Zsolt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
