Az ötödik halasztás (Igazságszolgáltatási nyugdíjak)

Az ötödik halasztás (Igazságszolgáltatási  nyugdíjak)

Ötödik alkalommal is elhalasztotta a döntést tegnap az alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek – köztük az alkotmánybíróság tagjai – esetében.

Ezúttal arra hivatkozott a testület, hogy tanulmányoznia kell azt az újabb keresetet, amelyet az alkotmányossági óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) kedden terjesztett a CCR elé. A legutóbbi, január 16-i halasztást is azzal indokolta az alkotmánybíróság, hogy az ülés előtti napon az ICCJ „független szakértői elemzést” terjesztett elő a törvénytervezet életbe léptetésének hatásairól, amelyet az alkotmánybíráknak át kell tanulmányozniuk, mielőtt meghozzák döntésüket. Ezúttal azt kérte a legfőbb instancia az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához (EUB) annak tisztázására, hogy a kormány az igazságügyi szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatos tervezete összeegyeztethető-e az uniós joggal. Az ICCJ szerint ugyanis felmerül a gyanú, hogy a tervezett intézkedések sértik az arányosság, az egyenlőség, a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének elvét; emellett pedig a tervezet a bírák és ügyészek hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet a különnyugdíjban részesülő többi csoporthoz képest, csökkentheti a bírák anyagi biztonságát, fenntartja a jogi bizonytalanságot és egyenlőtlen bánásmódot vezet be az átmeneti időszakra.

A tegnapi ülésen meglepetésre Gheorghe Stan is részt vett, aki hétfőtől tíznapi apasági szabadságot vett ki. Ő az egyike a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybírónak, akiknek hiányzása miatt a testület két korábbi ülésén döntésképtelen maradt. A következő ülést február 18-ra tűzték ki, de ha az alkotmánybíróság nem utasítja el az ICCJ kérését, és az Európai Unió Bíróságához fordul, akkor szakértők szerint mintegy két évre jegelődik az igazságügyi nyugdíjakra vonatkozó törvénytervezet, mert általában ennyi ideig tartanak az EUB-n a perek.

 

Elveszítettünk 231 millió eurót

A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg elveszített 231 millió euró vissza nem térítendő európai uniós támogatást – írta Dragoş Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter közösségi oldalán, arra reagálva, hogy az alkotmánybíróság ötödszörre is elhalasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról. „A kormány és Ilie Bolojan miniszterelnök minden erőfeszítése ellenére ma azok nyertek, akik a kiváltságaik elvesztésétől való félelmükben elfutottak az ülésekről. Sötét nap a mai mindazok számára, akik igazságos és korrupciómentes igazságszolgáltatást akarnak” – fogalmazott Pîslaru. Az alkotmánybíróság tegnapi ülése előtt közzétett másik bejegyzésében a miniszter azt írta: a testület „utolsó utáni órában hozott” döntésén múlik, hogy Románia végleg elveszíti-e a 231 millió eurós vissza nem térítendő uniós támogatást. A tárcavezető úgy fogalmazott: az alkotmánybíróság határozata eldöntheti, hogy az ország búcsút mond-e a jelentős összegnek, amelyből iskolák, kórházak vagy autópálya-szakaszok építését lehetne finanszírozni. Emlékeztetett, hogy a különnyugdíjak reformját Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, és a bevezetése az igazságosabb nyugdíjrendszer és a költségvetési egyensúly szempontjából is elengedhetetlen.

Hírdetés

Sok más hasonló vélemény is napvilágot látott az alkotmánybíróság ötödik halasztása után, Cristian Tudor Popescu újságíró például azt írta: szeretné megérni azt a napot, amikor az igazságszolgáltatás – más, mint a Savonea–PSD-féle – hazaárulásért ítéli el azokat az alkotmánybírákat, akik folyamatosan elodázzák a speciális nyugdíjak törvényéről való döntést.

 

Egyik alkotmánybírót sem állítják partra

Alaptalannak ítélte és elutasította tegnap a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoş alkotmánybírók tisztségből való felfüggesztését kérte, arra hivatkozva, hogy egyikük sem rendelkezik az állás betöltéséhez megkívánt, legalább 18 éves jogászi vagy felsőfokú jogi oktatási tapasztalattal. A döntést két halasztást követően hozta meg Olimpiea Creţeanu bírónő, de nem végleges, öt napon belül megfellebbezhető.

Kedden a fővárosi ítélőtábla egy másik bírája, Georgeana Viorel elutasította az ügyvédnő egy másik keresetét is, amelyben szintén a Dacian Dragoş alkotmánybírói kinevezéséről szóló elnöki dekrétum végrehajtásának felfüggesztését kérte. 

Dacian Cosmin Dragoş ahhoz a törékeny (5–4 arányú) alkotmánybírói többséghez tartozik, amelyik támogatja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »