Nemzeti összetartozásunk, egymás és mások iránti felelősségünk szép példája, ami megnyilvánul ezekben a nehéz időkben – jelentette ki a kárpátaljai és ukrajnai menekültek támogatása kapcsán Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke Rimaszombatban a március 15-i megemlékezésen elmondott beszédében. A gömöri városban az ünnepi megemlékezést követő esti kultúrműsor teljes bevételét a háborús menekülteknek ajánlották fel.
Rimaszombatban a Tompa-téren található Petőfi szobornál több százan emlékeztek közösen az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra. A megemlékezés a Blaha Lujza vegyeskórus előadásával kezdődött, majd Csank Király Katalin mondta el Suttogás című saját versét. Ezt követően Imre Mács Katalin köszöntötte az egybegyűlteket a Csemadok rimaszombati alapszervezete nevében, majd felkérte Csáky Csongort, hogy tartsa meg ünnepi beszédét.
A Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte, hogy március 15. talán az egyetlen olyan nemzeti ünnep, amelyre a mai Magyarország, a Kárpát-medence és a világ magyarsága is egységesen ünnepként tekint és ugyanúgy sajátjának tekint.
174 évvel ezelőtt akkori elődeink meg tudtak állapodni 12 olyan pontban, amit függetlenül társadalmi, gazdasági, nemzetiségi helyzettől minden olyan személy, aki az akkori országban élt, magáénak vallhatott. Március 15. ünnepi nagysága ebben az egységben jelölhető meg. Akkor és azóta is
– hangsúlyozta Csáky Csongor rámutatva, hogy ez a nap valójában a modern, polgári értelemben vett magyar nemzet születésének napja, kulturális és politikai értelemben is.
Csáky szerint a napjainkban is fontos, hogy szembenézzünk a mai magyar valóságunkkal, megvizsgáljuk miként állunk a büszkeséggel és a józan bátorsággal. Bár fel lehetne sorolni az összmagyarság megannyi bajából – a fogyáson és az asszimiláción át – egy csokorra valót, mégis sokkal lényegesebb, hogy a jó híreket hangoztassuk, ezeket mondjuk el egymásnak.
A Rákóczi Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a szlovákiai magyar iskolákban 2010 óta nem csökken a magyar iskolába lépők száma és számaránya sem, amit az itt élő magyar közösség sikerének és a jövőbe vetett hitének tulajdonított.
– Örömteli, hogy egyre több szálon, egyre több magyar ember, közösség, iskola és óvoda, vállalkozás érezheti, hogy fontos, hogy számon tartják, hogy része az egységes nemzetnek. Ez megtapasztalható az olyan súlyos helyzetekben is, amit ma látunk keleti szomszédunkban, ahol ártatlan, vétlen emberek, gyerekek, családok, köztük magyarok és ukránok kényszerülnek menekülni. Nemzeti összetartozásunk, egymás és mások iránti felelősségünk szép példája, ami megnyilvánul ezekben a nehéz időkben. Azt kívánom, hogy márciusi 15-i nemzeti büszkeségünk adjon megfelelő józan bátorságot ahhoz, hogy a jó ügyekben cselekvően összefogva, szűkebb és tágabb nemzeti közösségünk életét jobbá tudjuk tenni. Nem másokon múlik, hanem rajtunk, a mi hétköznapi életünkön – zárta beszédét Csáky Csongor.
A résztvevők egy része átvonult a Városi Művelődési Központ színháztermébe, ahol Tóth Zoltán: Révülés című kötetéből összeállított színpadi előadást lehetett megtekinteni. Az Isten, haza, család tematikájának, valamint az emberi értékek és létkérdések megfogalmazásának szentelt verseket maga a szerző adta elő, míg azok megzenésített formáját Foglár Gábor előadásában hallhattuk. Az est folyamán bemutatták a közönségnek Arany Niki: Ima c. szerzeményét, valamint a külön erre az alkalomra írt „Nekünk nem kell több háború” c. dalt, amelyet szintén Foglár Gábor zenésített meg és adott elő Kovács Dorina társaságában.
A rendezvény teljes bevételét (566 eurót és 32 ezer forintot) a háború elől menekülő kárpátaljai családoknak adományozzák a szervezők.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
