Nem egész kettő hónappal ezelőtt, a 28-as villamoson történt gyilkosság kapcsán írtam, hogy a kormánypropaganda harsogjon akármit, Magyarország sem a béke szigete és no-go zónák látogatásának céljából sem kell Párizsig zarándokolnunk. A mostani kettős gyilkosság egyvalamiben viszont eltér az eddigiektől: az ország és Budapest szívének alfájában és omegájában, a Deák téren történt. Azon a téren, amely nemcsak közlekedési csomópont, de ahol naponta több ezer ember beszél meg találkozót, ahol még jobbára éjszaka sem áll meg az élet, és ahol biztos, hogy legalább egyszer mindenki megfordul élete során. Ilyetén már senki nem érvelhet azzal, hogy "hasonló gyilkosságok csak távoli, borsodi falvakban történhetnek" (nem mintha ez akármikor legitim érv lett volna, ilyen eseteknek SEHOL SEM szabadna történnie), főként magatehetetlen idősekkel. Ez ott történt, ahová a budapesti "elit" (de utálom használni rájuk ezt a szót) gyermekei is kimennek szórakozni egy-egy önfeledt estén.
Az elmúlt tíz évben nem csak, hogy "két hét alatt nem lett rend", de határozottan romlott a közbiztonság, ennek pedig köze sincsen bármilyen pártpreferenciához: ezek tények. A szó szoros értelmében senki sehol sincs biztonságban, miközben a miniszterelnök "tisztelet a roma kultúrának" szlogennel üzenget (kellenek a cigány szavazatok ugyebár).
Persze, a kormány médiagépezete szerint "Álomországban" az élet szép és derűs, a távoli, romlott Nyugat-Európa pusztulása sosem érhet el minket, mert mi bizony észnél vagyunk. Csakhogy attól még, hogy naponta olvasgatunk brutális gyilkosságokról a "progresszív nyugaton", attól még itthon is bőszen alakul egy "párhuzamos társadalom", akkor is, ha az ország jelentős része láthatóan a homokba dugja a fejét. Az otthon melegéből szemléljük a videókat a párizsi utcákról és hüledezünk a négerbűnözés legkeményebb pillanatain, miközben sokan rendre elfeledkeznek arról, hogy a jelenség nálunk is létezik, csupán egyetlen szót kell egy másikra helyettesíteni (habár Budapest esetében még azt sem feltétlenül).
Szépen lassan, de kipukkad a "biztonság szigetéről" alkotott lufi? Nap mint nap történnek olyan incidensek, amelyek éles tű gyanánt lyuggathatják ki ezt a rózsaszín léggömböt, egy társadalom tűréshatára viszont sokrétű lehet. Vajon a "döbbentségen túl" történik valami, ami végre gátat szab egy erőszakos kisebbség féktelen terrorjának, vagy pár nap dörgedelem után mindenki megy tovább a dolgára, amíg be nem következik az újabb katasztrófa?
No, de ne csak a kormány struccpolitikájáról ejtsünk szót, hanem vessünk egy pillantást a "függetlenobjektív médiára" is. Minden "progresszív" médium koronázatlan királyának, az Indexnek csupán ennyi volt fontos a gyilkosságokból: "Deák téri kettős késelés: két, nagyrészt büntetett előéletű társaság csapott össze".
Pár általános információn túl nagyjából ez minden. A "jó öreg szadeszos" érából merítkezve az elkövetők cigány származása természetesen tabu, sőt, a cikk lényegében azt sugallja, hogy mindkét társaság "balhés volt", és ezek a balhés társaságok már csak ilyen renitensek, hogy verekednek, "haladjunk tovább, a rendőrség majd teszi a dolgát". Az Indexnek persze az "üldözött kisebbség" védelmén túl más motivációja is van, ami paradox módon hasonlít az előbb tárgyalt kormánypárti motivációkhoz. Amíg a Fideszt az "erős és biztonságos Magyarország" nevű hazugsága köti gúzsba, addig a "haladó" Indexet az imádott "Gregory Christmas" még haladóbb, liberálisabb és sokszínűbb Budapestje, amely felszabadulva a "fasiszta uralom alól" egy igazi nyugati típusú nagyváros képét tárhatja elénk annak minden gondjával és bajával.
Ezek között a tehetetlen bálnák között őrlődve az egyszerű magyar ember pedig csak ennyit kérdez: mikor lesz már végre valódi igazságszolgáltatás?
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
