Európa gázigényének 20 százaléka érkezik a Lengyelországon keresztül vezető Jamal gázvezetéken. A hétvége óta azonban folyamatosan csökkent a szállítás mennyisége, kedden (december 21-én) pedig megfordult az áramlás, és nyugati helyett keleti irányba áramlik a földgáz. A németek szerint minden rendben van, de a piac ismét idegeskedni kezdett, és újabb csúcsokba emelkedtek az energiaárak az irányadó piacokon. Egyesek szerint ideje felkészülni a tartós áramkimaradásokra. A képletben a földgáz csak az egyik tényező.
A Reuters hírügynökség közlése szerint új rekordot döntött a földgáz ára a holland irányadó TTF piacon 171,40 eurót is jegyeztek kedd délután.
A szakértők egy része geopolitika játszmát lát a háttérben. Oroszország előnyöket akar kialkudni magának Ukrajna tekintetében, és szeretné, ha az EU végre nem gördítene akadályt az ősszel átadott Északi Áramlat 2 gázvezeték tényleges beüzemelése elé. Moszkva hivatalosan tagadja a vádakat.
Két német főfelvásárló, az RWE és az Uniper a sajtónak nyilatkozva jelezte, hogy a Gazprom teljesíti szállítási kötelezettségeit. Az áramlás megfordulására novemberben is volt példa, akkor is a piaci igények változásával magyarázták a történéseket, ám a tőzsde akkor is az árak felverésével reagált a hírre.
Az áramlás megfordulása megint a legrosszabb pillanatban történik, amikor Európában termelési hiányokat halmoznak fel a szélerőművek, miközben hideg idő van. Franciaország ráadásul biztonsági okokból két atomerőművét is leállítja, ami összes áramtermelésének 10 százalékát érinti, Németország pedig az év végével újabb három atomerőművét vonja ki a forgalomból.
Szakértők szerint nem lehet kizárni a nagy területeket érintő áramkimaradások lehetőségét sem, vagy azt, régióról régióra tervezett áramkimaradásokkal kell takarékoskodni az energiával.
Energiaválság: Miért állt meg az orosz földgáz a német-lengyel határnál? És Európa miért hallgat?
Körkép.sk, DennikStandard.sk, Reuters.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
