Hivatalos jogi útra terelte az Orosz Központi Bank (Bank Rosszii) a nyugati szankciók miatt befagyasztott vagyon ügyét: hétfőn több mint 18 ezer milliárd rubel (közel 196 milliárd euró) értékű keresetet nyújtottak be az Euroclear ellen a Moszkvai Választottbíróságon.
A kereset alapja az orosz fél szerint az okozott kár, amelyet a belga székhelyű letétkezelő azzal idézett elő, hogy Moszkva beleegyezése nélkül zárolta és kezelte az orosz készpénzállományt és értékpapírokat. Az orosz hatóságok jogellenesnek tartják az Európai Bizottság azon törekvéseit is, amelyek az ukrajnai hitelezés fedezeteként használnák fel ezen eszközök hozamait.
Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója az X-en (korábban Twitter) élesen bírálta az uniós lépéseket. Bejegyzésében úgy fogalmazott: a „pánikba esett uniós bürokraták” hibát hibára halmoznak, és cselekedeteikkel aláássák a globális pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Dmitrijev szerint kérdéses, hogy mely racionális befektető tartaná vagyonát az Európai Unióban vagy euróban, ha látja, hogy a tulajdonjogokat nem tartják tiszteletben, és politikai ürüggyel bármikor elvehetik az eszközeiket.
Az elnöki különmegbízott kijelentette: Oroszország bírósági úton fogja visszaszerezni a zárolt tartalékokat, a költségeket pedig végső soron az európai garanciavállalóknak és az Euroclearnak kell majd megfizetniük.
A helyzet elég veszélyes precedenst teremt. Lehet, hogy az oroszok belátható időn belül nem tudnak érvényt szerezni akaratuknak, de az európai pénzügyi rendszer hitelessége helyrehozhatatlan csorbát szenved. Ahogy arra a szakértők évek óta, a békepárti politikusok pedig hónapok óta figyelmeztetnek: ha az EU lenyúlja az oroszok vagyonát, akkor egy csomó másik ország többé ne akarja majd euróban tartani vagyonát, és inkább kivonja – súlyos gazdasági károkat okozva ezzel Európának és külön Belgiumnak is.
MTI, Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva, illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
