Norvégia orosz kérésre egyelőre nem küld vissza több menekültet Oroszországba – közölte a norvég külügyminiszter.
Börge Brende a norvég NRK televízióban szombaton nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva „biztonsági érdekeivel” indokolta kérését, és annak a kívánságának is hangot adott, hogy „erősebb együttműködésre” lenne szükség a migráció ügyében a norvég–orosz északi határon.
Az orosz külügyminisztérium pénteken felvette a kapcsolatot a norvég partnerrel – közölte az oslói külügyi tárca. A norvég rendőrség még kedden 13 menekültet küldött vissza Oroszországba. Hasonló akciót helyezett kilátásba jövő szerdára és csütörtökre, de később lemondott erről.
Kerékpáros migránsok
A jelenlegi, balkáni országokon átvezető, fő menekültútvonal mellett az elmúlt hónapokban kialakult egy ennél nagyságrendekkel kisebb útvonal is, mely Oroszországon keresztül Norvégiába vezet. Ezen mintegy 5500 – elsősorban szír, afgán, iraki és iráni – ember jutott a skandináv országba. Sok menekült kerékpáron ment át a határon, mert Oroszország nem engedélyezi a gyalogos határátkelést, Norvégia pedig embercsempészetnek minősíti a menekültek gépkocsin történő szállítását.
Emberi jogi csoportok élesen bírálják Norvégiát azért, hogy menekülteket küld vissza Oroszországba. Szerintük ezeket az embereket a határ túloldalán sorsukra hagyják a dermesztő fagyban, ráadásul az a veszély fenyegeti őket, hogy Oroszország visszatoloncolja őket háború sújtotta származási országukba.
Kenőpénzt kérnek?
Oroszországban menedékjogot kérni „orosz rulettel” ér fel – jelentette ki Marek Linha, a norvég menekültügyi szervezet (Noas) vezetője. Az érintetteknek azzal kell számolniuk, hogy kenőpénzt követelnek tőlük, és az orosz titkosszolgálatok keze ügyébe kerülnek. Az elmúlt években 5000 szíriai folyamodott menedékjogért Oroszországban, de csak ketten kapták meg közülük, 2900-nak az orosz hatóságok csak ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak.
Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de a schengeni övezethez tartozik. Mindamellett november 26. óta határellenőrzést vezetett be, hogy csökkentse a menekültek beáramlását.
Már nyár előtt megtelhet az osztrák „kvóta”
Az Ausztriában benyújtott menedékjogi kérelmek száma már nyár előtt elérheti az idénre kijelölt felső határt – ezt már az osztrák belügyminiszter mondta el a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.
Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de „évekig” nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a „biztonságos szomszédos országokba”.
A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be. Ez az eljárás nem „menedékkeresés, hanem menedékoptimalizáció”, ami ellen „szigorúan és ésszerűen” fel kell lépni. Vissza kell térni a menekültjog lényegéhez – sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a „gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése” tapasztalható. „Ez így nem mehet tovább” – mondta az osztrák belügyminiszter.
Nincs egyértelmű irányvonal
Egyértelmű uniós állásfoglalásra van szükség a migránsválság kezelésével kapcsolatban – jelentette ki vasárnap a belgrádi Pink Televízióban Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter, aki azt is közölte, hogy jelenleg Szerbiában körülbelül ezer migráns tartózkodik.
A tárcavezető elmondta: egyelőre nincs megoldás a migránsválságra, és az Európai Unió sem áll készen az egyértelmű állásfoglalásra. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia ugyanúgy fog eljárni, ahogyan a többi, nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő állam.
Aleksandar Vulin arra is figyelmeztetett, hogy tavaszra a mostani egy-másfél ezer ember helyett naponta akár nyolcezren is érkezhetnek, és azt nem lehet előre látni, hogyan lehet majd kezelni azt a helyzetet. Leszögezte ugyanakkor, hogy a határok lezárása nem jelent megoldást. „A magyarok lezárták a saját határukat, ha a többi ország is ezt tenné, akkor kérdéses, hogy hol végezné az összes migráns (…), de ahogyan az útvonalon fekvő többi ország eljár, úgy jár majd el Szerbia is” – tárta fel a politikus, majd úgy folytatta: „ha a szomszédaink lassítják a migránsok továbbhaladását, akkor mi is ezt tesszük”.
Rengeteg a hamis papír
A politikus elmondta, hogy a Szerbiában tartózkodó migránsok Horvátország felé igyekeznek, hogy onnan folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. A szabadkai Pannon RTV szerb–horvát határon tartózkodó tudósítója pedig arról számolt be, hogy a határon nem tud mindenki átlépni, mert sokuknak hibásan kitöltött vagy hamis papírjai vannak.
November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, hiába várakoznak. A határellenőrzésen szerdán tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
