Ahogy arról az alfahir.hu is beszámolt, Washington csütörtökön légicsapásokat hajtott végre a bagdadi nemzetközi repülőtérnél. Az autókonvoj elleni támadásban életét vesztette Kászim Szulejmáni, iráni tábornok, a rezsim egyik legbefolyásosabb embere, és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők, Irán támogatásával működő milicista ernyőszervezet egyik vezetője. Az ügy heves reakciókat váltott ki világszerte, ki így, ki úgy értékeli az eseményt, ebben a cikkben azt gyűjtöttük össze, hogy a releváns nemzetközi szereplők hogyan kommentálták az amerikai akciót.
Oroszország elítélte
Szergej Lavrov külügyminiszter a támadás után egyeztetett Mohammad Dzsavád Zaríffal, az iráni diplomácia vezetőjével, Mevlüt Cavusoglu török külügyérrel, valamint amerikai kollégájával, Mike Pompeóval is.
Az oroszok álláspontja szerint az amerikaiak súlyosan megsértették a nemzetközi jog egyetemes normáit és a tábornok megölése növelheti a feszültséget a Közel-Keleten. Lavrov a hírek szerint Pompeóval is közölte, hogy elítélik egy ENSZ-tagállam magasrangú tisztségviselőjének likvidálását egy harmadik ország területén, annak hozzájárulása nélkül.
Pompeo az európaiakat kritizálta
Nem voltak valami segítőkészek
– így fogalmazott az amerikai külügyminiszter az európai szövetségesekről a Szulejmáni-ügy kapcsán.
Pompeo telefonon tájékoztatta az európai vezetőket az esetet követően, de többektől nem azt a reakciót kaphatta, amire számított. A Fox Newson kifejtette:
Mindnyájan fantasztikusak voltak, de az egyes partnereinkkel folytatott megbeszéléseim nem sikerültek olyan jól. Őszintén szólva az európaiak nem voltak annyira segítőkészek, mint amennyire reményeim szerint lehettek volna.
Európa óvatos
Az iráni atomalkunál már megfigyelhettük, hogy Európa nem feltétlenül követi minden esetben Washingtont, ezért, miután Trump bejelentette, hogy egyoldalúan kilépnek a megállapodásból, Európa vezető államai és az EU saját érdekeiknek megfelelően próbálták életben tartani az egyezményt. Ez nagyjából mostanáig sikerült is:
A Közel-Keleten – és általában a világpolitikában – egyre nagyobb aktivitást és ambíciót mutató Emmanuel Macron a Kremlnél kezdeményezett telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyinnal Szulejmáni halála után.
A Kreml közleménye szerint mindkét fél aggodalmának adott hangot a légicsapás miatt. Az Élysée-palota tájékoztatójában Macron önmérsékletre szólította a feleket és egyértelműen kiállt Irak szuverenitása mellett. Ugyanakkor Iránnak is üzent, hogy tartsák be az atomalkut és tartózkodjanak a provokációtól.
Macron Trumppal telefonálva szolidaritásáról biztosította a szövetségeseket az Irakban szolgálatot teljesítő katonák ellen végrehajtott támadások miatt, de minden olyan intézkedés elkerülésére intett, amely destabilizálja a térséget.
Boris Johnson is hasonló álláspontra helyezkedett, amikor kijelentette, hogy Nagy-Britannia ugyan nem fogja siratni Szulejmánit, de önuralomra van szükség mindkét oldalról.
Johnson Trumppal, Merkellel és Macronnal is egyeztetett, ezt követően a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta, de Szulejmániról hozzátette,
ő volt a felelős azért, hogy a térségben egy bomlasztó és destabilizáló viselkedés mintája alakult ki. Tekintettel arra, hogy vezető szerepet játszott azokban az akciókban, amelyek ártatlan civilek és nyugati katonák ezreinek halálához vezettek, halálát nem fogjuk megsiratni.
Sajtóinformációk szerint Dominic Raab brit külügyminiszter iraki vezetőkkel folytatott megbeszélésein lobbizott amellett, hogy a brit katonák az országban maradhassanak és folytathassák a harcot az Iszlám Állam ellen. Az iraki parlament már elfogadott egy nem kötelező érvényű határozatot a külföldi katonák tartózkodásának megszüntetéséről:
Berlin, Párizs és London megállapodást kötöttek arról, hogy együtt dolgoznak a közel-keleti feszültség csökkentéséért, ezt már a német kormányszóvivő közölte.
A NATO rendkívüli tanácsülést hívott össze
Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést tart hétfőn a Szulejmáni-ügy miatt. A szövetség már szombaton úgy döntött, hogy felfüggesztik az iraki kiképző tevékenységüket, valamint az Iszlám Állam elleni hadműveleteket is.
Olaszországban mozgósítanak
Az olasz sajtó szombaton írt arról, hogy az iraki háború kezdete, 2003 óta nem volt ekkora mértékű mozgósítás az olaszországi amerikai támaszpontokon.
Helyi lapok szerint például az északkelet-olaszországi Aviano olasz-amerikai közös bázison folyamatos a teher- és üzemanyagszállító repülőgépek érkezése és távozása. Hasonló az aktivitás a venetói Vicenza térségében, ahol az amerikai 173. dandár állomásozik.
Európai kollégáihoz hasonlóan Giuseppe Conte, olasz miniszterelnök is az önmérsékletet és a párbeszédet szorgalmazta. A szélsőjobbos ellenzéki Matteo Salvini viszont megköszönte Trumpnak, hogy „eltette láb alól a világ egyik legveszélyesebb emberét”.
Jelentkeztek közvetítők
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell, amellett, hogy hangsúlyozta, visszafogottságra van szükség, brüsszeli látogatásra hívta Mohammad Dzsavád Zarív iráni külügyminisztert. Azt is jelezte, hogy kész a közvetítő szerep vállalására Washington és Teherán között.
Sebastian Kurz ennél is tovább ment, a volt- és egyben leendő kancellár felajánlotta Bécset helyszínként egy amerikai-iráni csúcstalálkozó számára.
Az osztrák fővárosban többször is tárgyaltak az iráni atomprogramról, így kézenfekvő opciónak tűnik, ha valóban létrejön a párbeszéd.
Irán a törököknél próbálkozik
Szombaton Haszan Róháni közös válasz kidolgozására tett javaslatot Recep Tayyip Erdoğannak, a két vezető telefonon egyeztetett. Erdoğan a CNN Türknek nyilatkozva kiemelte, felborítaná a térség egyensúlyát, ha Irak az amerikai-iráni feszültség konfliktusövezetévé válna.
Kína sem maradt ki
Vang Ji kínai külügyminiszter beszélt többek között Jean-Yves Le Drian a francia és Heiko Maas a német diplomácia vezetőjével. Peking is azt mondta, amit a fent említett államok: fontos megőrizni Irak szuverenitását és a térség stabilitását.
Vang Mohammad Dzsavád Zarívval is kommunikált, ezután üzent Washingtonnak, hogy hagyjanak fel az erő alkalmazásának visszaélésével és kezdjenek párbeszédbe. A kínai külügyminiszter szerint országa konstruktív szerepet fog játszani a Perzsa/Arab-öböl biztonságában fenntartásában.
Kína egyébként jó viszonyt ápol Iránnal, december végén közös tengeri hadgyakorlatot tartottak Oroszországgal kiegészülve az Indiai-óceán északi részén, a teheráni külügyminiszter pedig múlt hét elején járt Pekingben, hogy Vang Ji-vel egyeztessen.
A magyar külügy ugyan közvetlenül nem reagált a Szulejmáni-ügyre, de az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségénél történtekre igen:
Ellenzéki részről a DK kezdeményezte a honvédelmi és rendészeti bizottság összehívását az Irakban szolgáló magyar katonák miatt:
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
