Több mint 13 millió forintot költött a rendőrség arra, hogy pár órára hermetikusan körbezárja a budapesti orosz nagykövetség Andrássy úti épületét.
A BRFK ezt az adatot nem jószántából osztotta meg velünk: közérdekű adatigényléssel kértük ki az Állítsuk meg Moszkvát-demonstrációt kísérő rendőrségi intézkedések adatait, melyeket végül két hetes várakozás után kaptunk meg.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az orosz befolyásszerzés ellen tartott április 24-i tüntetést eredetileg a nagykövetség előtt akarták megtartani, ám a Budapesti Rendőr-főkapitányság – egy hivatalosan be sem jelentett biztonsági intézkedés részeként – lekordonoztatta követség körüli utcákat és épületeket. A lapunknak nyilatkozó TASZ-os jogi szakértő, Hegyi Szabolcs szerint ezzel nem csak a gyülekezési jog mindenkit megillető szabadságjogát korlátozták, de elmulasztották a tájékoztatási kötelezettségüket is, hiszen a területlezárást írásban és lehetőleg előre kellett volna jelezni a nyilvánosság számára.
http://mno.hu/
A tüntetést végül ötven méterre a követségtől tartották meg, aztán mintegy ezer résztvevő átsétált a Fidesz Lendvay utcai székházához, amit egyébként kettős rendőrsorfal próbált megvédeni tőlük. Végig szembeötlő volt az erődemonstrációnak is beillő biztosítás: az Andrássy utat több száz méter hosszan láthatósági mellényt vagy rohamfelszerelést viselő rendőrök „szegélyezték”, és legalább 80 rendőrségi autó, csapatszállító furgon állt a követség előtti szervizúton is.
http://mno.hu/
A BRFK válaszából kiderült, hogy nyolc bevetési csoportban összesen 374 (!) rendőr felügyelte a környéket a pár órás tüntetés alatt. És hogy miért volt erre szükség?
A hatóság részben a képviselet zavartalan működésének biztosítására hivatkozott, részben pedig az 1965. évi 22. törvényerejű rendelet 22. cikkét idézte: e szerint a nagykövetségek esetén „a fogadó államnak különös kötelessége, hogy minden megfelelő intézkedéssel megvédje a képviselet helyiségeit bármely behatolás, vagy kártétel ellen és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának megsértését.”
Vagyis – ha jól értjük a rendőrségi üzenetet – a BRFK attól tartott, hogy az egyébként békés, Moszkva helyett az Európai Unió mellett kiálló tüntetők egy váratlan rohammal megpróbálnak bejutni majd az orosz nagykövetség területére, ott rongálni szeretnének – de legalábbis megsértenék a képviselet méltóságát, jelentsen ez bármit, akár magát a tiltakozó akciót is.
Az idézett törvény megkötései egyébként annyira általános jellegűek, hogy ez alapján akár minden nap és minden fővárosi nagykövetség előtt rohamrendőrök százai várakozhatnának, hátha valaki be nem jelentett demonstrációt tart majd a közelben.
A BRFK állítása szerint sem az orosz követség, sem a magyar kormány nem kérte őket a képviselet masszív körbezárására, és technikai segítséget sem kaptak az orosz társszervektől – az épület külső védelméről saját hatáskörben döntöttek.
A rendőrség azonban nem volt mindig ilyen szigorú. Kilenc évvel ezelőtt még a BRFK sem látott különösebb biztonsági kockázatot abban, hogy demonstrációt szervezzenek az orosz követség elé: 2008. augusztus 15-én így Deutsch Tamás és Szalay-Bobrovniczky Alexandra is szabadon tiltakozhatott Oroszország grúziai bevonulása ellen, 25-én pedig a Fidelitas szervezett ugyanide tiltakozó megmozdulást.
Szijjártó Péter – aki külügyminiszteri pozíciójában mindent megtesz az orosz-magyar baráti kapcsolatokért – még ellenzéki Fidelitas-elnökként kemény szavakkal bírálta Grúzia orosz lerohanását. Akkor úgy vélte, a magyar kormánynak konkrét állásfoglalást kell tennie a Grúziában kialakult tarthatatlan helyzettel kapcsolatban. Az oroszok ugyanúgy kezelték Grúzia megszállását, mint azt tették 1956-ban Magyarországgal – mondta a 2008-as tüntetésen.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
