Vlagyimir Megyinszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadója és a béketárgyalások vezető orosz képviselője azzal riogatott, hogy ha az ukrajnai háború nem valódi békekötéssel, hanem csupán egy tűzszünettel (értsd: a konfliktus befagyasztásával) ér véget, annak nukleáris háború lehet a következménye. A TASS orosz állami hírügynökség szerint Megyinszkij figyelmeztetett: amennyiben Ukrajna és a NATO a jövőben vissza akarnák szerezni az Oroszország által megszállt területeket, az „a bolygó pusztulásához is vezethet”.
A történész végzettségű Megyinszkij szerint a konfliktus befagyasztása egy újabb „Hegyi-Karabah” típusú feszültséggócot hozna létre Európa térképén, ami hosszan tartó instabilitással fenyeget. Szerinte csak egy „teljes értékű békemegállapodás” nyújthat megoldást, amelyhez Moszkva követeli a megszállt ukrán területek – köztük a Krím és Donbász – annexiójának nemzetközi elismerését.
Ezzel az oroszok tovább szigorították saját feltételeiket, néhány héttel ezelőtt még csak a jelenleg megszállt megyerészek annektálásának de facto, de nem de jure (és főleg nem nemzetközi) elismerését követelték.
Ukrajna változatlanul ragaszkodik az ország területi integritásához, minden megszállt terület – beleértve a Krímet – visszavételéhez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég kijelentette: közel állnak ahhoz a pillanathoz, amikor nyomást tudnak gyakorolni Moszkvára a háború befejezése érdekében, de a diplomáciai áttörés még mindig távoli.
Megyinszkij béketerve továbbra is tartalmazza Ukrajna NATO-csatlakozásának végleges kizárását, valamint az ukrán haderő csökkentését és az oroszajkú lakosság különleges jogainak biztosítását. Az orosz javaslatot egy júniusi tárgyalási memorandum is rögzíti, ám ezeket a feltételeket Ukrajna kapitulációnak tartja, és nem hajlandó elfogadni.
A tárgyalásokon Kijev egy 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet is felajánlott volna a tárgyalások alapjaként, de Moszkva ezt ismét elutasította, arra hivatkozva, hogy az csak lehetőséget adna Ukrajnának az újrafegyverkezésre. Moszkva álláspontja az, hogy előbb megállapodás a béke kereteiről, aztán jöhet a fegyverszünet.
Emellett Kijev egy 15 éves konzultációs időszakot javasolt a Krím státuszáról, ám továbbra is saját területének tekinti azt. Hozzátesszük, ez a britek és amerikaiak által 2022-ben elkaszált béketárgyalásokban szerepelt javaslatként, méghozzá az oroszok részéről. Akkor az ukránok nyugati nyomásra a háborút választották.
A felek álláspontja érdemben tehát nem közeledett: mindkét fél irreális követeléseket támaszt. Oroszország nyerő szériát érez a fronton, Zelenszkij pedig nyugat-európai ígérgetésekre alapozva abban reménykedik, hogy folytatódik, sőt fokozódik Ukrajna nyugati támogatása. Az azonban világos, hogy Ukrajna saját erejéből nem tud győzni, így az ukrán stratégiában kimondatlanul is ott van a háború eszkalálásának terve, hogy a kollektív nyugat nem csak támogatásokkal, de közvetlenül és minden téren bevonódjon a harcokba.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Anton Vaganov/Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
