Az Omikron variáns gyors és sokkal szélesebb néprétegeket érintő terjedése nem csak azzal jár, hogy nagyobb kórházi terhelést idéz elő a korábbi variánsoknál, hanem azzal is, hogy sokkal többen szenvednek majd a posztcovid szindrómaként vagy hosszú covidként emlegetett tünetegyüttestől. A tünetek elég változatosak, de a fáradtság, levertség, szorongás, véralvadási gondok, fejfájás, izomgyengeség a leggyakoribb közös nevezők a betegeknél.
Az AP hírügynökség összefoglalója szerint nem szabad alábecsülni a posztcovid szindrómát, mert az Omikron villámgyors terjedése valószínűleg megnöveli azok számát is, akik ilyen tünetegyüttestől szenvednek. Kezelés és gyógymód egyelőre nincs, valójában még a folyamat hátteréről is csak találgatások vannak. A kormányok azonban már kezdik beárazni a problémát, és várhatóan rengeteg pénzbe fog kerülni az országoknak az ilyen betegek diagnosztizálása és idővel a kezelése is.
A tudósok gőzerőkkel dolgoznak, hogy megtalálják a posztcovid szindróma forrását. Az egyik elmélet szerint autoimmun betegség is lehet. Az képbe beleillik, egy autoimmun reakció ugyanis megmagyarázná, miért érinti a posztcovid szindróma a nőket látványosabb nagyobb arányban, mint a férfiakat, tekintve, hogy az autoimmun betegségek a nőknél gyakoribb.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a posztcovid a koronavírus véralvadási problémákat előidéző képességével áll összefüggésben. A tünetek már a megfertőződés után egy héttel jelentkezhetnek. Amerikai szakértők szerint fel kell készülni, hogy a posztcovid is hullámként ront majd az egészségügyi rendszerre.
Nyugvó vírusokat aktiválhat a COVID
Az egyik legvalószínűbb elmélet szerint a koronavírus-fertőzés után a vírus egyes maradványai a felgyógyulást követően is megmaradnak, és gyulladást váltanak, és ez okozza a posztcovid tüneteit.
Egy másik népszerű elképzelés szerint a koronavírus aktiválja a szervezetben lévő, látens, magukat nem mutató kórokozókat, mint amilyen a mononukleózist terjesztő Epstein-Barr-vírus. A mononukleózis egyike azoknak a vírusoknak, amelyek már az emberiség kialakulásától velünk vannak.
A mononukleózis a legtöbb esetben tünetmentesen fertőz, ezért ritkán okoz valódi problémát. Amikor azonban igen, akkor a posztcoviddal megegyező tünetegyüttest produkál: fáradtságot, gyengeséget, fejfájást. Az Epstein-Barr vírus ugyanakkor növeli a kettes típusú cukorbetegségre való hajlamot is.
Autoimmun hatás és mikrovérrög képződése
A harmadik elmélet szerint az autoimmun betegséget idéz elő a súlyos lefolyású koronavírus-fertőzés. Normál immunválasz esetén a vírusfertőzések aktiválják az antitesteket, amelyek harclni kezdenek a betolakodó kórokozók ellen.
Esetenként azonban az antitestek túlpörögnek, és már nem csak a beteg, hanem a normális sejteket is megtámadják. Egyes kutatók úgy sejtik, hogy a jelenség szerepet játszik az olyan betegségeknél is, mint a lupusz vagy sclerosis multiplex. Történtek már olyan felmérések, amelyek rámutattak, hogy a posztcoviddal küzdők antitestaktivitása nagyon hasonló volt az autoimmun-betegségekkel küzdőkével.
Egy következő elmélet szerint a koronavírus véralvadási problémákat okoz, olyanakat, amelyek megfertőződés után is sokáig képesek apró, mikrovérrögöket képezni. A folyamat ott kezdődik, hogy a koronavírus növeli a gyulladást okozó molekulák szintjét, ezek pedig rűsegítenek a rendellenes véralvadásra.
Ezek a vérrögök bárhol, a test bármely részében kialakulhatnak, agyvérzést, szívrohamot, veszélyes érelzáródást okozva. Az elmélet nem légbőlkapott, több labor mutatott már ki túl nagy gyakorisággal jelentkező vérrögöket covid-betegek mintáiban. A betegség ráadásul növeli a fehérjeszintet is a vérplazmában, ami megakadályozza a vérrögök lebomlását.
A vér rögösödése, ha súlyosabb problémákat nem is okoz, de csökkenti az oxigén eloszlását a sejtekben és a szövetekben, a test bármely pontján, így produkálhat olyan tüneteket, amelyek a posztcovidra jellemzőek.
Az egészségügy nincs rá felkészülve
A helyzetet és a betegség diagnosztizálást nehezíti, hogy a posztcovid tünetei gyakran eltűnnek a fertőzéssel együtt, hogy aztán egy két hónappal később térjenek vissza, hektikus vérnyomás, légszomj, heves szívverés, levertség, általános gyengeség formájában.
Bár a nők hajlamosabbak rá, más statisztikai támpont a veszélyeztetettek köréről nincs. Gyermekeket éppúgy megtámad, mint felnőtteket. Abban sincs jelentős különbség, hogy súlyos vagy nem súlyos lefolyású koronavírus-fertőzésen estek-e át a betegek
Kezelés nincs, gyógymód egyelőre nincs. Egyes még nem hitelesített tanulmányok szerint az oltás csökkenti a posztcovid kialakulásának kockázatát.
Ugyanakkor az egészségügy nincs felkészülve a koronavírus-járvány e járulékos hatására. Külnösen Amerikában, ahol lényegében nincs mindenkire kiterjedő egészségbiztosítási rendszer, hatezer dollárt is lehet verni MR-re, vizsgálatokra és tesztekre, hogy legalább sejtés legyen a probléma gyökeréről. Úgy, hogy sok olyan posztcovid beteg van, aki állapota miatt nem képes dolgozni.
Körkép.sk, apnews.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
