Az ólomkatona szenvedése

Az ólomkatona szenvedése

Évtizedekkel haláluk után számos író csupán lexikonokba sűrített szócikkekben marad az utókorra. Az 1981-ben elhunyt Hajnóczy Péter munkásságáról ellenben immár az ötödik kötet jelent meg az író hagyatékát gondozó műhely jóvoltából.

Hajnóczy Péter nem kapott könnyű sorsot: lelencházban, majd nevelőszülőknél nőtt fel, volt egyebek közt szénhordó és szentképügynök. Nagy visszhangot váltott ki Az elkülönítő című 1975-ös esszéje, miután abban a magát akkortájt népi demokráciának nevező pártállamban élő olyan társadalmi rétegről, amelyikkel nem tudott fényeskedni a szocialista építés: elmebetegek, alkoholisták szociális ellátásáról írt. Hajnóczy novelláskötetei csupa a társadalomba beilleszkedni nem tudó, cselekvésképtelen, alkoholizmussal küszködő, talaját vesztő szereplővel terhes. A halál kilovagolt Perzsiából című kisregénye 1979-ben íródott, sajnos ez már az író saját egyéniségének szétesését ugyanúgy láttatja, mint említett hőseiét.

Hírdetés

A tanulmánykötet írásai, tanulmányai között szemelgetve A kék ólomkatona című kisprózával kapcsolatos elemzés az Andersen-mese intertextuális kapcsolataira igyekszik rávilágítani. Kimutatja, hogy Hajnóczy számára az életnek a szimbóluma a nála nem féllábú, de ugyancsak rendíthetetlen ólomkatona, aki kicsinysége, kiszolgáltatottsága, némasága ellenére bátor és mindenben megingathatatlan. A latin betűk című novella a misztikus Kelet felé irányítja az olvasót, az írás több motívumát alighanem a Szovjetunió Afganisztánba való 1979. évi katonai bevonulása adta.

Alighanem sokakat érdekel az író családtörténetét földolgozó tanulmány, amelyik nemcsak fényképekkel, hanem részletes leszármazási táblával ad áttekintést – egy ponton Sára Sándor dokumentumfilmjének adatát is módosítva. Hasonló módon kelthet érdeklődést hat, eredetileg kéz- vagy gépirat hasonmás közlése is, ezeknek az írásoknak nincs datálásuk, lehet, hogy zsengék, lehet, hogy már az érettebb írói korszak termékei; a közreadók (egyelőre) nem vették e műveket tüzetes vizsgálat alá. A jövőben bizonyára ez is megtörténik, a munkacsoportot bemutató Cserjés Katalin a kötet záró részében áttekinti eddigi kutatásaikat, ismerteti jövőbeli terveiket, amelyek bizonyára újabb olvasókat fognak eligazítani Hajnóczy Péter életművében. 

Hajnóczy a könyvtárban. Szerk.: Cserjés Katalin, Hoványi Márton, Nagy Tamás. Hódmezővásárhely–Szegedi Kép-Szöveg Testvérület, 2016. Ármegjelölés nélkül

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »