Az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt időben egymást érik a gazdasági szankciók az agresszor ellen. Ezek többsége névleg azt szolgálja, hogy elvegyék Oroszország bevételeit, amelyek híján nehezebben finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. Ám ennél jóval több történik: az orosz energiahordozók Európa helyett más piacok felé csordogálnak. Legutóbb az G7-es csoport fogadott el egy globális intézkedést, amellyel globális ársapkát vetnének ki az orosz olajra. Papíron az intézkedés sokmilliárdos kárt okozna az orosz költségvetésnek, ám az OPEC+ legutóbbi lépésével akár még keresztül is húzhatja a számításokat.
Október 5-én az OPEC-+ olajkartell tagállamai abban állapodtak meg, hogy 2023 decemberéig napi 2 millió hordóval csökkentik a kitermelést. Mondanunk sem kell, hogy ennek a döntésnek a legfontosabb következménye a kínálat szűkölése, ergo, drágulás.
Abban is megállapodtak, hogy a tagországok monitoringbizottsága kéthavonta, az országok képviselői pedig félévente találkoznak – az eddigi havi rendszeres találkozók helyett. Ezzel kvázi fél évre bebetonozták a mostani döntés hatályát.
Az OPEC+ ráadásul ténylegesen a most bejelentett 2 milliónál nagyobb visszavágást fog ténylegesen produkálni, mivel egyes országok a vállalt mennyiséget sem tudták teljesíteni.
Ami jóval fontosabb, hogy az OPEC döntése lényegében ellenszegülés a nyugati országok követelésének. Az elsődleges törésvonalak Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok között húzódnak. A politikai üzenet pedig az, hogy az olajkartell elutasítja a Nyugat által egyoldalúan kiszabott árplafonok politikáját.
A G7-es olajársapka megint egy fegyverként használt globális intézkedés egy olajtermelő ország ellen. Ha az OPEC hagyta volna ezt megtörténni, az precedenst teremtett volna, magában hordozva azt a veszélyt, hogy egy nap Szaúd-Arábia vagy mások is ársapka-szankcióval kerülnek szembe. Sőt, ha engednének a G7-ek döntésének, akkor maga az olajkartell létjogosultsága kérdőjeleződne meg, hiszen épp azért létezik, hogy elsősorban ez a szervezet befolyásolhassa csak a kereslet-kínálatot és így az árakat. Az ársapka pedig ezt a jogot vitatná el.
Az OPEC termeléscsökkentésének hírére Washington idegesen reagált. A Stratfor szerint az lemúlt hetekben valósággal könyörögtek az amerikai tisztviselők az OPEC-nek, hogy nem csökkentse a kibocsátását. Miután kiderült, hogy kérésüket nem veszik figyelembe, “teljes katasztrófát” és “ellenséges cselekedetet” emlegettek egyesek – a CNN közlése szerint.
Mindez annak ellenére történt így, hogy néhány hónappal ezelőtt Joe Biden amerikai elnök lemondva saját korábbi kampányigéretéről nem sorolta a pária államok közé Szaúd-Arábiát, majd a királyságba utazott. Látogatása után az OPEC napi 100 ezer hordós termelésnövelést foganatosított. Megjegyezzük, hogy az Egyesült Államokban félidős választások esznek, és az infláció miatt a üzemanyagárak hónapok óta eszeveszetten drágulnak, így Biden kifejezetten kérte a olajárak letörését az szaúdi koronahercegtől.
Washingon most azzal vádolja az olajkartellt, hogy döntésével Oroszország mellé állt, elutasítva a Nyugat ársapka-politikáját. Ez nagy pofon az amerikain döntéshozóknak. Tény, hogy az OPEC ezzel aláássa az orosz olajra kivetendő ársapka tervét, de nem feltétlenül vált volna be az amerikaiak terve.
Ha bevezetik az olajársapkát Oroszország terhére, akkor az oroszoknak a termelést át kellene irányítaniuk az ázsiai piacra. De ha ez logisztikai okokból nem sikerülne, akkor csökkentenék a termelésüket, ami megint az áremelkedés irányába hatna.
Attól az OPEC egyelőre nem tart, hogy az USA saját termelésének növelésével megpróbálja őket lépésre kényszeríteni. Amerikában a palatermelést lassítja a munkaerőhiány, a termelési költségek emelkedése, és egyéb technikai gondok, amelyek lassítják a termelés menetét.
Nincs tehát borítékolva az orosz olaj elleni árpsapka sikere. Sokkal fontosabb azonban, hogy politikai szempontból a Nyugat kapott egy pofont, bár arra ne számítsunk, hogy ez kijózanítóan hatott a nyugati döntéshozókra.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
