A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, köztük a kisvizek, amelyek következményeit a hazai folyók jelentős részén évtizedek óta tartó medermélyülés is súlyosbítja – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez pénteken eljuttatott háttéranyagában.
A kutatás szerint a 2026 nyarán kialakult rekordközeli dunai kisvíz jól mutatja, hogy a vízhiány egyre nagyobb kihívást jelent a vízgazdálkodás számára. Mint a szakértők rámutatnak, az alacsony vízállások kialakulásában egyszerre játszik szerepet a felmelegedő éghajlat, a növekvő párolgás, a hosszabb száraz időszakok és a folyók medermélyülése is.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a Duna magyarországi szakaszán az elmúlt hat évtizedben átlagosan közel két méterrel süllyedt a meder, míg a Tiszán és a Dráván az elmúlt évszázadban mintegy másfél méteres szintsüllyedés következett be.
A szerzők szerint a jövőben nem minden év lesz ilyen szélsőséges, ugyanakkor a most még rendkívülinek számító kisvizes helyzetek gyakorisága várhatóan növekedni fog, ezért ezzel stratégiai és tervezési szinten is számolni kell.
Rámutatnak arra, hogy az extrém kisvizek veszélyeztethetik az ivóvízbázisok biztonságát, ronthatják a felszín alatti vízkészletek utánpótlását, fokozhatják a mezőgazdasági vízhiányt, nehezíthetik a hajózást és az ipari vízhasználatot, valamint kedvezőtlen hatással lehetnek a folyók ökológiai állapotára. Szélsőséges esetben az energetikai infrastruktúrák működését is befolyásolhatják.
Az MTA szerint nincs minden helyzetre alkalmazható egységes megoldás. A kutatások alapján a folyók természetes működésének helyreállítása, a vízvisszatartás növelése, a természetalapú beavatkozások, a hordalékgazdálkodás fejlesztése, valamint a meglévő és új vízügyi létesítmények összehangolt alkalmazása egyaránt hozzájárulhat a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodáshoz.
Hangsúlyozzák azt is, hogy a vízlépcsők önmagukban nem képesek többletvizet létrehozni, ezért a vízgazdálkodási döntéseket mindig az adott térség hidrológiai, ökológiai és társadalmi sajátosságainak figyelembevételével kell meghozni.
Az elemzést Józsa János akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, Baranya Sándor, a BME tanszékvezető egyetemi docense és Timár Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára készítette Pósfai Mihály, az MTA elnöke felkérésére.
MTI/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
