Két nyomozás biztosan folyt az adóhatóságnál a felvidéki Dömény Zoltán 2014-es önvallomása alapján. Ebben szlovák–magyar áfacsalás-sorozatról ír, melyben a politikai kalandor, a néhai Welsz Tamás is részt vehetett. A banda egyik legnagyobb vevője a kitiltási botrány előzményeiből ismert Bunge Zrt. lehetett.
Legalább két külön ügyben nyomozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szlovák állampolgár Dömény Zoltán írásos önvallomása alapján 2014 végén, cukor, étolaj, illetve gabonafélék – repce, napraforgó – áfájával trükköző adócsalók ellen – tudta meg a Magyar Idők. A NAV Bűnügyi Sajtóirodája arról tájékoztatott, hogy 2015-ben, illetve 2016-ban a nyomozásokat vádemelési javaslattal fejezte be a hatóság. A 2016 elején befejezett ügyben a vád szerinti 28 tagú bűnszervezet elsősorban étolaj- és cukorkereskedelemmel foglalkozó cégláncolatot működtetve több mint két és fél milliárd forint áfát csalt el. A vádlottak tizenhat gazdasági társaságot működtetve a Szlovákiából beszerzett árukat itthon egy általuk létrehozott cégláncolat közbeiktatásával főként multiknak, élelmiszerláncoknak, nagyüzemi felhasználóknak adták el.
Legalább két külön ügyben nyomozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a szlovák állampolgár Dömény Zoltán írásos önvallomása alapján 2014 végén, cukor, étolaj, illetve gabonafélék – repce, napraforgó – áfájával trükköző adócsalók ellen – tudta meg a Magyar Idők. A NAV Bűnügyi Sajtóirodája arról tájékoztatott, hogy 2015-ben, illetve 2016-ban a nyomozásokat vádemelési javaslattal fejezte be a hatóság. A 2016 elején befejezett ügyben a vád szerinti 28 tagú bűnszervezet elsősorban étolaj- és cukorkereskedelemmel foglalkozó cégláncolatot működtetve több mint két és fél milliárd forint áfát csalt el. A vádlottak tizenhat gazdasági társaságot működtetve a Szlovákiából beszerzett árukat itthon egy általuk létrehozott cégláncolat közbeiktatásával főként multiknak, élelmiszerláncoknak, nagyüzemi felhasználóknak adták el.
Az áru a valóságban egyenesen a megrendelők, vevők címére érkezett, csak papíron futott ennél nagyobb kört a cégek között. A stróman cégek ügyvezetői hajléktalan munkanélküliek voltak, helyettük ténylegesen a bűnszervezet tagjai irányítottak. Az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, üzletszerűen elkövetett pénzmosás, számvitel rendjének megsértése és közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat még tavaly, ám a per még nem kezdődhetett meg, bár az már a második bírói tanácsnál van. A Fővárosi Törvényszék Sajtótitkárságának tájékoztatása szerint a jelenlegi bírói tanács 2017 januárjától jár el, több vádlott címváltozása miatt a vádiratot újra kellett postázni. A tárgyalást még nem tűzték ki.
Az áru a valóságban egyenesen a megrendelők, vevők címére érkezett, csak papíron futott ennél nagyobb kört a cégek között. A stróman cégek ügyvezetői hajléktalan munkanélküliek voltak, helyettük ténylegesen a bűnszervezet tagjai irányítottak. Az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, üzletszerűen elkövetett pénzmosás, számvitel rendjének megsértése és közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat még tavaly, ám a per még nem kezdődhetett meg, bár az már a második bírói tanácsnál van. A Fővárosi Törvényszék Sajtótitkárságának tájékoztatása szerint a jelenlegi bírói tanács 2017 januárjától jár el, több vádlott címváltozása miatt a vádiratot újra kellett postázni. A tárgyalást még nem tűzték ki.
Az étolajjal üzletelő vállalkozó 18 milliárd forint áfát csalt el
A NAV a gabonafélék áfájával folytatott szlovák–magyar adócsalás ügyében 2015. május 8-án tett vádemelési javaslatot, ám a per kitűzésének egyelőre nem találtuk a nyomát. Dömény Zoltán 38 oldalas önvallomása szerint tucatnyi cég mintegy három éven keresztül, összesen mintegy 18 milliárd forintnyi áfát csalt el szlovák és magyar oldalon. Dömény 2014. február 7-én „eltűnt”, miután sikertelenül próbált kiszállni a bűnszervezetből. Aztán előkerült a kézzel írt önvallomása – a felesége adta át a szlovák és a magyar hatóságoknak –, s ebben több utalást tett szlovák és magyar politikusokra, bűnözőkre, mint akik „védelmet” biztosíthattak a két ország adóhivatalainál az ügyletek „zökkenőmentes” lebonyolítására.
A Privát Kopó című bűnügyi hírportál – nem cáfolt – értesülése szerint Dömény több alkalommal is találkozott az egyebek mellett jó szocialista kapcsolatokkal rendelkező Welsz Tamással, aki állítólag a politikai hátteret biztosította az ügyleteknek. Dömény mindenesetre leírta, az áfatrükkökből származó pénz egy része 2010 előtt az MSZP pártkasszájában landolt. Welsz 2014. március 20-án egy rendőrautóban megmérgezte magát, miután bizonyítékokat adott át a vele korábban bizalmas viszonyt ápoló volt MSZP-elnökhelyettessel, Simon Gáborral kapcsolatos eljárás során a hatóságoknak. Ismert, Simon ellen költségvetési csalás miatt indult eljárás, mivel a politikus közel félmilliárd forintnyi pénzt rejtegetett külföldi bankszámlákon, de az összegek után nem fizetett adót.
A Privát Kopó Dömény iratai alapján úgy tudja, az áfacsaló cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló, budapesti székhelyű Bunge Zrt. volt. A Bunge vezetését állítólag megpróbálták korrupcióra rávenni, ám elutasították az ajánlatot, amely a magyar lobbista, a későbbi per koronatanúja, Torba Tamás állítása szerint az volt, hogy kétmilliárd forintért egy kormányzati kapcsolatokkal rendelkező személy eléri az étolaj áfájának jelentős csökkentését. Ezt követően robbant ki az emlékezetes kitiltási botrány, vagyis több magyar állami tisztviselőnek, köztük Vida Ildikó akkori NAV-elnöknek megtiltották a belépést az Egyesült Államokba.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
