Január 1-jétől köztestületként működhet a Magyar Corvin-lánc Testület. A kultúra és a tudomány fellendítésén dolgozhatnak, ennél konkrétabb egyelőre nem derül ki Lázár János előterjesztéséből. Tavaly a testület irodája kapta meg a budapesti Tisza-villát, amelyet egymilliárd forintos összegből újítanak fel.
Köztestület lesz jövő évtől a Magyar Corvin-lánc Testület. A művészekből és tudósokból álló testülettel kapcsolatban egyelőre általánosságokban fogalmazott a Lázár János által benyújtott előterjesztés – nem derül ki belőle, milyen konkrét feladatokat kaphat az új köztestület, csak az, hogy a magyar kultúra, tudomány és oktatás fellendítésén kell majd munkálkodnia.
A Magyar Corvin-lánc a legnagyobb kitüntetés a Szent István Rend után. A testület a kitüntetettekből áll. Jelenleg nyolc főből, a többi kitüntetett már elhunyt, beleértve az elnököt, Nemeskürty Istvánt is, vagyis a testületnek tavaly ősz óta nincsen elnöke.
A testület tagjai:Bor Zsolt fizikus Jelenits István piarista szerzetes, tanár Kallós Zoltán néprajzkutató Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lukács János (John Lukacs) történész Marton Éva operaénekesOláh György Nobel-díjas kémikus Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató
A forgatókönyv nagyon hasonló, mint a Magyar Művészeti Akadémia alapításakor – annyiban biztosan, hogy ingatlan-adományozás és komoly anyagi források is felbukkantak a történetben: 2015-ben született a döntés, hogy a kitüntetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat végző, a miniszterelnöki kabinet részeként működő Corvin-lánc Iroda megkapja a rossz állapotú budapesti Hermina úti Tisza-villát, Tisza István egykori lakhelyét, amelynek rendbetételére 2017-ig egymillliárd forintot fordítanak. A rendelet szerint 2017. június 30-ig kell elkészülnie a felújításnak. Most kiderült, miért van szüksége az egyébként csak a díjjal foglalkozó testületnek a villára; úgy tűnik, új feladatokat szánnak nekik.
Az alelnök jelenleg Marton Éva, aki a Magyar Művészeti Akadémia elnökségének is tagja.
Az kiderül az előterjesztésből, hogy a jelenlegi elnök és elnökhelyettes megbízatását a törvény 2017. január 1-jére tervezett hatálybalépése nem érinti.
A Magyar Corvin-lánc Testület közfeladatai között első helyen az szerepel, hogy munkálkodjon a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén.
A Magyar Corvin-lánc Irodát, amely az adminisztratív teendőkkel foglalkozik, miniszterelnöki megbízottként Granasztói György vezeti.
A Corvin-láncot eredetileg Horthy Miklós alapította Klebelsberg Kunó vallási közoktatási miniszter elgondolásai alapján 1930-ban. A kormányzó a miniszter javaslatára adományozta az elismerést, amit az első adományozáskor maga a miniszter is megkapott.
Rajta kívül Berzeviczy Albert kultúrpolitikust, Dohnányi Ernő zeneszerzőt, Herczeg Ferenc írót, Hubay Jenő zeneszerzőt, báró Korányi Sándor belgyógyászt, Ravasz László református püspököt, gróf Teleki Pál földrajztudóst, Zala György szobrászt és Wlassics Gyula kultúrpolitikust, jogászt tüntették ki vele. Ezután évente átadták, utoljára Lehár Ferencnek 1943-ban.
A kitüntetést első Orbán-kormány alapította újra 2001-ben. Ekkor Teller Ede atomfizikus, Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lukács János, vagyis John Lukacs történész, Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és Szabó Magda Kossuth-díjas író kapta meg.
A szocialista kormányok alatt nem osztották ki, először 2012. május 30-án adtak át újra a kitüntetést Marton Éva operaénekesnek, Bor Zsolt fizikusnak, Kocsis Zoltán zongoraművésznek, Jelenits István teológusnak, valamint Vizi E. Szilveszter farmakológusnak, és azóta nem adományoztak újabbakat.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
