Az MI lassú forradalma Veres István2025. 07. 29., k – 07:45
A történelem ritmusa felgyorsult, de a mesterséges intelligencia (MI) hosszabb, 2040 éves átrendeződést ígér, ahogy az internet esetében is történt, vallja dr. Deli Gergely. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával az MI várható hatásairól beszélgettünk. Első rész.
Sokan a mesterséges intelligenciát okolják számos társadalmi probléma miatt, de nem ez okozza a gondokat, csupán a felszínre hozza a meglévőket. A felismerés viszont lehetőséget ad az értékteremtő változásra. Az MI által is generált társadalmi változások tekintetében pedig az lesz a legfontosabb, hogy olyan hatékony gépi segítőt építsünk, amely lehetővé teszi, hogy az emberi értékek még hangsúlyosabbá váljanak. Dr. Deli Gergely jogtudós professzorral a munkaerőpiac átrajzolására, a drónháborúkra és a tömeges megfigyelés dilemmáira is kitértünk a beszélgetés alatt, de arról is szó esett, miért éppen a bölcsészek profitálhatnak legtöbbet a generatív MI-ből. Interjúnk a háborús élőerő leértékelődésétől az MI által generált etikai kérdéseken át a változást hozó felismerésig vezet – miközben végig ott feszül a kérdés: hogyan őrizhetjük meg emberi értékeinket a gépek korában?
Azt mondják, Donald Trump hatalomra kerülése felgyorsította a világrend átalakulását, de nem csak politikai értelemben beszélhetünk globális átrendeződésről. A mesterséges intelligencia térnyerése tovább bonyolíthatja ezt a képletet, és alapjaiban forgathatja fel a világot. Mi látható az akadémiai szféra szemszögéből nézve napjainkban?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működik egy, a területtel foglalkozó, nemzetközi színvonalú kutatócsoport, az Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI). Remek szakértők alkotják, véleményük szerint a mesterséges intelligencia (MI) valóban hoz új lehetőségeket és kihívásokat az élet számos területén, ugyanakkor a társadalom, a „világ” egy bonyolult rendszer, amit nem csak a technológiai vívmányok befolyásolnak. Ezért az MI világrendre gyakorolt hatásai egyelőre nem látszanak, és valószínű, hogy nem is érzékelhetők olyan gyorsan, mint Trump intézkedéseinek hatásai. Inkább egy 20-40 éven át ható trendről van szó, ahogy az internet esetében is történt. Az internet is körülbelül 30 év alatt tudott igazán mélyreható változásokat előidézni.
A jövőben kibontakozó hatásokat tekintve a nemzetközi gazdaság kulcselemei a hálózati társadalom, az együttműködés, az okosmegoldások lesznek, valamint a nagy megoldóértékkel rendelkező technológiák, amelyek segítségével minden erőforrásból (anyagiak, természet, idő, mentális egészség stb.) ott, akkor és annyit használunk majd fel, amennyire szükség van a fenntarthatóság érdekében. A leggyorsabban a munkaerőpiaci hatások érkeznek meg az előrejelzések szerint, újrarendeződnek az üzleti modellek és munkaerőpiaci képességek. A társadalmi változások tekintetében pedig az lesz a legfontosabb, hogy olyan hatékony gépi segítőt építsünk, ami lehetővé teszi, hogy az emberi értékek még hangsúlyosabbá váljanak. Ám az MI-alapú megoldások óriási felelősségérzetet is igényelnek, például az oktatás vagy az egészségügy területén.
A hadviselésben korszakos változást hoztak a MI által vezérelt drónok és fegyverrendszerek. Az MI segítségével hatékonyabbak lehetnek a kibertámadások és az ellenük való védekezés is, de ez valószínűleg még csak a kezdet, hiszen a szuperfegyverek mellé jöhetnek akár szuperkatonák is, emberfeletti képességekkel…
Ez szintén nem a közeljövő forgatókönyve. A mesterséges intelligencia leggyorsabb hatása az információszerzés, -értékelés és az okos döntések meghozatalában jelenik meg. Az eldobható, csúcstechnológiás eszközök túl költségesek. Ugyanakkor az, hogy a háborúkat már most is inkább szoftverekkel, rakétákkal és drónokkal vívják, mutathatja az élő erő leértékelődését a háborúkban, és szerintem a későbbiekben is ez fog folytatódni.
A lakosság MI-alapú, tömeges megfigyelése új szintre emelheti a társadalmi kontrollt, és új eszközt adhat a regnáló hatalmak kezébe. Mit jelent mindez a demokráciákra nézve?
A tömeges megfigyelésnek Európában szerencsére vannak jogi akadályai, ahogy az online manipulációnak is. Én nem úgy látom, hogy ezektől az európai értékektől a kormányzatok el akarnának szakadni, fel akarnák adni azokat. Viszont, bár teljes társadalmi kontroll és emiatt a demokrácia súlyos veszélyeztetése nem várható, a kritikus gondolkodás, az oktatás és az értékközpontú fizikai közösségek szerepe még jobban felértékelődik. Az emberek ugyanis önkéntesen adnak egyre nagyobb teret az online algoritmusoknak, ami befolyásolhatja a döntéseiket és a világképüket. Mi például a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az emberek közötti személyes viszonyon alapuló oktatásban és nevelésben hiszünk.
A mesterséges intelligencia térnyerése komoly etikai kérdéseket is felvet, nem véletlenül foglalkozott behatóan ezzel a kérdéssel Ferenc pápa, és XIV. Leó is arról beszélt első audienciáján, hogy az MI az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia az erkölcsre és a hitünkre? Az MI akár egy új vallást is teremthet?
Egyértelmű, hogy az MI felvet etikai kérdéseket, ám ezeket már régebb óta felvetik a különböző szoftverek, technológiák. Azt gondolom, a kereszténység alapvető tanításai, az emberek erkölcsi egyenlősége, az elesettek gyámolítása, az egymás iránti szeretet és szolidaritás nagyon jó kiindulópontot adnak egy MI-etikának, azt pedig, hogy 50-100 év múlva ez milyen hatással lesz a társadalomra, még nem tudhatjuk.
Gondolom, a jogtudósokat, így Önt is foglalkoztatja, hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a jogalkotást, a jogrendszert, végső soron a teljes akadémiai szférát, a tudományágakat.
A teremtő gondolat, a kreativitás, az ember által alkotott tartalmak, az eredeti ötletek soha nem válnak feleslegessé. Sőt, annak vagyunk a szemtanúi, hogy a szintetikus tartalmak elözönlik az internetet, és így felértékelődik a valódi, emberek által alkotott tartalom. A jog kérdése már bonyolultabb. Sok minden automatizálható a jogban, és az automatizálás várhatóan fel is fog gyorsulni. De az erkölcsi kérdésekkel átitatott problémák megoldását nem célszerű a gépekre bízni.
Folyt. köv.
Ha érdekel, mi mindenre használják már a mesterséges intelligenciát, olvasd el korábbi cikkünket!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
