Idén 50 éve, hogy megjelent az LGT Bummm! című ikonikus nagylemeze. Holnap lesz a nemzetközi Steve Jobs-nap, amelyen világszerte az Apple-társalapító tech-gurura emlékeznek majd. S ma 80 éve, hogy a Pietro Badoglio vezette olasz kormány hadat üzent korábbi szövetségesének, a náci Németországnak.
Kedves Olvasó, amennyiben szereti a Locomotiv GT dalait, s éppenséggel Budapesten járna, feltétlen keresse fel az erzsébetvárosi Dob utca 38-at, s csodálja meg Ön is az épület oldalán látható, 200 négyzetméteren elterülő, 21 méter magas tűzfalfestményt, melyen a zenekar 1973-ban megjelent Bummm! című lemezének borítója látható.
Miénk itt a tér!
A Bummm!-on olyan slágerek szerepeltek, mint a Képzelt riport-musicalből származó Ringasd el magad, a Gyere, gyere ki a hegyoldalba, az Ő még csak most tizennégy vagy a Miénk itt a tér! Ez volt az utolsó olyan lemez, amelyen Barta Tamás, az együttes alapító gitárosa is játszott, aki az LGT 1974-es amerikai turnéját követően disszidált, vagyis nem tett eleget hazatérési kötelezettségének. Emiatt a lemezt be is tiltották Magyarországon, s csak 1982-ben adták ki újra.
“És még valami…”
Holnap, azaz október 14-én lesz a nemzetközi Steve Jobs-nap, amelyet 2011 óta tartanak. Az Apple világhírű társalapítója ugyanazon év október 5-én hunyt el hasnyálmirigyrákban, rajongói pedig egy online megemlékezést szerveztek a Facebook-on. Október 14-én lecserélték profilképüket Steve Jobs fotójára, valamint felvették annak ikonikus öltözékét, a kék farmert fekete garbóval. Így tisztelegtek az előtt az ember előtt, aki nélkül nem lett volna iPod, iPhone és iPad, de a Pixar és a Toy Story sem létezne.
A ma már státuszszimbólumnak (is) számító Apple termékekkel Jobs célja kezdettől fogva a felhasználók igényeinek sajátos kielégítése volt, hiszen vallotta, hogy az emberek gyakran nem tudják, mit akarnak, amíg meg nem mutatják nekik. Munkássága során végig innováció és a dizájn szeretete jellemezte, s az esztétika legalább olyan fontos volt számára, mint maga hardver.
Az 1984-ben piacra került Macintosh azonban túl drága volt, s az ekkortájt gazdasági problémákkal küszködő Apple vezetése menesztette Jobsot, aki új céget alapított NeXT néven, ahol ugyancsak számítógépeket tervezett. 1986-ban felvásárolta a Lucasfilm számítógépes grafikai részlegét és átnevezte Pixar Animation Studios-ra. Az új cég első egész estés animációs filmje az 1995-ben bemutatott Toy Story volt.
A kettéosztott Olaszország
1943 nyara igencsak forróra sikeredett Olaszországban. A Szövetségesek július 10-én szálltak partra Szicíliában, amely nem tett jót a fasiszta olasz államot 1922 óta irányító Benito Mussolini megítélésének. A „Duce” egy második Római Birodalmat vizionált, avagy Olaszországot a Földközi-tenger medencéjének domináns hatalmaként képzelte el. Így az 1935-ben Etiópia ellen indított háború, Albánia lerohanása, vagy a későbbi görögországi, illetve észak-afrikai hadjáratok is mind-mind ezt a célt szolgálták.
Badoglio feloszlatta a fasiszta pártot és fiókszervezeteit is, szeptember 3-án tető alá hozták a cassibilei fegyverszünetet, majd a királlyal és a kormánnyal együtt a szövetségesek fennhatósága alatt álló Brindisibe menekültek. Hitler és a Harmadik Birodalom azonban természetesen nem hagyta annyiban a puccsal felérő hatalomváltást.
Először egy Róma elleni rajtaütésszerű légideszant-akciót javasolt, amely során elfogták volna a királyi udvar és a Badoglio-kormány alkotta „áruló klikket”. Végül azonban a légierő tábornokai lebeszélték a Führert, lévén, hogy az akciót a megfelelő technika és bevethető erők híján nehezen tudták volna megvalósítani. Így aztán Mussolini kiszabadítása mellett döntöttek.
A „csizmaország” így nyílt tereppé változott, hiszen a Salòi Köztársaságként is ismert fasiszta államalakulat és a Szövetségesek felügyelete alatt álló Olasz Királyság szembenállását leginkább a civil lakosság sínylette meg. Az olaszok a saját bőrükön tapasztalták a háborús körülményeket, a megszállt részen partizánmozgalom jött létre, s az ellenállókkal szemben az SS, de Mussolini csapatai is keményen léptek fel.
Badoglio marsall visszavonult a politikai élettől, III. Viktor Emánuel és a Savoyai-dinasztia azonban elvesztették hitelüket a fasiszta rezsimmel való együttműködés miatt. Így aztán 1946. június 2-án Olaszországban népszavazást tartottak a leendő államformáról, s a köztársaság győzelme után a dinasztia férfi tagjainak el kellett hagyniuk az országot, beleértve II. Umbertót, az utolsó olasz királyt is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
