Szíriai menekülttáborokban rekedt svéd nők, akik korábban azért utaztak ki a közel-keleti államba, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz, beperlik a svéd kormányt az Európai Unió Bírósága előtt. A volt terrorista menyasszonyok szerint Svédországnak kötelessége lett volna hazaszállítani őket és gyermekeiket, ezt azonban elmulasztották.
Az ENSZ emberi jogi szakértői egyetértettek a menekülttáborokban élő svédekkel és felszólították Stockholmot, hogy sürgősen gondoskodjon az érintettek hazajutásáról.
A svéd jogrendszer szerint, ha egy svéd állampolgársággal rendelkező szülőnek gyermeke születik, a gyermek automatikusan megkapja a svéd állampolgárságot, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján született. A táborokban élő gyermekek többnyire már az Iszlám Állam területén születtek, édesanyjuk nagy része pedig férjük halála után újraházasodott, így nehéz pontosan meghatározni, hogy mely gyermekek rendelkezhetnek svéd állampolgársággal. Egyes feltételezések szerint hatvan-nyolcvan gyermekről van szó.
2015. augusztus 1-jén közreadott képen gyerekek nézik az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet egyik tagját (j) és egy fiút, pisztollyal a kezében (j2) a kelet-afganisztáni Kunar tartományban július 30-án Fotó: Gulamullah Habibi / MTI/EPA/
– Úgy gondoljuk, hogy Svédország elmulasztotta a svéd nők és gyermekeik hazaszállítását az északkelet-szíriai táborokból, ezzel megsértve az emberi jogokat. Az al-Roj menekülttáborban élő számos nő és gyermek képviselőjeként panaszt teszünk az Európai Bíróságon és kimondjuk, Svédország emberi jogi kötelessége hazahozni őket Svédországba – írta jogi csapatuk vezetője, Percy Bratt közleményében.
A kurd ellenőrzés alatt álló menekülttáborokban rekedt svéd nők embertelennek nevezték az ottani körülményeket: szexuális erőszakra, az alapvető élelmiszerek hiányára, a rossz közegészségügyi és a nem megfelelő orvosi ellátásra hivatkoztak. A jogi csoport szerint korábban a kurd adminisztráció már felszólította az európai államokat, hogy telepítsék haza állampolgáraikat, ugyanis a menekülttáborokban kezd eluralkodni a káosz. A kérésnek részben már több kormány is eleget tett, Franciaország például tavaly decemberben több árva gyereket szállított haza.
– Remélhetőleg Svédország hamarosan reagál az ENSZ felhívására, hogy vállalja a felelősséget és segítse ezeket az embereket, hogy visszatérjenek hazájukba. A táborokban élő svéd nők és gyermekeik a kormány beavatkozásától függenek – írta Bratt, hozzátéve, hogy meglátásaik szerint Stockholm nem szándékozik előrelépést tenni az ügyben.
Svéd tinédzsert kísérnek egy osztrák bíróságon 2016-ban. Az Iszlám Állam nevében tervezett terrortámadást Fotó: EPA
Svédország azonban már több alkalommal megpróbálta hazahozni a gyermekeket a táborokból. 2019 májusában például a svéd-norvég állampolgárságú Michael Skråmo – aki az Iszlám Állam számára toborzott tagokat 2019 márciusában bekövetkezett haláláig – hét gyermekét szállították Svédországba a kurd ellenőrzés alatt álló al-Hol menekülttáborból. Az ügy súlyos vitát váltott ki a politikusok és a lakosság között, sokan ellenezték, hogy feltehetőleg radikalizálódott gyermekeket beengedjenek az országba. Magnus Ranstorp svéd, terrorizmussal foglalkozó szakértő azzal érvelt, hogy nem tudnak megbizonyosodni arról, a hazatértek nem veszélyeztetik az ország biztonságát. A kutató továbbá arra is figyelmeztetett, hogy bár korábban a nőket nem tekintették különösen veszélyes szereplőknek az Iszlám Állam területén, egy nők által működtetett erkölcsi rendőrség éppen ennek ellenkezőjét bizonyította: ez idáig több európai származású nőről derült ki, hogy ilyen szervezetnek voltak a tagjai, például a brit származású Shamima Begum vagy a németországi Jennifer W.
A svéd biztonsági szolgálat már 2019 előtt felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős mértékben emelkedett a szélsőségesek száma az országban. További aggodalmakra ad okot, hogy egy korábbi jelentés azt mutatja, az országban élő szélsőségesek több mint felének iszlamista indítékaik vannak. 2016-ban például egy húszéves fiatalt tartóztattak le, mert a hatóságok tudomására jutott, hogy bombatámadást tervez végrehajtani az országban, feltételezések szerint az Iszlám Állam tagjai buzdíthatták az akcióra. Egy évvel később, 2014-ben pedig a főváros, Stockholm egyik sétálóutcáján hajtott a tömegbe egy terrorista egy ellopott teherautóval, a merénylet során öten vesztették életüket. Az Iszlám Állam terrorszervezethez hivatalos adatok szerint legalább háromszázan csatlakoztak Svédországból 2012 óta, és mintegy felük már visszatért az európai országba. A problémára hívja fel a figyelmet a Netflixen bemutatott A kalifátus című svéd sorozat is, melyben egy helyi, szélsőséges nézeteket valló férfi toboroz középiskolás lányokat az Iszlám Államnak. A műsorban pénzzel, jóléttel és gazdagsággal csábítják a fiatalokat a terrorszervezet területére, ahonnan a szigorú ellenőrzések és szabályok miatt nincs visszaút.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
