Az iskolaőrség létrejöttét megalapozó, az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosítási javaslat vitájával folytatta keddi munkáját az Országgyűlés.
Maruzsa: meg kell szüntetni a pedagógusbántalmazást
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár expozéjában emlékeztetett, hogy a közelmúltban megszaporodott a tanárokkal szembeni erőszak, fenyegetés (nem a közelmúltban szaporodott meg, csak most ért el a fideszes elefántcsonttoronyba Gyöngyöspata kapcsán – a szerk.), az elkövetők pedig sajnos több esetben 12-17 év közöttiek, és sokszor még videót is készítenek a munkájukat végző pedagógusok verbális, fizikai megalázásáról. Az ilyen erőszakos esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, szétzilálják az iskolai közösségeket – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rossz iskolai légkör csökkenti az oktatás eredményességét is.
Az államtitkár megjegyezte, hogy az erőszak gyökere nem feltétlenül csak az iskolában van, döntő a szerepe az otthoni nevelésnek.
Közölte: a kormány célja az iskolai erőszak megszüntetése, megelőzése, amihez egy – törvénymódosítást is igénylő – intézkedéscsomagra van szükség.
A kormány már az elmúlt tíz évben is sokat tett az iskolai erőszak megelőzéséért, a most tárgyalt javaslat pedig ezeknek az intézkedéseknek a folytatása, kibővítése, továbbá célja az agresszió kezelése, szankcionálása – állította Maruzsa Zoltán.
Az előterjesztés legjelentősebb elemének nevezte az iskolaőri rendszer megteremtését.
A javaslat elfogadásával az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol a rend fenntartása ezt igényli. Az iskolaőrök rendszerét jelenleg kizárólag állami intézményekben vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik.
A kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak.
A köznevelésért felelős államtitkár arról is beszámolt, hogy
az iskolaőröknél lőfegyver nem lesz, de szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot, bilincset.
Az őrök csak az iskola területén intézkedhetnek tanítási időben.
Az iskolaőri rendszer bevezetéséhez szorosan kapcsolódó technikai megoldás lehet egy olyan applikációs jelzőrendszer kialakítása, amelyen keresztül a tanár segítséget kérhet majd – jegyezte meg.
A törvényjavaslat alapján a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők,
ha az elkövetéskor rendelkeznek a következmények felismeréséhez szükséges belátással.
Maruzsa Zoltán közölte továbbá, az indítvány lehetőséget ad arra, hogy ha a fiatalkorú felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelje.
Javasolják azt is, hogy jogerős ítélet esetén – ha a bíróság nem szab ki szabadságvesztést –
a gyermek után járó családtámogatási ellátást egy évre szüneteltessék.
Jelezte egyúttal, folyamatban van egy kormányrendelet-módosítás annak érdekében, hogy az intézmények és fenntartóik vizsgálják felül a házirendben a mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályozást.
A pedagógusok bántalmazását meg kell szüntetni, minden szóba jöhető eszközzel fel kell lépni ellene, hogy a tanárok nyugodt, biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat – összegzett az államtitkár.
Fidesz: az állam kötelessége az iskolarendszer védelme
Horváth László (Fidesz) azt mondta, a társadalom széles körében egyetértés van az iskolai erőszak elutasításában, abban, hogy a tanároknak és a diákoknak joguk van az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához és a biztonsághoz. Minden szülőnek joga van ahhoz is, hogy biztonságban tudja a gyermekét az iskolában – hangsúlyozta.
Kijelentette: az állam kötelessége ezeknek a jogoknak a biztosítása, továbbá az iskolarendszer védelme. Ahol az erőszak beférkőzik az iskolába, ott egy idő után sem tanítani, sem tanulni nem lehet – mutatott rá, hozzátéve, hogy az erőszak gyökerében a családnak meghatározó szerepe van.
A fideszes politikus jelezte azt is, hogy a társadalom gyorsan reagál az iskolai erőszakra: aki teheti, menekül az érintett iskolából, így az intézmény működése, fenntartása kerül veszélybe.
Horváth László megemlítette Gyöngyöspata iskolájának példáját, ahol a korábbi 200-ról 80-ra csappant a diákok száma, a gyermekek többsége ugyanis kénytelen volt elhagyni az intézményt a mindennapos erőszak, a lehetetlenné váló tanítás és tanulás miatt.
A törvényjavaslat egyik legfontosabb elemének az iskolaőrség felállítását nevezte.
Mi Hazánk: az iskolaőrség nem elég, szegregációra van szükség
Az iskolaőrség felállítása szükséges, de nem oldja meg az erőszak problémáját, tüneti kezelést jelent csupán. A Mi Hazánk szerint a normákat betartani képtelen gyerekeket ki kell emelni az osztályközösségből, és szegregáltan kell oktatni őket, hogy megvédjük a többségi, tanulni akaró diákokat, és érvényesíthessük jogaikat.
Nem szabad elhallgatni azt a tényt sem, hogy az iskolai erőszak azokban az iskolatípusokban és régióban a leginkább elterjedt, ahol a cigányság aránya magasabb: Északkelet-Magyarországon és a szakiskolákban. Sajnos vannak olyan családok, ahol az erőszak a norma, és ez tükröződik az iskolai életben is, így a szülők felelőssége is megkerülhetetlen a Mi Hazánk szerint – írja közleményében Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese.
PSZ-baromság: fejlesztőpedagógusokkal és gyógypedagógusokkal a cigány terroristák ellen
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem támogatja az iskolaőrség létrehozását.
Az érdekvédelmi szervezet által kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: az erőszaknak, így az iskolai agressziónak minden formáját elutasítja a PSZ, és egyetért azzal, hogy a pedagógusok csak nyugodt légkörben tudnak nevelni és oktatni, ez szolgálja a diákok érdekeit is. Az iskolai agresszió megfékezésére a megelőzést, az ezt segítő szakemberek alkalmazását tartják azonban a leghatékonyabbnak, ezért elutasítják az iskolaőrség létrehozására tett törvényjavaslatot.
Kifejtették: nem állapítható meg a parlament elé benyújtott módosításból, ki és miként dönti majd el, egy iskolában szükséges-e az iskolaőrség alkalmazása, a nevelési-oktatási intézmények részéről ki és milyen jogkörben lesz jogosult az együttműködési megállapodás aláírására, annak lesz-e minimális vagy maximális időtartama.
Célszerű lenne már most tisztázni az iskolával kötendő együttműködési megállapodás fontosabb tartalmi részleteit, hiszen így egyáltalán nem is sejthető, várhatóan milyen lesz a kapcsolattartás az iskolaőr és munkáltatója, valamint a nevelési-oktatási intézmény, annak vezetői és alkalmazottai között. Feltételezhetően az intézményvezetőnek semmilyen beleszólása nem lesz az iskolaőrök munkájába. A módosításban nem egyértelmű az sem, az iskolaőr a pedagógusokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott: az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz – jegyezték meg.
Javaslataik között szerepel, hogy kétszáz tanulónként legalább egy iskolapszichológust foglalkoztassanak, aki az iskolában elérhető minden nap, tehát növelni szükséges a létszámukat. A fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok számának jelentős növelését is indokoltnak látják, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A nehéz körülmények között végzett munka fogalma ne településhez legyen kötve, hanem az iskolában tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók, integrációra szoruló gyermekek arányához.
A pedagógiai asszisztensek – akiknek létszámát szintén emelni kell – segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, a tanulási kudarcok leküzdésében partnerei lehetnének a pedagógusoknak – írták. Fontosnak tartanák a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálatát, hatékonysági tanulmányok készítését, több szakember alkalmazását. Szintén alapvető lenne a családvédelmi szakemberek, szociális munkások szorosabb együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal – áll a közleményben.
Frissítés: moslékkoalíciós álláspontok
Jobbik: drasztikus a megoldás
Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, nem teljes mellszélességgel, de támogatni tudják a törvényjavaslatot. Az iskolai erőszak problémáját jóval korábban kellett volna kezelni és akkor most nem lenne szükség ilyen drasztikus megoldásra – vélekedett. Szerinte ha holnapután meg akarják szüntetni az erőszakot az iskolákban, akkor valóban ilyen eszközökhöz kell nyúlni, mert nincs más. Azon véleményének is hangot adott, hogy a családok és az egyén felelőssége megkerülhetetlen, nem lehet mindent az állam nyakába varrni.
Kitért a szakképző iskolák helyzetére, amelyek szerinte elgettósodnak. Ezekben a "hátrányos helyzetű" diákok aránya 17 százalék, ami tízszerese a gimnáziumi szintnek; a 17 ezer sajátos nevelési igényű diák 45 százaléka az általános iskola után itt folytatja tanulmányait, 12 százalék az ő arányuk ezekben az iskolákban – részletezte. Hozzátette: a cigány fiatalok kétharmada is a szakképzőkben tanul, szüleik végzettsége azonban 80 százalékban csak általános iskolai. Ez a bikulturális szocializáció pedig feladja a leckét a pedagógusoknak, és eljutnak oda, hogy iskolaőrséget kell bevezetni – mondta.
DK: felháborító, elhibázott és téves
Arató Gergely (DK) rögzítette: az erőszaknak nincs helye az iskolában, ugyanakkor "a törvényjavaslat felháborító, elhibázott és téves". Ez "nem fogja megoldja az iskolai erőszak problémáját, sőt súlyosbítani fogja azt, még mélyebb árkot ás a család és az iskola közé" – hangoztatta. Szerinte az iskolai erőszaknak vannak társadalmi, családi és az oktatási rendszeren belüli okai is. Közölte, nem értenek egyet azzal, hogy a törvényjavaslat természetesnek veszi: vannak olyan iskolák, ahol már nem lehet nevelni, ezért elrettentőként odaküldenek egy "félig-meddig rendőrt". Ez kapituláció, rossz eszközt választottak – tette hozzá.
Szerinte az nem elfogadható kiindulópont, hogy csak rendőri erővel lehet megfegyelmezni a gyerekeket. Az elmúlt tíz év család- és szociálpolitikáját is hibáztatta a kialakult helyzetért, mert szerinte a szegényebb családok nehezebb helyzetbe kerültek és ez az oktatási rendszerben is megjelenik. Több támogatást szorgalmazott a gyermekeknek. Jó megoldásnak tartja a Biztos kezdet-programot, a tanodákat, problémának ugyanakkor azt, hogy ezek nem állnak össze egy erős, egységes rendszerré. Az iskolákban nem rendőrök, hanem segítő szakemberek kellenének – közölte.
LMP: kérdéses, hogy erőszakra erőszak-e a válasz
Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, be kell látni, hogy valamit tenni kell az iskolai erőszak visszaszorítására, de nem teljesen ilyen megoldásra gondolt, amikor korábban ezt szorgalmazta. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy "az erőszakra valóban egyfajta erőszak-e a válasz" – fogalmazott. Kifejtette: először azt gondolta, jó, hogy létrejött ez a törvény, mert valóban elharapózott az iskolán belüli erőszak, amely pedagógusokat és diákokat is érint. A droghasználat és a zsarolás is probléma, sok olyan cselekmény történik az oktatási intézményekben, amelyekre korábban nem volt példa – vélekedett.
A képviselő azt mondta, ugyanakkor a javaslatban "félelmet keltő" a kényszerítő eszközök felsorolása, és aggodalomra ad okot, hogy valóban a megfelelő beavatkozásra kerül-e majd sor. A konfliktuskezelésre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, mert sokszor "az erőszakos gyermek maga is áldozat" – közölte.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
