„Behozta a palócokat a köztudatba, és a magyar nemzet részévé tette őket. Nem szerette a mágnásokat, utálta Budapestet, mivel szerinte hiányzik belőle az, ami emberré teszi az embert. Tragikomikusan ábrázolja a dzsentrivilágot, pedig nála senkit nem rendített meg jobban a magyar nemesség összeomlása” – jellemezte Mikszáth Kálmánt székelyudvarhelyi előadásán Takaró Mihály magyarországi irodalomtörténész.
Mint mondta, az író minden műve „filmért kiált”, hiszen úgy ír, hogy azt az olvasó látni akarja, látni tudja. Takaró Mihály kedvencei között is a legkedvesebbnek tartja Mikszáthot, mint fogalmazott, életműve a magyar szépprózában a népiességet jelenti, „a mi nyelvünkön beszél, őt olvasva otthon érezzük magunkat”. Felvidéki evangélikus lelkészek sorát adta az író családja mindaddig, amíg a nagyapa úgy döntött, kocsmárosként fog megélni, amit később az író apja, már jómódú földbirtokosként, követett. Mikszáth jogi tanulmányokat folytat, azonban nem diplomázik le, beáll ügyvédbojtárnak, közben újságíróként dolgozik. Publicisztikáját olyan humor hatja át, amely „karcol ugyan, de nem sebez” – valószínűleg ennek köszönheti, hogy bár a legkényesebb igazságokat is megírja, soha nem perelik be.
Tisztán látja és ábrázolja a magyar úri osztály pusztulását. Az irodalomtörténész kifejtette, Mikszáth soha nem mond ítéletet hősei felett, hiszen tudja, hogy éppolyan esendőek vagyunk, mint ők. Írásaiban minden erkölcsi kérdés: nem a bukás a tragédia, hanem ha szereplői nem néznek szembe a következményekkel, nem állnak talpra. Az író több művét itthoni megjelenése után nem sokkal angol és német nyelvre is lefordították. „Kora Európájában legalább annyira közkedvelt szerző volt, mint Jókai Mór, Amerikában pedig nála is olvasottabb” – mondta Takaró.
Kitért arra is, hogy az írót nem sokkal halála előtt meglátogatta Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, aki feleségétől kapta a Szent Péter esernyője angol fordítását, és annyira megtetszett neki, hogy Magyarországra utazott. A találkozáskor Roosevelt eképpen üdvözölte az írót: nagyon örvendek, hogy megismerhettem. Mire Mikszáth állítólag így válaszolt: az én örömöm sem kisebb, mert poéta sok van, de Theodore Roosevelt csak egy – mesélte Takaró Mihály. Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán. Újságíró, író, országgyűlési képviselő. Ismertebb művei: Tót atyafiak, A jó palócok, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma, Különös házasság, A fekete város. 1910. május 28-án Budapesten hunyt el.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
