Nem mindig volt átható kék szemük és hófehér bőrül az íreknek: a bronzkor előtt a szigeten lakó földművesek úgy nézhettek ki, mint a Közel-Kelet vagy Dél-Európa lakói – vélik genetikusok a The Telegraph szerint.
Tudósok azt állítják, hogy a ma jellegzetesnek gondolt kelta fizimiska megjelenésére egészen 4000 évvel ezelőttig, egy ritka genetikai mutáció rendkívül gyors elterjedéséig kellett várni – olvasható a brit napilap netes kiadásában.
Közel-keleti írek
A dublini Szentháromság Főiskola genetikusai és a Belfasti Királynői Egyetem régészei szekventálták az ősírek első genomjait, hogy felfedjék kultúrájuk eredetét; a vélemények ugyanis jelenleg megoszlanak arról, hogy a vadászó-gyűjtögető népcsoport külső mintákat átvéve vagy új törzsek beáramlásával állt át a fémhasználatra és a mezőgazdasági termelésre.
A csoport egy 5200 évvel ezelőtt, azaz a neolitikumban élt parasztasszony, valamint három, 4000 évvel ezelőtt, azaz már a bronzkorban élt férfi genomját szekvenálta, és arra jutott, hogy a Közel-Keletről, a mezőgazdaság őshazájából indult masszív bevándorlás a brit szigetekre. A nőnek fekete hajuk és barna szemük volt, akár a dél-európaiaknak, a Rathlin-szigetről származó három férfiban megtalálható volt az íreknél leggyakoribb, C282Y nevű gén változata, amely a kék szemért felelős.
Szoros rokonság
A genomok változásának egy nagy hulláma söpört végig a Fekete-tengertől a bronzkori Európáig, és most már tudjuk, hogy a legnyugatibb partjaiig is elért – mondta Dan Bradley, a Szentháromság Főiskola kutatást vezető populációgenetikusa. Egy ekkora genetikai változás talán más változásokkal is kapcsolatban áll, akár még a nyugati kelta nyelvekkel is. Kollégája, Lara Cassidy arról beszélt, hogy a genetikai hasonlóság a bronzkori és a modern ír, skót és walesi lakosság között a legerősebb.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
