A brit Reuters hírügynökség hétfőn közzétett cikkében a Fehér Ház közleményére hivatkozva arról írt, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és az Amerikai Egyesült Államok vezetői megvitatták, hogyan is kívánják az iráni atomalkut megújítani, ami lehetővé tenné a szankciókkal sújtott iráni olaj visszatérését a globális piacokra. A megállapodástól az energiaárak mérséklését várják.
A hírügynökség továbbá hozzátette, hogy az amerikai külügyminisztérium úgy gondolja: az atomalku most közelebb van, mint két héttel ezelőtt.
Irán Oroszország után a világ második legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, közel 34 ezermilliárd köbméternyi tartaléka van. Olajból Venezuela és Szaúd-Arábia után a harmadik legnagyobb készlet van a tulajdonában.
Az oroszokkal és néhány kisebb termelővel kiegészült kartell, azaz az OPEC+ vezetői egy hétvégi rijádi szakmai konferencián kifejtették, hogy Iránnak exportpiaci visszatérésével egyidejűleg csatlakoznia kell az olajárakat felügyelő OPEC-megállapodáshoz, amely a kereslethez igazítja a kínálatot a kvótarendszeren keresztül. Ami most nem vonatkozik Iránra a nemzetközi szankciók miatt. Irán „beszállásával” a Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) becslése szerint rövid időn belül napi 1,3 millió hordó olaj szabadulna a piacra, ami keresztezhetné a kartell terveit, s akár véget vetne a száz dollár felé haladó olajralinak, továbbá lenyomná az energiaárakat.
A Financial Post beszámolója szerint ugyanakkor Szaúd-Arábia bármikor kész csökkenteni termelését az olajárcsökkenés megállítása érdekében. Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere, Abdulaziz bin Szalmán herceg a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy az OPEC+-nak a kihívások kezelésére megvannak az eszközei és rugalmas.
Az olaj árában az elmúlt hetekben visszaesés mutatkozott, ugyanis hordónkénti ára 120 dollárról 95 dollár körüli szintre esett vissza a kínai gazdasági lassulástól és a nyugati recessziótól való félelem miatt. Az év elején az árak még ennél is magasabbak voltak, a hordónkénti 147 dolláros történelmi csúcsot közelítették meg, ez az 1970-es évek óta a legrosszabb félelmet váltotta ki az olajpiacon.
Az ellátási zavarok kockázata ugyanakkor továbbra is magas, és a globális tartalékkapacitás nagyon vékony volt – hangsúlyozta Abdulaziz herceg, hozzátéve, hogy egy az OPEC+ partnerei között 2022 utáni új megállapodás segítene, ugyanakkor erről nem közölt részleteket.
Az OPEC+ országok nagy valószínűséggel keresztülhúznák azt a számítást, amely az árak jelentős enyhülését remélné az iráni olaj és földgáz megjelenésétől a világpiacon.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
