Emberemlékezet óta ilyen egységesen nem fújt egy követ a világsajtó, mint annak nyomán, hogy kedden Donald Trump amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok a maga részéről felrúgja az Iránnal kötött nemzetközi nukleáris megállapodást, és újraindítja az Irán elleni, felfüggesztett szankciókat, amiért
– hazudta – Irán nem teljesíti a megállapodást. Majd, még egy lapáttal rátéve, nem is olyan leplezett szavakkal állt ki egy iráni kormányváltás mellett.
Az „egy követ fújás” alól csak az amerikai neokonzervatív, az izraeli és a szaúd-arábiai sajtó volt kivétel, amely rendkívüli mértékben örült, hogy az amerikai elnök, az izraeli miniszterelnököt követően, azzal vádolta Teheránt, hogy titokban tovább folytatja nukleáris programját.
E lap teljes terjedelme sem lenne elegendő annak a felháborodásnak az idézésére, hogy Trump bejelentése várhatóan mekkora károkat okoz majd. Hogy érzékeltessük a felzúdulás mértékét, csak néhány cím mutatóban: az amerikai Politico brüsszeli szerkesztésű kiadása például „Trump nukleáris csapást mért Európa Iránt illető álmaira” címmel ír arról, hogy nincs nemzetközi megállapodás, amelybe az EU és az annak aláírásában részt vevő európai hatalmak diplomatái annyi munkát fektettek volna és oly büszkék lettek volna rá, mint e megállapodásra.
A vezető német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung „Trump pusztító gépezete” címmel közöl írást arról a veszélyről, hogy vajon hajlandó lesz-e az észak-koreai vezető Trumppal pár hét múlva tervezett találkozóján országa nukleáris leszerelésében megállapodni egy szavát nem tartó, hazug emberrel.
A New York Times „Trump eddigi legostobább döntése” címmel hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől az amerikai hírszerzésen át az ENSZ Biztonsági Tanácsáig állítják, Irán a megállapodás minden pontját betartotta. Egy másik cikkében pedig egyik vezető publicistája, Roger Cohen állítja, az elnök lépése „lángba boríthatja a Közel-Keletet”.
A járulékos kár – elsősorban Amerikából és Európából nézve – valóban óriási. Hiszen most derült ki fehéren-feketén, hogy Trumppal valóban lehetetlen az együttműködés, legyen szó a klímamegállapodásról, a külkereskedelmi kapcsolatokról vagy bármi másról. De ilyen hidegzuhany még valóban nem érte Berlint, Párizst, Londont, mint most. Holott ezen, Amerikához még Trump alatt is hűséges országok mindent megtettek, hogy Trump legőrültebb ötleteinek is engedelmeskedjenek.
Nagy-Britannia és Franciaország még pár hete is rohant az amerikai erőkkel együtt rakétával lőni több, állításuk szerint vegyi fegyvereket tároló, illetőleg azok előállításával foglalkozó célpontot azon a hazug alapon, hogy Aszad szíriai elnök a saját, damaszkuszi elnöki palotájától nem messze fekvő Duma várost ideggázzal támadta meg. Amire az egyetlen bizonyíték az, hogy ott a nyugati hatalmak és az öbölbeli monarchiák által pénzelt Fehér Sisakosok nevű szervezet ezt állította.
Most az Iránnal kötött megállapodást szintén aláíró Kínáról és Oroszországról ne is tegyünk említést.
A megállapodás felrúgásának a világbékét súlyosan fenyegető következményei lehetnek. Heteken belül vádolhatja Izrael és nyomában az Egyesült Államok Iránt azzal, hogy az még inkább „rákapcsolt” az egyébként teljesen kiüresített üzemeiben az urándúsításra, és már „pár hónap múlva” készen állnak nukleáris bombái, amelyekkel Izraelt, az Egyesült Államokat és „az egész világot” fenyegeti.
Amit a fenyegetett „világ” természetesen most sem fog elhinni. Igen ám, de mindennek van egy ránk nézve igen jó oldala. Ez pedig az, hogy megtört az a transzatlanti egység, amely Trump cikázása ellenére még mindig fennállt. Aminek most viszont egy pillanat alatt vége szakadt.
Amivel automatikusan szorosabbra fűződhet az európai összetartás. Vagyis Magyarország „célpontszerepe” jelentősen veszíthet fontosságából. Ha ugyanis mostantól kezdve mindenre rátelepedik e transzatlanti szakadás baja és búja, nehéz lesz továbbra is folytatni azt a tragikomikus bohózatot, amelyet naponta felkínáltak a nyugati sajtótermékek, hogy az Európai Unióra, Európára, sőt a nyugati világra nézve a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor „illiberális demokráciája” jelenti, valamint az ezzel rokon baromságok.
Magyarország lélegzethez juthat, és az ellene irányuló külső fenyegetés csökkenhet. Ne feledjük, az Orbán-kormány legádázabb ellenfelei közül is már megszólalt nem egy politikus az ellen, hogy Trump a maga részéről kivégezte ezt a megállapodást. Nemcsak Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár, de Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke is.
És itt vannak az igen fontos gazdasági kapcsolatok az olajban gazdag Iránnal, amelyeket Trump nemcsak meg akar bénítani, de még büntetni is akarja mindazon, Amerikán kívüli cégeket is, amelyek nem tartják be az általa követelt szankciókat. Miközben e kereskedelmi kapcsolatokat az EU foggal-körömmel védeni akarja. Maja Kocijancic, az Európai Bizottság szóvivője máris kijelentette, olyan terveken dolgoznak, amelyek megvédik az európai vállalatok érdekeit. És a nyomaték kedvéért hozzátette: „Az Iránnal kötött nukleáris egyezmény nem bizalom vagy hit kérdése, tényeken, konkrét kötelezettségek betartásán, ellenőrzési mechanizmusokon és igen szigorú felügyeleten alapul.”
Gondoljunk csak bele: míg az Iránnal kötött atommegállapodással való játék valóban bolygónk „bőrére” mehet, az az uniós törekvés, hogy nálunk a jövőben a bíróságok tízből ne nyolc, hanem mind a tíz esetben a legarcátlanabbul döntsenek a pulpitus előtt ülő bal- és neoliberálisok érdekében, vagy hogy még nagyobb legyen a balliberális média fölénye a minden faluban az alapcsomagban fogható RTL Klub, ATV és Hír Tv révén, az fontosságából és súlyából sokat fog veszíteni.
Az is több mint valószínű, hogy a transzatlanti szakadás enyhíteni fogja a mindenfajta racionalitással szembemenő, az iráni megállapodást szintén aláíró Oroszország és Kína elleni hisztériát, azaz a jövőben várhatóan már nem lesz égbekiáltó bűn, ha e két hatalmas országgal valaki normális kapcsolatokat akar fenntartani. Azaz Magyarország szempontjából itt is barátságosabbá válhat a táj.
http://magyarhirlap.hu/cikk/117766/Trump_dontese_igy_es_ugy
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
