Az Ipoly menti farsangi szokásokról

Az Ipoly menti farsangi szokásokról

A szokáshagyományokban rendkívül gazdag farsang az Ipoly mentén is az esztendő legvidámabb időszakának számított. Eme ünnepkör egykor élénken élő hagyományait mára már szinte csak egy-egy batyubál idézi meg; az idén azonban – a február 16-áig, tehát összesen negyvenkét napig tartó farsangi időszak alatt – a járványhelyzet miatt ezek is elmaradnak.

– idézi fel a farsangi idő régi szokásainak egyik elemét Lőrincz Sarolta Aranka, aki emlékeztet, hogy ez a lakodalmak ideje is volt. A palóc falvakban hetente két-három lakodalmat tartottak. A népművelő a különböző hiedelmekről is szólt:

A legtöbb szokás a farsang kiteljesedéséhez, a farsang farkához, tehát farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyó keddhez kötődött. Ipolybalogon ekkor próbabálokat tartottak. Lőrincz Sarolta Aranka elmondása szerint a fiatalság a házak előtti téren, a széles hidakon gyülekezett; daloltak, táncoltak, vigadtak, a talpalávalót egy alkalmi citerás vagy harmonikás húzta:

Amikor Csáky Károly néprajzkutatót arról kérdeztük, létezik-e olyan farsangi szokás, ami kizárólag az Ipoly mentére jellemző, a sok-sok változattal rendelkező perőcsényi tebehordást említette meg.

Hírdetés

– fogalmazta meg.

Tőle tudtuk meg, hogy a tebefát, ezt a világfát is jelképező rítustárgyat Perőcsényben már a 20. század első éveiben a farsangvasárnapi ajándékozás szimbolikus tárgyaként vitték egyik helyről a másikra. Ugyancsak Csáky Károly kutatásai világítanak rá arra, hogy Pereszlényben úgy tartották, „ha a farsang rövid, akkor a jányok megvénőnek, ha meg hosszú, akkor a véjjányok is férhömennek”. Ehhez hasonlóan a kóváriak is jósolgattak: „Ha a farsang hosszú, akkor abba’ a’ évbe’ a szép jányok, ha rövid, akkor a csúnya jányok mennek férhö.”

– írja Csáky Károly az Irodalmi Szemle egyik 2006-os számában is megjelent, A farsangi szokások hiedelemköre, költészete és dramaturgiája című írásában.

Ahogy azt Lőrincz Sarolta Aranka megfogalmazta, a második világháború előtt még számos farsangi szokás élő hagyomány volt, az ötvenes és hatvanas évekre azonban sok esetben csak a farsangi batyubálok maradtak meg.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »