Az ingatlanpiac túlhevülésére figyelmeztetnek az Európai Központi Bank rendszerkockázati szakértői
Az ingatlanok túlértékelődésének veszélyére figyelmeztet az Európai Központi Bank (EKB) keretében működő Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) hétfőn kiadott éves jelentésében.
A 2018 áprilisától 2019 márciusáig tartó időszakról szóló elemzés bevezetőjében Mario Draghi, az EKB elnöke kiemelte:
“a lakó- és a kereskedelmi ingatlanok árának további emelkedése arra utal, hogy néhány piacon túlértékeltség alakult ki”.
Az ERKT szakértői a jelentésben kifejtették: az alacsony hitelkamatok és az utóbbi években jellemző viszonylag kedvező gazdasági feltételek a lakáshitelek iránti kereslet “nagyon dinamikus” növekedéséhez és a “lakóingatlanok árának jelentős emelkedéséhez” vezettek az Európai Unió számos tagországában.
Ezek a folyamatok egyes nemzetgazdaságokban a háztartások fokozódó lakásvásárlási célú eladósodásához is vezettek, “a lakáspiac így érzékennyé válik a gazdasági környezet változásaira” – áll a jelentésben, amely szerint a lakások drágulása sok EU-tagországban “együtt jár a túlértékeltség jeleivel, ami veszteségeket okozhat a bankoknak és az ingatlanfinanszírozásban résztvevő pénzügyi közvetítőknek, ha komoly lejtmenet kezdődne az ingatlanpiacon”.
A többi között azt is kifejtették, hogy a vizsgált időszakban számos országban bevezettek vagy megújítottak intézkedéseket az ingatlanpiaci fejleményekből fakadó kockázatok kezelésére, a többi között Belgiumban, Svédországban, Csehországban és Szlovákiában. A magyarországi ingatlanpiaci fejleményekről nem szól külön, részletesen az ERKT elemzése.
A testületet 2010-ben hozták létre, a két évvel korábban elmélyült globális pénzügyi válság tanulságaképpen. Feladata az európai pénzügyi rendszerben és gazdaságban fellelhető rendszerkockázat forrásainak folyamatos tanulmányozása.
Éves jelentésében négy fő kockázatot mutatott ki, ezek a kockázati felárak alakulása a globális pénzügyi piacokon, az EU-ban működő bankok, biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak mérlegeiben mutatkozó tartós hiányosságok, a tagországi állami, vállalati és lakossági adósság fenntarthatósági problémái, valamint a befektetési alapok ágazatában jelentkező sérülékenység és az úgynevezett árnyékbankok – a bankrendszer keretén kívül működő hitelközvetítő szervezetek – tevékenységéből eredő kockázatok.
MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
