Az ingatlanpiac túlhevülésére figyelmeztet az Európai Központi Bank

Az ingatlanpiac túlhevülésére figyelmeztet az Európai Központi Bank

Az ingatlanpiac túlhevülésére figyelmeztetnek az Európai Központi Bank rendszerkockázati szakértői

Az ingatlanok túlértékelődésének veszélyére figyelmeztet az Európai Központi Bank (EKB) keretében működő Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) hétfőn kiadott éves jelentésében.

A 2018 áprilisától 2019 márciusáig tartó időszakról szóló elemzés bevezetőjében Mario Draghi, az EKB elnöke kiemelte:

“a lakó- és a kereskedelmi ingatlanok árának további emelkedése arra utal, hogy néhány piacon túlértékeltség alakult ki”.

Az ERKT szakértői a jelentésben kifejtették: az alacsony hitelkamatok és az utóbbi években jellemző viszonylag kedvező gazdasági feltételek a lakáshitelek iránti kereslet “nagyon dinamikus” növekedéséhez és a “lakóingatlanok árának jelentős emelkedéséhez” vezettek az Európai Unió számos tagországában.

Hírdetés

Ezek a folyamatok egyes nemzetgazdaságokban a háztartások fokozódó lakásvásárlási célú eladósodásához is vezettek, “a lakáspiac így érzékennyé válik a gazdasági környezet változásaira” – áll a jelentésben, amely szerint a lakások drágulása sok EU-tagországban “együtt jár a túlértékeltség jeleivel, ami veszteségeket okozhat a bankoknak és az ingatlanfinanszírozásban résztvevő pénzügyi közvetítőknek, ha komoly lejtmenet kezdődne az ingatlanpiacon”.

A többi között azt is kifejtették, hogy a vizsgált időszakban számos országban bevezettek vagy megújítottak intézkedéseket az ingatlanpiaci fejleményekből fakadó kockázatok kezelésére, a többi között Belgiumban, Svédországban, Csehországban és Szlovákiában. A magyarországi ingatlanpiaci fejleményekről nem szól külön, részletesen az ERKT elemzése.

A testületet 2010-ben hozták létre, a két évvel korábban elmélyült globális pénzügyi válság tanulságaképpen. Feladata az európai pénzügyi rendszerben és gazdaságban fellelhető rendszerkockázat forrásainak folyamatos tanulmányozása.

Éves jelentésében négy fő kockázatot mutatott ki, ezek a kockázati felárak alakulása a globális pénzügyi piacokon, az EU-ban működő bankok, biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak mérlegeiben mutatkozó tartós hiányosságok, a tagországi állami, vállalati és lakossági adósság fenntarthatósági problémái, valamint a befektetési alapok ágazatában jelentkező sérülékenység és az úgynevezett árnyékbankok – a bankrendszer keretén kívül működő hitelközvetítő szervezetek – tevékenységéből eredő kockázatok.

MTI


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »