Az utóbbi napok másról sem szólnak, mint a Kínában tomboló koronavírus-járványról, mely már Európában is felütötte fejét. A bulvársajtó kis túlzással percről percre tájékoztat arról, hány új beteg van és hány áldozatot szedett eddig a vírus. A nyugtalanító hírek miatt különböző megelőző intézkedéseket vezetnek be egyre több államban, nálunk is összeült a válságstáb. Vajon tényleg ekkora nagy a baj, világjárvány fenyeget, vagy csupán a sajtó fújja fel az ügyet? Domonkos Andort, a jelenleg Zürichben dolgozó, a Csallóközből származó kutatóorvost kérdeztük a témában.
Mit kell tudnunk a koronavírusról, ami Kínában szinte futótűzként terjed, betegíti meg az embereket, és óráról órára növekszik az áldozatainak a száma? Van okunk aggodalomra?
A hétköznapi megfázásos, náthás betegségeket mind vírusok okozzák. Az influenzavírusok is ilyenek, ezek talán a legismertebbek. Sokan mondják is: influenzám van. Persze ez feltételezés csupán, aligha mutatta ki bárki is a vírus DNS-ét. A megfázások túlnyomó többségében tényleg banális megbetegedésről van szó, költséges diagnosztika felesleges lenne. Ha mélyebbre nézünk, a rendelkezésre álló adatok alapján gyanítható, hogy a körünkben tapasztalt megfázások (azaz orrfolyás, köhögés, torokfájás – felső légúti tünetek) jelentős részében valamilyen koronavírus a kórokozó. Természetesen egyértelmű bizonyíték nincs, ezek a vírusok nagyon hasonló tüneteket okoznak, a genetikai teszteket sehol a világon nem végzik rutinszerűen.
A koronavírusok még gyakoribbak állatokban, főleg denevérek és madarak között terjednek. Időnként elkapják cibetmacskák, rókák, kígyók. A Távol-Keleten ezeket mind megeszik, misztikus erőt tulajdonítanak a különleges vadhúsoknak. Mivel vadásszák, kereskednek velük, fogyasztják is, az ottani ember szoros kapcsolatba kerül ezen állatok potenciális kórokozóival. Most is egy ilyet fedeztek fel.
Egy eddig ismeretlen koronavírust mutattak ki, ami feltehetőleg emberről emberre is képes terjedni – de a jelenlegi esetek túlnyomó többségében állatoktól kapta el az ember. Viszont, ha nagyon sokan megbetegszenek, nő az esélye egy olyan mutáció kialakulásának, aminek következtében emberek között is hatékonyan terjed majd ez a vírus. Néhány éve ilyen volt a MERS esete is, ez az Arab-félszigeten okozott riadalmat, és szintén koronavírus okozta. De említhetem a kétezres évek elején felbukkant a SARS-ot, ezt is koronavírus okozta.
Miben különbözik a koronavírus-fertőzés egy átlagos influenzától és melyik az a korosztály, amelyik a legveszélyeztetettebb, milyen a betegség lefolyása? Védelmet nyújt-e ellene az influenza elleni védőoltás?
Az átlagos koronavírus-fertőzés tulajdonképpen egy egyszerű megfázás. Amikor tényleg influenzát kapunk el, akkor az eléggé megterheli a legtöbbünk szervezetét, magas lázzal, több napig ágyban fekvéssel. A megfázások mögött nincs mindig ott az influenza! Az influenza sokszor veszélyesebb, mint a koronavírus-fertőzések. Egy szezonban sokkal több ember hal meg influenza következtében, mint akik az előbb említett MERS vagy SARS miatt meghaltak. Viszont arányaiban nagyon sokan haltak meg az eddigi két hírhedt koronavírus-járványban a megbetegedettek közül, a MERS halálozása a 30%-ot is meghaladta, a SARS halálozása 10% körüli volt. (Összesen mindegyik betegségben néhány ezer ember fertőződött meg világszerte, ez eltörpül az influenzafertőzések száma mellett.)
A mostani koronavírusos esetben hirtelen lett nagyon nagy a betegszám, már most több ezer megbetegedést diagnosztizáltak. Ennek hátterében az is ott van, hogy sokkal nagyobb publicitást kapott az ügy, mint a korábbiak, elvégzik a teszteket, és így diagnózist is kapnak – és ezért tudják jelenteni. Sűrűn lakott területen indult ki, ezt se felejtsük el.
Potenciálisan tényleg veszélyesebb lehet, mint az előző két koronavírus-járvány. Nagymértékű halálozást még nem látni, bár a járvány még csak éppen elkezdődött, erről korai most beszélni. Véleményem szerint azonban ma még nincs olyan információ, ami alapján azt lehetne mondani, hogy jobban kellene félni tőle, mint az influenzától.
Ám a legyengült, idős emberek, szervátültetettek, daganatos betegség miatt kezeltek, valamint a csecsemők különösen veszélyeztetettek most is, mint bármely más, felső légúti tünetegyüttest kiváltó vírus járványa során. Természetesen, mivel más vírusról van szó, az influenza elleni védőoltás nem hatásos.
Hogy zajlik a súlyos esetek kezelése?
Súlyos esetben, főleg ha egyéb megbetegedéssel is küzd az illető, tüdőgyulladás is kialakulhat. Ez baktériumokkal felülfertőződhet. Erre az esetre antibiotikum-terápia indokolt, de magára a vírusra ez nem hat. Jelenleg nagyon kevés vírusellenes gyógyszert fejlesztettek ki, a koronavírus ellen nincs gyógyszer. A beteg só-víz-háztartását kell rendezni, lázát csillapítani, és a támogató kezelés lehetővé teszi, hogy a szervezete legyőzze a vírust. Nincs különbség az influenzafertőzés talaján kialakult tüdőgyulladáshoz képest.
Várható-e a nagyon közeli időszakban védőoltás ellene?
Dolgoznak rajta, ám hogy hatékony védőoltás mikor lesz, nem lehet még tudni.
Valóban ilyen veszélyes ez az új koronavírus, vagy csak afféle pánikkeltés zajlik a világban? Olyan adatokkal találkoztunk, hogy a betegek 2 százaléka hal bele, ami persze egy esetleges világjárvány esetén hatalmas szám lenne…
A halálozást még szerintem csak óvatosan lehet becsülni, nem telt el ehhez elég idő. A halálozás mellett azonban önmagában az is veszélyes, ha hirtelen sok ember megbetegszik, kiesik a munkából, várandósoknál koraszülés jelentkezik, az egyébként is betegek még rosszabbul lesznek. Ennek a megelőzésében a higiénia alapvető: kézmosás, zsebkendő használata, mosakodás, felületek tisztítása, fertőtlenítése stb.
A pánik mögött talán a média részéről érkező nyomás is ott van. Jelenleg úgy tűnik, a minden évben visszatérő, és három-négyévente erősödő influenzajárvány sokkal veszélyesebb (persze kiderülhet a következő napokban ennek az új koronavírusnak egy olyan tulajdonsága, ami megváltoztatja ezt).
Most nem kockáztathatják meg a hatóságok, hogy még egy városban felüsse a fejét ez a vírus, az influenza pedig amúgy minden városban ott van…
Vannak olyan vészforgatókönyvek, miszerint az emberiség vesztét vírusok fogják okozni. Ön kutatóorvosként milyen álláspontot képvisel?
Manapság fertőző betegségek következtében egyre kevesebben halnak meg – különösen a fejlettebb országokban. Az afrikai rossz helyzetnek nagyrészt a borzasztó egészségügyi hozzáférés az oka. Szerintem okosabb e hozzáférésen, ellátórendszeren javítani, illetve küzdeni a fejlett világ civilizációs betegségei, neurodegeneratív kórképei, pszichés betegségei ellen.
Gondoljunk csak bele, ha most valaki azzal kampányolna, hogy nem szabad kísérleti állatokat felhasználni e koronavírus ellenanyaga után kutatva, aligha kapna nyilvánosságot, széleskörű támogatást. Ellenben, pszichés zavarok, neurodegeneratív betegségek megértése és kezelése céljából végzett állatkísérletek ellen nagyon sokan felszólalnak. Nem érzik a szükségét talán. Pedig ezek most sokkal nagyobb veszélyt jelentenek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
