A manapság mintegy 860 lelkes kemenesaljai Boba falunak két temploma van: az 1784-ben felszentelt evangélikus és az 1931-ben a Szentlélek kiáradásának szentelt római katolikus templom. Az árpád-kori eredetű Boba (Baba) falu meghatározó, nemesi családjai, s a lakosság többségét még a múlt század ’60-as éveiben is az evangélikus egyház hívei tették ki. Az idén június 4-én, a gyászos trianoni diktátum emlékére 16:30 órakor Bobán megszólaltak az evangélikus templom haragjai, ám a katolikusé ezúttal is néma maradt.
Boba faluban olyan neves evangélikus lelkészek szolgáltak, mint például a XIX. század második felében Hőgyészi Döbrentei Lajos, a költő és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Döbrentei Gábor édesapja, vagy Lukács István, aki 1934-ben megírta a Bobai Ágostai Hitvallás Gyülekezete (addigi) Történetét. A falu legendás evangélikus lelkésze volt 1934-1979 között Garam Zoltán, az avar korral foglalkozó nemzetközi hírű régész, szakíró Garam Éva édesapja. Garam Zoltán 1944 őszén német nyelven temette el a helyi vasútállomás ellen végrehajtott ellenséges légitámadás folyamán hősi halált halt két német SS-katonát. Boba neves evangélikus lelkészei közé kell sorolnunk még az irodalmi veretű gyászbeszédeiről és templomi hitszónoklatairól ismert, nemzeti elkötelezettségű Rostáné Piri Magdolna esperest.
A Bobai Szentlélek Római Katolikus Templom első jelentős plébánosa 1940-1957 között Osskó Emil atya volt (e sorok írójának első hitoktatója), aki a második világháború éveiben, de leginkább az orosz megszállást követő időkben tartotta a lelket a falu katolikus és evangélikus lakosságában (plébániáján a falu közel 20 leánya és asszonya keresett menedéket a „felszabadítók” elől.). Osskó atya temette el az 1944. október 13-ai ellenséges légitámadás során, a falu vasútállomásán meghalt hat bánsági, pontosabban szakálházai (Sackelhausen) sváb polgári áldozatot. (Az előretörő orosz és román hordák elől menekültek Németország felé. Rátemetés címén nemsokára felszámolásra kerülő közös sírjukat a falu korábbi vezetésének rosszindulatú hozzáállása, illetve a hazai német kisebbségi önkormányzat bűnös nemtörődömségének „köszönhetően” ma sem jelöli kereszt, sírdomb – H. J.)
2020. június 4. előtt megtisztelő hangnemben írtunk egy villámlevelet Orsós Zoltánnak, a bobai katolikus templom plébánosának, amelyben kértük: a gyászos trianoni diktátum 100. évfordulóján, június 4-én délután 16:30 órakor a korábbi évek gyakorlatát megszakítva szíveskedjen meghúzatni a bobai katolikus templom harangját. Levelünkre választ nem kaptunk, de Orsós plébános akkor meghúzatta a harangot.
Az idei június 4-én, 16:30 órakor figyelmesen hallgattuk, hogy vajon megszólalnak-e a bobai templomok harangjai. Az említett időben, mint minden esztendőben, ezúttal is felcsendült az alvégen levő evangélikus templom harangja. A felvégen levő katolikus templom harangja azonban ezúttal is néma maradt.
Talán azért maradt el a katolikus harangszó, mert az idén előzőleg nem írtunk kérő levelet Orsós plébános úrnak?
Hering József – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
