Szombaton véget ért a GLOBSEC Prágában zajló nagy, háromnapos, nemzetközi biztonságpolitikai konferenciája, ahol atlantisták, háborúpártiak, a százmilliárdos védelmi kiadásokért lobbizó tábornokok, progresszív politikusok nyalogatták egymás sebeit az ukrajnai kudarc miatt. Az előző években tapasztalt győzelmi beszédek elmaradtak. Oroszország felosztása és Ukrajna győzelme már nem volt téma. Zelenszkij nem kapott főszerepet, gyakorlatilag belefojtották a szót, mert túllépte a nekiszánt műsoridőt. A konferencia központja Európa és a Nyugat volt, és a globalista világrend összeomlásával kapcsolatos dilemmák. És persze, helyet kaptak Szlovákia progresszívjei is, mint Šimečka, Korčok és sokan mások, mert ugye, a GLOBSEC-nek még mindig bántja az önérzetét, hogy a jelenlegi szlovák kormány nem adott sem támogatást, sem egyéb erőforrásokat azért, hogy a konferencián a GLOBSEC a kormány politikai ellenfeleit reklámozza. Figyelem, szubjektív beszámoló következik, de ettől még fontos tanulságokat lehet levonni.
Amikor egy ország államelnöke egy senki, az NGO-k alatt áll
Nagyon érdekes volt már a nyitány is. Róbert Vass, a GLOBSEC vezetőjének beszéde után Petr Pavel cseh államfő kapta meg szót. Azon kívül, hogy nem egy nagy rétor állt a pulpitushoz, más is szemet szúrt az élőközvetítést nézve. A tisztelet hiánya.
Miközben egy államelnök mondott beszédet, Vass komótosan töltögette magának a vizet két lépésre egy széken ülve. Aztán Pavel is elfoglalta mellette a helyét és a pódiumbeszélgetés keretében elmélkedtek az aktuális politikai helyzetről. Ami szemet szúrt, miközben a cseh elnök beszélt a Vass által feltett kérdésekről, Vass többször is az óráját nézte. Méghozzá minden diszkréció és az ilyenkor talán mégiscsak elvárható tisztelet nélkül.
Persze, Pavel – aki egyébként szintén globalista és háborúpárti – neki csak egy ismerős, kolléga, kapcsolati tőke, akivel egy hajóban evez a globalista érdekekért folytatott hadjáratban. Ki ő, hogy mellette ülve alázatot kéne mutatnia egy olyan nagyhatalmú, nemzetközi csápokkal rendelkező szervezet vezetőjének, mint Vass?
Pedig Pavel nem csak globalista. Hanem egy közép-európai ország elnöke, aki – tetszik vagy sem – választáson kapott mandátumot, megválasztott tisztviselő, aki, ha beszél, még ha nem is értünk vele egyet, mégiscsak egy ország nevében szólal meg. Vass nem Pavellel volt tiszteletlen, hanem a cseh néppel. És mivel Pavel meg sem próbálta kivívni a neki járó tiszteletet, bűnrészes ebben az arroganciában.
Háborúban állunk Oroszországgal?
Egyébként a cseh elnök kitért a válaszadás elől, mikor Vass arról kérdezte, hogy Európa háborúban áll-e Oroszországgal. És egyébként ezt a kérdést illetően nem csak Pavel adott óvatos választokat. Sokan emlegették, hogy háborúban állunk Oroszországgal, mert a hibrid háború is háború. De azért vigyáztak a szuperlatívuszokkal.
Petr Pavel arról beszélt, hogy egy prosperáló, demokratikus és biztonságos Ukrajna nélkül nincs európai biztonság. A dolog röhejes, tekintettel arra, hogy épp a Nyugat háborús politikája miatt Ukrajna belátható időn belül nem lesz prosperáló, sem demokratikus sem biztonságos, bármi is legyen a háború vége és bármeddig nyújtja is a kilátástalan harcot.
Azt a szörnyűséget, pusztítást, lelki, szellemi és politikai torzulást, amit ennek a háborúnak a megindítása (Oroszország) majd elhúzása (Nyugat) okozott, nem lehet sem győzelemmel, sem nyugati százmilliárdokkal orvosolni. Ez a rommá lőtt ország egyetlen dologra lesz jó: százmilliárdokat lehet oda küldeni az európai adófizetők pénzéből, majd ellopni.
Visszatérő téma volt a béke
Azt azért érdemes kiemelni, hogy elég sokszor hangzott el a béke kifejezés konferencián. Gyomorforgató volt látni, hogy azok, akik egy-két évvel ezelőtt még hallani sem akartak a békéről, akik tankokról és katonák Ukrajnába küldéséről beszéltek, és akik Ukrajna győzelmét ígérték a pódiumon állva, most magasba emelték a béke zászlaját. Közéjük tartozik egyébként Vass és Pavel is.
Volt, aki aggodalmas arccal beszélt arról, hogy Oroszország megerősödött, hogy nagy háborús tapasztalatokra tett szert és ezért fenyegetést jelent. Pedig épp a GLOBSEC felszólalóinak többsége szorgalmazta 2022 óta minden évben a háború elnyújtását, ők beszéltek fennhangon Oroszország felosztásáról, arról, hogy hónapokon belül kifogy a rakétákból.
Győzelmet ígértek, de helyette inkább egy katonailag megerősödött Oroszország hívtak életre, aki több lőszert tud legyártani, mint a Nyugat. Ezek a GLOBSEC-es „szakértők” és „releváns személyek” most a saját maguk által kreált démonra hivatkozva riogatják Európa lakosságát és kényszerítik óriási védelmi kiadásokra.
Most akkor szeretjük, vagy sem az USA-t?
A GLOBSEC gyengélkedése mögött azt kell látni, hogy az európai mainstream dilemmában van. Nem tudják, meg tudnak-e alkudni az USA-val, és ha igen, milyen feltételekkel. Legszívesebb megszakítanák a kapcsolatot, de az USA nélkül Európa harmatgyenge entitás, a nagy katonai beruházásoknak pedig évek kellenek, mire eredményt hoznak. Vannak képességek, ahol Európának ledolgozhatatlan hátránya van.
Ez pedig zavart szült a narratívákban. Ha kritizálták is az USA-t, rögtön hozzátették, hogy „de nagyon reméljük, hogy sikerül megállapodnunk, mert Európa számára nagyon fontos az USA szerepvállalása”. Ez magyarul annyit tesz: az USA nélkül ellátnák a bajunkat, szóval csak óvatosan jártathatjuk a szánkat.
Szlovák progresszívek is kaptak egy csontot, hogy otthon rázhassák kicsit a rongyot
A GLOBSEC szokásához híven nagy teret adott a szlovák Progresívne Slovensko ellenzéki pártnak is. Végül is, az agytröszt nem azért jött létre, hogy szakértsen, hanem hogy súlyt adjon a globalista-progresszív fősodor narratíváinak és politikusainak. És igen, a PS és még néhányan, nem túl fajsúlyos témákban, de azért szerepelhettek.
Rastislav Káčer intellektuális ámokfutásáról már korábban írtunk. De voltak mások is, zömében a PS politikusai vagy médiamunkásai.
Mindig van lejjebb: Káčer szerint „jól sült el”, hogy a mongolok kiirtották a Kárpát-medence népeinek kétharmadát
A PS-es EP-képviselő, Martin Hojsík a zöld propagandát tolhatta. Mintha nem is venne tudomást arról, hogy Brüsszel gyakorlatilag elismerte a Green Deal kudarcát. Persze, egy politikus, aki erre alapozta a karrierjét, nem vallhatja be, hogy már csak olcsó süketelésre elég a politikai agendája.
Ott volt Ódor Lajos (PS) egy másik kollégája is. Veronika Cifrová Ostrihoňová a gyermekek digitális egészsége, szólásszabadság szabályozása kapcsán kapott jelentős műsoridőt. Érdekes volt hallani tőle, hogy mennyire káros a közösségi média a mentális egészségre, kivéve, ha LMBTQ-s emberről van szó, mert akkor jó. Mert ugye, ha jobboldali, nemzetiek találnak egymásra a neten, az a szélsőjobboldali ideológia terjedése, de ha a szivárványosok, az inkluzivitás.
Korčok: Véget ért a régi világrend
És persze ott volt Ivan Korčok is, aki szintén PS-es. Élvezte a szereplést, azt, hogy hosszú monológokban csűrheti-csavarhatja a mondandóját. Korčok egyik elég gyakran tapasztalható jellemvonása, hogy karizmatikusabbnak hiszi magát annál, mint amennyire valójában karizmatikus. Az általa világrengető felismerésnek hitt szófordulatai valójában üresek, előadásmódja pedig végtelenül fontoskodó.
Korčok arról beszélt, hogy a globális világrend, ami a II. világháború után létrejött, véget ért (ebben nem téved). A „Megmenthetjük-e a világrendet” nevű panelbeszélgetésben azonban azt hangoztatta, hogy az európai rend nem menthető meg anélkül, hogy Ukrajna ne lépjen be az EU-ba és a NATO-ba.
Egyébként Korčok még a tagállami belpolitikát is annak a célnak rendeli alá, hogy erősebb lehessen Európa – mármint a globalista, nyugat-európai dominanciájú Európa…
Šimečka jeremiádája
És persze, ezek után a PS elnöke sem maradhatott ki a szórásból. Közröhej lett volna, ha itthon beszél erről, de keresztkérdés nélküli baráti környezetben Michal Šimečka kijelentette, hogy ha Szlovákiában normális közhangulat uralkodna, normális politikai diskurzussal, ahol például az egészségügy a téma, akkor az emberek tudatosítanák, hogy a Fico-kormány rossz munkát végez.
Ez egy olyan párt elnökétől, amelynek politikája olyan témákat tartalmaz, mint a melegházasság, genderpropaganda, Ukrajna támogatása és a tagállami vétó eltörlése, elég nevetségesen hangzik. Főleg, hogy Šimečka erről a „A politikai diskurzus arculatváltása” című panelbeszélgetésen elmélkedett.
Kijelentései egyébként inkább panaszáradatnak tűntek. Szerinte a kormány „brutális hangvétellel” beszél az ellenzékkel és civil szférával. Közben itthon az ellenzék nemzetárulónak nevezte a kormányt, vagy épp Putyin csicskásának, orosz kémnek, akiket „minden eszközzel meg kell állítani”, a PS képviselői asszisztensei között pedig van olyan, aki 2022-ben kijelentette, mindenki orosz kollaboráns, aki békét akar Ukrajnában… A brutális hangvétel mindkét oldalt jellemzi – persze, a GLOBSEC-et ez sem zavarta.
A magas pozíció ma már nem rímel sem a tehetségre, sem a tudásra
Sajnos, kiábrándító volt az idei GLOBSEC. Abban a pillanatban, hogy Washingtonból nem jöttek egyértelmű üzenetek és narratívák, amiket el lehetett sütni a fórumokon, az országvezetők egy része vagy ostobaságokat beszélt, vagy megmutatta igazi arcát és akaratlanul is elárulta, hogy a globalista csordaszellem nem ideológiai alapú.
Valójában inkább az a meggyőződés táplálja, hogy azért csatlakoztak ehhez az erős erőtérhez, hogy ők biztosítsák nekik a magas pozíciót akkor is, ha azzal megsértik a demokratikus alapelveket. Mert nekik ez jár. Mindkettőre volt példa.
Fiala: Az ukrán menekültek erősebbé tesznek
Petr Fiala cseh kormányfő is mondott beszédet a konferencián, bár nem válik javára. Amit mondott, az annak bizonygatása, hogy Európa eddigi Ukrajna politikája nem hiba volt, hanem valami, ami erősebbé teszi Európát.
Példakánt pedig a többmillió ukrán menekültet említette, akik „napról napra erősebbé tesznek minket”. Mondjuk, ez épp szöges ellentétben áll az erős Ukrajna elképzelésével, és a háború elől menekülő ukrán nők és gyerekek aligha olyan lelkesek ettől, mint a cseh kormányfő, de hát, a GLOBSEC ezt is elbírja, ott ez a szellemi színvonal elfogadott.
Tönkre kell tenni a grúzokat, hogy megint a nyugatiak akarata érvényesüljön
A végére egy rendkívül beszédes példa. Salome Zourabisvili, Grúzia volt (nyugatbarát) elnöke is megszólalt. Ő volt az, aki Grúzia legutóbbi parlamenti választásai után az utcára hívta a tüntetőket a megválasztott kormány ellen, és aki nem ismeri el a kormány legitimitását.
Itt érdemes tudni, hogy az EU nyilvánvaló ideológiai okokból (és háborús célok miatt) nem ismeri el a jelenlegi grúz kormányt. Mivel nem ismeri el, lényegében maga kényszerítette rá a grúzokat, hogy felfüggesszék az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A dolog pikantériája, hogy a Grúz Álom nevű kormánypárt egyébként Európa-párti, a csatlakozási folyamat eddigi eredményei az ő érdeme. Nem oroszbarát, ahogy a sajtó beállítja – ezt a bélyeget azért kapta, mert nem hajlandó második frontot nyitni az oroszok ellen saját lakossága vére árán.
Zourabisvili azonban azt követelte a Nyugattól és az EU-tól, hogy keményebb szankciókat rójon ki Grúziára, mert akkor a grúz gazdaság megroggyan, és le lehet váltani a kormányt.
Zourabisvili számára az mellékes, hogy mennyi grúz család és vállalat megy tönkre, mennyivel zuhan meg az életszínvonal, számára az a legfontosabb, hogy francia állampolgárként ő ismét játékba kerülhessen vagy legalábbis, játékba hozza azokat a csoportokat Grúziában, akiket ő eddig is szolgált.
Ismerős taktika, nem? Hasonló politikát folytat a mai szlovák és magyar ellenzék is – és egyik sem különösebben titkolja…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: A GLOBSEC hivatalos facebook-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
