Bárkivel előfordulhat, hogy egy ponton túl úgy érzi, az élete egyes területein jelentkező kihívások túlnőttek rajta, emiatt pedig kicsúszik a talaj a lába alól.
Legyen szó munkahelyi nehézségekről, párkapcsolati gondokról vagy kedvezőtlen társadalmi változások okozta stresszről, idegösszeroppanás számos okból kifolyólag kialakulhat, ha valaki nem tud megküzdeni az életben előtte tornyosuló akadályokkal. Fontos persze leszögezni, hogy maga az idegösszeroppanás nem egy klinikai értelemben vett állapot, betegség, mi több, még a kifejezés sem bevett orvosi terminus, inkább csak a köznyelv emlegeti. Ezzel együtt figyelmeztető jele lehet olyan mentális gondoknak, amelyekkel foglalkozni kell, illetve amelyeket mindenképpen meg kell oldani.
Egyszerűbben mondva, az idegösszeroppanás jelensége az elme és a test együttes üzenete arra vonatkozóan, hogy túlhajszoltuk magunkat. Semmiképpen sem szabad tehát figyelmen kívül hagyni az alábbi fizikai tüneteket, mivel komolyabb problémákat jelezhetnek a háttérben megbújva – írja a Házipatika.com.
Az idegösszeroppanás felismerésében számos testi tünet segítséget jelenthet, ugyanakkor mind közül talán a szabálytalanná váló szívverés fordul elő a leggyakrabban. Úgy érezhetjük, hogy szívünk majd’ szétfeszíti a mellkasunkat, amihez nehézlégzés is társulhat. Mindez érthetően igen ijesztő, ami csak még tovább ronthat a helyzeten, hiszen megnehezíti, hogy megnyugodjunk.
Az intenzívfejfájásforrását igen gyakran a stressz és a szorongás jelenti. Az elfojtott negatív érzések képesek fizikai tünetként a felszínre jutni, így akár fejfájás formájában is. A tenziós, azaz nyomó, szorító jellegű fejfájás kialakulásában a nyaki izmok feszülése is szerepet játszhat, érdemes tehát ilyen esetekben fokozott figyelmet szentelnünk a helyes testtartásra, elősegítve ezáltal a panaszok enyhülését.
Stresszes állapotban nem könnyű pihentetően aludni éjszaka. Az intenzív napközbeni feszültség olykor túlalváshoz vezet, amikor hiába töltjük szinte az egész napot az ágyban, mégsem érezzük magunkat kipihentnek. Máskor pedig inszomnia lép fel, amely elalvási nehézségek, éjszakai ébredések és túl korai reggeli ébredés formájában jelentkezhet az érintetteknél.
Mind a stressz és az idegeskedés, mind a szorongás táptalajt jelent a krónikus gyomorfájdalmak számára. Az emésztőrendszer közvetlen kapcsolatban áll a mentális egészséggel, ezért előbbi zavarai esetén érdemes arra gyanakodni, hogy elménk szintén nehézségekkel küzd. Az állandó stresszről és a személyes lelki problémákról például úgy tartják, hogy lényegesen elősegítik az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulását.
Az idegösszeroppanás másik gyakori jele, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk a koncentrálásra. Gondolataink fókuszában túl sokáig állt túl sok minden, aminek következtében végül egyetlen feladatra sem tudunk már kellően összpontosítani. Ennek oka, hogy bár a szervezet stresszválasza eleinte javítja az agyműködést, hosszabb távon éppen ellenkező hatást fejt ki. Mi több, súlyos esetekben akár memóriazavarok is kialakulhatnak.
A szorongás egy félelem okozta, általában intenzív és krónikus állapot, amely ellehetetleníti, hogy túllássunk az aktuális helyzeten. Tekinthetjük ezt egyfajta bénultságnak is. A szorongás gyakran különböző fóbiákkal áll összefüggésben, mivel az érintettek túlzott aggodalmát éppen a félelem váltja ki. Habár a panaszok kezelésére léteznek vényköteles gyógykészítmények, érdemes először inkább olyan természetes gyógymódokkal próbálkozni, mint a jóga vagy a rendszeres testedzés.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
