Hadrendi száma ellenére nem ez volt a Waffen-SS első páncéloshadteste.
Paul Hausser SS-Obergruppenführer hadrendi szám nélküli SS-páncéloshadteste már csaknem fél éve harcolt a keleti fronton, amikor 1943. július 27-i hatállyal elrendelték ennek az újabb hadtestnek a felállítását.
A hadtestet a keleti frontról kivont és olasz területre átszállított 1. SS-páncélgránátos-hadosztály, valamint a Belgiumban éppen felállítás alatt lévő 12. SS-páncélgránátos-hadosztály vezetésére hozták létre. A hadtest-törzset Berlinben, a közvetlen alakulatokat a belgiumi Beverloo melletti gyakorlóterén, a Tiger E nehézharckocsikkal felszerelt 101. SS-nehézpáncélos-osztályt pedig Mailly le Camp körzetében kezdték szervezni.
1943. november közepén a hadtest először a “B” Hadseregcsoport, majd öt nap múlva a “C” Hadseregcsoport 14. hadseregének alérendeltségébe került, s átvezényelték Észak-Olaszországba. December 11-én ismét változott a csapatok állomáshelye: áthelyezték őket Brüsszel térségébe, ahol a Nyugati Főparancsnok (Oberbefehlshaber West) alárendeltségébe kerültek. A két hadosztályt, amelyek 1943. október végén már nevükben is páncéloshadosztályok lettek, ezek az átcsoportosítások nem érintették.
1944. június 6-án megindult az angolszász szövetségesek normandiai partraszállása. Az I. SS-páncéloshadtest törzse június 8-tól vett részt a csapatok irányításában. Júniusban a “B” Hadseregcsoport 7. hadseregének alárendeltségében harcolt Caen körzetében, júliusban pedig a hadsereg szintű Nyugat-páncéloscsoport (Panzergruppe West) kötelékében. Augusztusban az 5. páncéloshadsereggé átnevezett páncéloscsoport alárendeltségében jelentős veszteségeket szenvedett. Miután a hadtestparancsnokság szeptember folyamán német területre vonult vissza, október-novemberben megkezdődött az újjászervezése.
Az ardenneki offenzívát a 6. (SS-) páncéloshadsereg alárendeltségében kezdte, de december 28-án átkerült az 5. páncéloshadsereg kötelékébe, ahol 1945. január 12-ig maradt.
Ezt követően Köln mellett gyülekeztették, majd megkezdték feltöltését. Február elején vasúti szállítással Magyarországra irányították, ahol a 6. (SS-) páncéloshadsereg részeként a “Frühlingserwachen” hadművelet súlyponti csoportosítását képezte.
1945. február 17-től a hadtest 1. SS- és 12. SS-páncéloshadosztályainak és közvetlen alakulatainak addig beérkezett részei részt vettek a “Südwind” hadműveletben, amely a szovjetek garami hídfőjét számolta fel a Dunától északra. Az I. SS-páncéloshadtest a súlyos harcokban 413 halottat, 1923 sebesültet és 653 eltűntet, összesen 2989 főt veszített. A hadtestparancsnokság áttekintő hadrendje és fontosabb parancsnoki beosztása 1945. március 1-i adatok alapján:
–Teljes létszám: 1683 fő;
–hadtestparancsnok: Hermann Priess SS-Gruppenführer, a Waffen-SS altábornagya (LK+TL+K);
–hadtesttörzs az 501. SS-biztosítószázaddal, az 501. SS-hadtest-híradóosztállyal, táboricsendőr-századdal, tüzérparancsnoksággal és az 501. SS-hadtest-hadtápcsapatokkal;
–vezérkari főnök: Rudolf Lehmann SS-Obersturmbannführer183 (LK);
–1. (hadműveleti) vezérkari tiszt: Hans Bernardt SS-Hauptsturmführer;
–tüzérparancsnok: Adolf Knabe alezredes;
–501. SS-nehézpáncélos-osztály (970 fő, az 1. SS-páncélosezredben);
–501. SS-hadtest-híradóosztály (Eugen Metz SS-Obersturmbannführer);
87–501. SS-nehéztüzérosztály (Wilhelm Preuss SS-Sturmbannführer): 743 fő;
–501. SS-sorozatvető-tüzérosztály (Menzel SS-Hauptsturmführer): 237 fő;
–522. SS-rakéta-sorozatvető-üteg: 85 fő;
–501. SS-tábori kórház: 130 fő;
–SS-sebesültszállító szakasz: 35 fő.
Az I. SS-páncéloshadtest 1945. március 6-tól részt vett a “Frühlingserwachen” hadműveletben Dég és Simontornya körzetében, majd március 18-a után a Bakonytól keletre próbálta megállítani a szovjetek Sopron–Bécs irányába törő csapatait. Ennek kudarca után visszavonult német területre.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
