Az év legjobb könyvei Juhász Katalin2023. 12. 28., cs – 10:41
Hagyományainkhoz híven idén is összegyűjtöttük a szerintünk legfontosabb szépirodalmi műveket. A lista természetesen hosszabb ennél, hiszen rengeteg izgalmas kötet jelent meg idén. De mivel az egyes művek alaposabb méltatását választottuk a száraz felsorolás helyett, egészséges arányban igyekeztünk szerepeltetni magyar és külföldi szerzőket, illetve gondoltunk a gyerekekre is, ennyi fér csak a rendelkezésre álló helyre. Reméljük, sokan tekintik ajánlónak az alábbi összeállítást, és ezekkel a könyvekkel kezdik az új évet.
Cormac McCarthy – Az utas/Stella Maris
Idén júniusban, 89 éves korában elhunyt a kortárs amerikai próza egyik legnagyobbja, Cormac McCarthy, akinek a nevéhez olyan művek köthetőek, mint a Nem vénnek való vidék, az Átkelés vagy Az út. Másfél évtizeden át dolgozott utolsó, egymással összefonódó regényein, amelyek 2022-ben, pár hét különbséggel kerültek a tengerentúli könyvesboltok polcaira, magyarul pedig idén jelentek meg ikerregényként. Az utas és a Stella Maris egy testvérpár története. Az első rész főszereplője a fiú, a másodiké a lány – ezt a regényt egy hosszú, pszichiáter és betege között lezajló dialógusból építi fel a a szerző. Alicia különleges matematikai tehetség, emellett skizofrén is, akit fura látomások gyötörnek. Az utas kevésbé kísérletező, stílusában jobban emlékeztet a korábbi szövegeire. Főhőse, Bobby nemcsak a hatóságok elől menekül, hanem saját múltja elől is. Főleg fizikus apja nyomasztó örökségét igyekszik maga mögött hagyni, aki Oppenheimer irányítása alatt részt vett az atombomba feltalálásában. A mentőbúvárként dolgozó Bobbyt nemcsak emiatt érez bűntudatot, hanem húga öngyilkossága miatt is, amit nem volt képes megakadályozni. A történet azonban még ennél is tragikusabb, mert már az első oldalakon kiderül, a testvéri kötődésen túl milyen érzelmek fűzték a lányhoz: „Szerelmes a húgába, aki meghalt”.
A regény vége felé kezd nyomasztóvá válni a tudat, hogy a pszichiátriai kezelések ellenére Alicia története öngyilkossággal végződik, mint az Az utasból is kiderül (nem véletlen, hogy először az utóbbit ajánlják elolvasásra). McCarthy a cukormázas amerikai álom képe helyett egy sokkal sötétebb világot tár elénk, amely tele van bűntudattal, a szülői örökség terhével, a tudomány által meg nem válaszolható létkérdésekkel és magánnyal.(Jelenkor)
Krusovszky Dénes – Levelek nélkül
Nemzedékének egyik legfontosabb magyar költője mostanra bebizonyította, hogy a prózájára is oda kell figyelni. Ez a második regénye az Akik már nem leszünk sosem után. A történet első blikkre misztikusnak tűnik, de szép lassan kiderül, hogy ez csupán a valóság, amely elől nem tudunk menekülni, hiába próbáljuk homokba dugni a fejünket, hiába „nem hiszünk” a klímaváltozásban. Akik pedig azt vallják, hogy hidegen hagyja őket a közélet, rádöbbenhetnek, hogy a nemtörődömség a társadalom lassú széthullásához vezet.
Krusovszky izgalmas, krimiszerű elemekkel éri el, hogy képtelenek legyünk letenni ezt a vaskos könyvet. Egy kisvárosban vagyunk, ahol egy középiskolai tanár a saját szakállára nyomozásba kezd. Igyekszik megfejeni, miért pusztultak el a libatelep szárnyasai, miért hullnak le a fák levelei a nyár közepén. A megmagyarázhatatlan természeti jelenségre mindenki vérmérséklete szerint reagál, terjedni kezdenek az összeesküvés-elméletek, a boltokban felvásárolják a permetszereket, a nyugtalanság járványként terjed. A főhőst eközben az is intenzíven foglalkoztatja, jól döntött-e, amikor nagyvárosi tanulmányai végeztével hazaköltözött. A regény a pandémia idején született, a kisvárosi pszichózis leírásában nem nehéz meglátni az elmúlt évek járványtapasztalatait, de a magyarországi diáktüntetések is megjelennek benne. (Magvető)
Pavol Rankov – A kis dunai háború
Pavel Vilikovský halála óta nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy Pavol Rankov a kortárs szlovák próza első számú, legfontosabb alakja, akinek ez az ötödik magyarul megjelent kötete. Egy fiktív háborús regény Vályi Horváth Erika kiváló fordításában, amelyet szlovákul Peter Pečonka álnéven adott ki, mert kíváncsi volt rá, hogyan fogadják a kritikusok egy ismeretlen szerző művét. A 2010-es években, amikor a szerző a szövegen dolgozott, meglehetősen puskaporos volt a szlovák–magyar viszony, és a donbászi harcok is akkoriban zajlottak. Nehéz úgy olvasni a könyvet, hogy ne jutna eszünkbe a szomszédunkban dúló orosz–ukrán háború, vagyis a politikai disztópiára minduntalan rávetül a mai valóság. Rankovnál szlovákok, magyarok és romák harcolnak egymás ellen. Okos, metsző humorú, meglepő, de legfőképpen remekül megírt könyv ez. Megrázó vízió arról, hogyan is nézhetne ki a dunai háború: kéksisakosok Somorján, roma gerillaharcosok, a cseh önkéntesekből verbuválódott Spytihněv-század, az ostromlott Érsekújvár és az árvai szeparatisták csapata – szürreális elemek keverednek szinte fotorealista módon megírt részekkel. Az olvasóban azt a fajta hasznos nyugtalanságot váltja ki Rankov, amelynek köszönhetően talán jobbra fordulnak a dolgok. (Pesti Kalligram)
Ljudmila Ulickaja – Az igazi nevem
A legfontosabb és leghíresebb orosz írónő idén nyolcvan éves lett. Ennek „örömére” kiadott egy már-már zavarba ejtően őszinte, szókimondó, kitárulkozó válogatást költői hangú naplójegyzeteiből, amelyeket 2019 végén kezdett el írni. Megismerhetjük élete fontos szereplőit, családját, ismerőseit, és a hozzájuk kapcsolódó brutális, kegyetlen vagy éppen sokszor értelmetlen orosz történelmet. A helyszínek és események alapos részletezése mellett a testén lévő sebek, forradások történetét is elmeséli. A legerősebb írások között van a címadó, melyben Ulickaja saját valódi nevéről, és így identitásáról (zsidó-e vagy orosz) is mesél.
Apró megfigyelések, pici történetek, amelyek sokáig az olvasóval maradnak – ez Ulickaja védjegye. De találunk olyan tanmeséket is, amelyekben angyalok szerepelnek. A szerző kimagaslóan színvonalas prózái miatt lett világszerte híres, az új kiadvány legerősebb darabjai viszont egyértelműen a kötet elejét kitevő prózaversek (Ulickaja megfogalmazása szerint automatikus írások), amelyek a maguk fragmentáltságában intim dolgokról.
Az önéletrajzi írásokat két rövid novellaciklus zárja: Az angyalok könyve és a Hatszor hét. Ezeknek látszólag nincs közük a naplójegyzetekhez, a végére rájövünk, hogy nagyon is van. (Magvető)
Parti Nagy Lajos – Hadd legyek hűs
Korunk legnagyobb magyar nyelv-újítója idén betöltötte a hetvenet. Ebből az alkalomból jelent meg ez a páratlan költői életművét összegző kötet. A gyűjteményben minden 1970 és 2023 között írt verse megtalálható, köztük kötetben eddig meg nem jelent költemények, és mintegy 50 új vers is. Kirajzolódik belőlük, hogyan alakultak az évek során Parti Nagy Lajos nyelvi figurái, hangja, kísérletei, verseinek visszatérő karakterei.
Összetéveszthetetlen, eredeti hangú alkotóról van szó, akinek védjegye a nyelvvel való kísérletezés, a hagyományos lírai megszólalás szétrombolása és újjáalkotása. Megmutatja nekünk a magyar nyelv végtelen gazdagságát, kimeríthetetlen formálhatóságát. Szövegeibe rontott nyelvi elemeket épít, aminek köszönhetően váratlan, új asszociációkat csempész beléjük. Bátran összemossa az elit- és popkultúra regisztereit, miközben állandó kísérői a humor és az irónia. Látszólag semmit sem vesz komolyan, de rendkívül fontos számára a hagyomány. Ezt számtalan parafrázisa, nagy elődökre utaló vagy emlékező műve bizonyítja. Költők, írók generációi nőttek fel a sorain, ismerték meg azt a nyelvet, amely most már az ő hagyományuk kikerülhetetlen része. (Magvető)
Harry Potter Varázsalmanach
A Harry Potter-rajongók legnagyobb örömére idén újabb könyvvel bővült a világ egyik legnépszerűbb könyvsorozata. A Varázsalmanach, avagy „az első hivatalos mágiakézikönyv” egy-egy saját oldalt szentel a Harry Potter-regénysorozat legfontosabb és legkedveltebb szereplőinek, bemutatja a muglik világával párhuzamosan létező varázsvilág ünnepeit, szokásait, például a varázslókarácsony hagyományait. A könyv névsorok, listák, térképek és mindenféle mágiával kapcsolatos dolog legteljesebb gyűjteménye: Hagrid veszélyes háziállataitól egészen a pálcamágiáig. Vagyis olyan részleteket fejtenek ki ebben a „kiegészítő” könyvben, amelyek J. K. Rowling regénysorozatában csupán pár sort kaptak.
A gazdagon illusztrált könyvben szó esik a patrónusok különböző fajtáiról, a rakoncátlan Weasley-ikrek turpisságairól, illetve az egyes holdfázisok hatásáról a vérfarkasok átváltozási folyamatában. Sőt, egy képzeletbeli termékbemutatón is részt vehetünk: láthatjuk azokat a nem létező ruhadarabokat, amelyek akár el is terjedhettek volna az egyes házak rajongóinak körében (talán majd most). A Varázsalma-nach a világ számos országában ugyanazon a napon, október 10-én jelent meg, a karácsonyi piacra időzítve, de szerencsére nem pusztán egy ügyes üzleti húzásnak bizonyult.
J. K. Rowling regénysorozata eddig világszerte 600 millió példányban kelt el, és bár az utolsó rész 2007-ben látott napvilágot, az utolérhetetlen sikerű varázsvilág szinte évről évre bővül, legyen szó filmekről, színdarabról vagy éppen videójátékról. (Animus)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
