Az Eurostat március elején frissítette a tagállamok 2019-es költségvetési adatait, ebből pedig az derül ki, hogy Magyarországnak van a legdrágábban működő kormányzata: az EU 27-ek átlagosan a GDP 5,8 százalékát költik a bürokráciára – hivatalosan fogalmazva – az általános közösségi szolgáltatásokra, ez ugyanakkor idehaza 8,2 százalék volt. Hasonlóan magas számot – 7,9 százalékot költött – Finnország, míg a laboratóriumnak tekintett Ausztria 5,7 százalékot, a fejlettségben egyre inkább tőlünk elhúzó V4 országokban pedig a bruttó hazai termék 4-5 százalékát költi az állam önmagára – írja a Népszava.
A közösségi szolgáltatásokban nincs benne a rendvédelem és a honvédelem sem, az utóbbiban a GDP 1 százalékával kicsit elmaradtunk az uniós átlagtól (1,3), de a rendvédelemre költött 2,1 százalék sem rugaszkodik el az átlagtól.
A 2019-es zárszámadási törvényben a kormány nem tért ki arra, hogy mitől ilyen drága a magyar állam működése. Ráadásul nem is közöltek részletes adatokat, hogy mire ment el ez a mintegy 3330 milliárd forint, csak arra térnek ki, hogy azért nőtt az előző évhez képest, mert feltőkésítettek állami cégeket és bért emeltek a közszférában. A magyar állam működési költsége mindig kirívóan magas volt. 2010-ben, a kormányváltás évében a GDP 9,3 százalékát falta fel a bürokrácia, a csúcsév a 2013-as 10,2 százalék volt – vagyis azóta még számottevően csökkent is a ráfordítás. 2010-ben Orbán Viktor és a Fidesz az erős, de kicsi (olcsó) állam ígéretével kampányolt, s az már megítélés kérdése, hogy ennek a vállalásnak melyik felét sikerült tíz év alatt teljesíteni.
A magyar állam messze átlagon felül költ a gazdaság támogatására is, hisz míg az Unióban ez a GDP 4,3 százaléka, addig idehaza 7,3 százalék jutott erre a célra. Az eredmény annyira nem is meglepő, hisz a kormány, látva a gazdasági növekedést, már az elmúlt években folyamatosan növelte ilyen irányú kiadásait, s erre tett rá több lapáttal a járvány válságkezelése, hisz tavaly több százmilliárd forintot fordított a versenyszféra beruházásainak támogatására.
A drága állam működésének, illetve az gazdaság erőteljes támogatásának költségeit valahonnan le kell faragni, így az átlagnál jóval kevesebb jut a környezetvédelemre, szociális kiadásokra és egészségügyre. A magyar állam egészségügyi ráfordításai az elmúlt tíz évben GDP öt százalékáról a 4,5 százalékára mérséklődtek, ami a harmadik legalacsonyabb az EU-ban. Ennél kevesebbet a GDP arányában csak Lettország (4,2), illetve Olaszország (4 százalék) költött. Az Eurostat adatai szerint az átlagos uniós költés ezen a téren a GDP hét százalékára rúgott, a miniszterelnök által a koronavírus-járvány ügyében laboratóriumnak tekintett Ausztriában ez az érték 8,3 százalék volt, de Csehországban is a bruttó hazai termék 7,6 százaléka jutott erre a célra. A magyar egészségügy alulfinanszírozottsága közismert, miközben a kormány azzal igyekszik cáfolni ezt a tényt, hogy hangsúlyozza, 2010-hez képest nominálisan mennyivel növekedtek az egészségügyre fordított kiadások, ami igaz is, ám a GDP-arányos kiadások csökkentek és messze elmarad az uniós átlagtól.
Az egészségügy mellett a közoktatás az, ahol szintén gyengén teljesít a magyar állam, annak ellenére, hogy az erre fordított kiadások – a GDP 4,7 százaléka – pontosan megegyezik az uniós átlaggal. Itt hasonló a gond mint az államigazgatásban: az elégségesnek tűnő források ellenére a rendszer azt rosszul hasznosítja.
A magyar államháztartás 2019-ben a GDP 12,7 százalékát fordította a nyugdíjakra és szociális ellátásokra, míg az uniós átlag 19,3 százalék volt. Nem volt mindig ilyen alacsony e terület pénzellátása – hisz még 2010-ben is akkori nemzeti jövedelem 17,3 százaléka ment erre a célra. Az elmúlt tíz évben azonban ezen kiadások – az érintett rétegek kárára – jelentősen csökkentek. A nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjemelések visszavágása, a szociális ellátások befagyasztása tette részben lehetővé ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó csökkentését, amely a vállalkozásoknak kedvezett. Ám a kiadások túlzott visszafogása egyre több bírálatot váltott ki a kormánnyal szemben, ezért is dönthetett úgy a kabinet, hogy a 2022-es választások előtt megkezdi a 13. havi nyugdíj visszaépítését – írja a kormány által kitartott komcsi lap.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
