Többektől kaptam visszajelzést az eu-ból történő tagállami kilépésről. Igaz, nem ellenőriztem az eu-tagállamok kilépéséről szóló bejegyzést, miszerint “az alapító tagok közül bármely ország kilép, az EU megszűnik. Ez még hátra van, ha létezik bármely szerződésben ilyen kitétel.
Az utóbbi két napban átgörgettem a magyarul hozzáférhető Emberi Jogok Egyetemes Egyezményét
(http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Pages/Language.aspx?LangID=hng)
és a II. Római Szerződésként emlegetett Szerződés az Európai Unióról
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/…).
figyelemre méltónak találom, bár lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, de a másodikként említett dokumentumban nincs szó kilépésről. Ebből az következik, hogy a kilépés megtehető, közös tárgyalás-sorozat lezárása után.
El kellene gondolkodni azon, vajon az eredeti alapító dokumentumban miért nem ejtenek szót a kilépés lehetőségéről! Az európai jogharmonizációnak mondott különböző egyezmény-módosítások keretében a polgári jogoról szóló, különböző tagállamokban érvényes eltérő rendelkezése mindegyike ismeri és alkalmazza a szerződés fogalmát és az attól történő elállás jogi fogalmát. Egy ilyen szerződéstől való elállás mindenhol különböző feltételekkel történhet. Nem így az Európai Unió tagállamai között.
Formai okokra emlékeztetek, amikor azt állítom, hogy ha egy szerződés nem tartalmazza az attól való elállás lehetőségét, és következményét, akkor az a szerződés semmis.
Nos, mihez csatlakoztatták Magyarországot?
Valójában egy felhabozott jogi lehetetlenséghez. Ugyanis ezen megfontolás alapján az Európai Unióról szóló szerződés már az aláírás pillanatában egyértelműen semmis. Mégis – főleg az alapítónak beállított tagállamok – merész nagyvonalúsággal kezelik a kilépést. Mintha ez a jogi folyamat nem is létezne, vagyis hallgatnak róla. Egészen addig nem szól erről semmi megfontolás, vagy érdekérvényesítési törekvés, ameddig jól meg nem szedték magukat az úgynevezett alapítók.
Mi volt ez az anyagi gyarapodás, ami miatt az EU mégis nyitottnak mutatkozott a tagállamok számáénak bővítésére? Teljesen egyértelműen azok a gazdasági törekvések, amikkel újra érvényesíthetik a gyarmatosítási törekvéseiket.
Ez a kilépésről való hallgatás különösen tetten érhető az újonnan betagozott országok esetében. Lám, aláírtak egy olyan szerződést, amit ismertek, elfogadtak/népszavaztak, ami ezen túlmenően elképzelhető, az az újaknak elképzelhetetlen.
Újra fel kell tenni tehát a kérdést, mihez csatlakoztatták Magyarországot?
Ki kell mondani, az EU egy magasan szervezett, jogi értelmezések terén hazárdjátékhoz hasonlítható, nemzetközi csalás és csalássorozat eredménye. Mindazok, akik alapító tagként ünnepeltették magukat, pontosan tudatában voltak annak a csalásnak, amit elkövetni készültek az új tagállamokkal szemben.
Egy megveszekedett politikus és csaló horda vetette rá magát Európára. Kirekesztő módon már a csatlakozási tárgyalások idején leszögezték, ki és mennyi eu-támogatást kaphat egyes témákban. Ezen belül Magyarország ipari és mezőgazdasági tevékenységét elsorvasztották, önvédelmi lehetőségétől megfosztották. A tökéletes kiszolgáltatottság állapotába kényszerítették.
Mindezek a magyar nyelven hozzáférhető állítások a kordokumentumok között fellelhetők, és igazolást kapnak, ha valaki figyelmesen, részrehajlás nélkül kutatja azokat.
Senki ne gondolja, hogy az EU csak úgy elengedi az angolokat! Ám az angolok penny&penny alapon elkenik a szájuk szélét.
ez nagyjából ahhoz hasonlítható, mint mikor a mesebeli rablók közül valaki hirtelen kiveszi a részét, esetleg valamivel többet is. Biztos, hogy a többiek nagyon morcosak lesznek.
Mindezekhez csak igazán desszertként egy megjegyzés.
Van egy olyan magyar jogtalanság, miszerint nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni.
Fentiek függvényében több mint érdekfeszítő!
Igyekeztem higgadtan összefoglalni a mondanivalómat, amit az idővonalamon külön is megjelenítek.
Végül külön köszönöm Hurai Áginak a figyelmeztetést, és az együtt gondolkodást!
Lengyel Károly
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
