Június elsejével kezdte meg működését az Európai Ügyészség, amelyhez eddig 22 uniós tagállam csatlakozott. Írország, Dánia, Lengyelország, Svédország eddig nem csatlakozott az ügyészség munkájához, de ezt bármikor megtehetik. Hazánk szintén nem csatlakozott a szervezethez.
Hosszú tervezés után megkezdte működését az Európai Ügyészség (EPPO), amely európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját.
Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.
Májusban az Unió igazságügyi biztosa, Didier Reynders azt kérte Varga Judit igazságügyi minisztertől, hogy az Orbán-kormány gondolja újra az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését. Ezzel párhuzamosan az EU biztos Reynders felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormánynak lépéseket kell tennie azért, hogy alkalmazza az Európai Törvényszék ítéleteit.
Az Orbán-kabinet korábban a szuverenitás védelmére hivatkozva tagadta meg a csatlakozást a luxemburgi székhelyű uniós nyomozószervhez, amely az EU költségvetését érintő csalásoknál önálló nyomozati jogkörrel rendelkezik majd.
Polt Péter legfőbb ügyész bár megegyezett Laura Codruta Kövesi, Európai Főügyésszel a szoros együttműködésről, azonban ez a kooperáció, csak az eddig meglévő igazságügyi együttműködésre terjed ki, a luxemburgi testület viszont újabb eszközöket már nem kap a magyarországi ügyek felderítésében.
Nagy a nyomás az Európai Bizottságon
A Jobbik EP-képviselője, Gyöngyösi Márton lapunknak elmondta, hogy azért is fontos az Európai Ügyészség, hogy végre legyen az EU-s források felett egy kontroll. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy más országoknak az ügyészeivel együttműködve, – mert minden tagállam delegál egy ügyészt ebbe a hivatalba – velük közreműködve megvizsgálják, hogy az uniós források felhasználása során nem történik semmilyen rendellenesség.
Ha rendellenességet (korrupciót) állapít meg, akkor abban az esetben vádat emelnek és a vádat képviselik annak a tagállamnak a bírósága előtt, amelyben a vélt korrupció van.
A Jobbik politikusa szerint Magyarország annak okán nem csatlakozott vélhetően az Európai Ügyészséghez, mert nem érdeke, hogy az EU-s források felhasználása felett egy olyan ember őrködjön, mint Laura Kövesi, aki már Romániában is számos alkalommal bizonyította rátermettségét és kérlelhetetlenségét a korrupció üldözésében.
„Orbán Viktor attól fél, hogy az uniós források felhasználása során olyan ügyek kerülnének elő, amelyek a kormányzat számára kellemetlenek lennének.”
Emlékeztetett, hogy az ELIOS ügyében az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) több száz oldalon taglalta, hogy milyen gyanús visszaélések történtek az uniós források felhasználása során. De mivel az OLAF nem tud vádat emelni, így a magyar ügyészséghez fordult, de Polt Péterék nem indítottak egész egyszerűen vizsgálatot az ügyben.
Az Európai Ügyészség nemcsak ajánlásokat fog tenni, hanem ha szabálytalanságot állapít meg, akkor vádat is emel.
„Magyarországnak ez konkrét érdeke lenne, hiszen láthatjuk, hogy az EU-s források nem jutnak el a magyar emberekhez, a magyar vállalkozásokhoz, vagy a pályázatban megjelölt célhoz, hanem csókosoknak vagy az oligarcháknak a kezére jut.”
Szóba került a jogállamisági mechanizmus alkalmazása is. Hiszen, mint az ismeretes, januárban Magyarország és Lengyelország megtámadta azt az Európai Bíróságon, amely miatt most „áll a bál” az Európai Parlamentben.
„Egyes Európa Parlamenti képviselők gyorsított eljárásban kérte a bíróságtól, hogy mondja ki, ez az eljárás összeegyeztethető az európai joggal.”
– ismertette Gyöngyösi, hozzátéve: amíg ez az eljárás zajlik, addig semmi sem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy ezt a jogállamisági mechanizmust élesítse, olyan esetekben, amikor úgy érzi a jogállamiság sérül egy adott tagállamban.
„Nagyon nagy a nyomás az Európai Bizottságon olyannyira, hogy az Európai Parlament azt is belebegtette, hogy a Bizottságot feljelenti az Európai Bíróságnál, amelyre eddig nem volt precedens”
– mondta a Jobbik EP-képviselője.
Az Európai Ügyészség védené meg a jogállamiságot?
A szervezet vezetője, Laura Condruta Kövesi elmondta, hogy az EPPO létrejötte több évtizedes tárgyalás eredménye, ugyanis a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának.
„Az ügyészség elsőleges célja hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban.”
Kövesi szerint az ilyen bűncselekmények a leggyakoribbak az unióban, és ráadásul sok esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket. Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is képesek folyamodni, hogy elkerüljék a büntetést.
Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos kedden arról beszélt egyébként, hogy az Európai Bizottság sokat dolgozik azon, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák.
„Vélhetően az év második felében elindíthatjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban”
– jelentette ki Jourová.
Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette, hogy közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és azon megállapítás között, hogy
Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
Varga Judit szerint sok a kérdőjel
Varga Judit igazságügyi miniszter kedden egyébként úgy reagált saját közösségi oldalán, hogy az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság.
Ha az összképet nézzük, akkor az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan. Felelős döntéshozóként a magyar kormány ezért a távolmaradás mellett határozott. Egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követjük, hogy hová vezet az Európai Ügyészség működése
– tette hozzá.
Varga Judit szerint fontos a korrupcióval szembeni fellépés mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
