Az Európai Bizottság nem engedheti meg magának, hogy pártpolitikai szereplő legyen, mert ez a magatartás előbb-utóbb szét fogja verni az Európai Uniót – mondta Gulyás Gergely csütörtökön Esztergomban.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Corvinus Collegium MCC Feszt – Hangot adunk a tehetségnek elnevezésű fesztiválján Schiffer András ügyvéddel, volt LMP-s országgyűlési képviselővel beszélgetett az Európai Unió jövőjéről.
Gulyás Gergely kiemelte: a jelenlegi globalizálódó világban nincs alternatívája az európai népek között intézményesített együttműködésnek, és ehhez szükségesek a közös szabályok.
Ugyanakkor az Európai Bizottság az elmúlt időszakban nem veszi figyelembe, hogy mit tesznek lehetővé számára a jogszabályok és mit nem. Politikai igényeket szolgál ki akkor is, ha „ehhez páros lábbal kell, hogy ugráljon a közösségi jogi szabályokon” – fogalmazott.
Schiffer András szerint az Európa jövőjét befolyásoló igazi konfliktusok a demokratikus döntéshozatal és az óriásvállalatok profitéhsége között van. A kérdés az, hogy olyan világ lesz-e, ahol a profit megelőzi az ember és a természet érdekeit, vagy elég erősek lesznek-e az emberi közösségek, hogy a tőkét kordában tudják tartani. Ehhez pedig egyszerre van szükség erős nemzetállamokra és erős együttműködésre a nemzetállamok között – vélekedett.
Schiffer András elhibázottnak nevezte azt a szabadkereskedelmi szerkezetet, amely különböző fejlettségű országokat „abroncsoz össze”. Mint mondta: egy másik Európára van szükség, amely „nekünk itt a végeken megengedi, hogy eltérjünk” bizonyos kérdésekben a szabályoktól, amely a termőföldet kivonja a tőke szabad áramlásának elve alól, ugyanakkor például bérek, a munkajogi védelem vagy a környezetvédelem kérdéseiben egységesen lép fel.
Hozzátette: különösen veszélyesnek tartaná az euró bevezetését Magyarországon, az euróövezet ugyanis az unió állatorvosi lova, amely növeli a szakadékot a centrum és a félperiféria között, és ez alól Szlovákia sem kivétel.
Gulyás Gergely az Európai Bizottság Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásáról azt mondta, az eljárásnak nincs jogi alapja, az EU-nak oktatási kérdésekben semmilyen hatásköre nincs, az nemzeti szabályozási kérdés. Ezért a magyar ellenzék részéről legitim felvetés, hogy a szabályozás jó-e, de az EU-nak ehhez semmi köze nincs.
Schiffer András ezzel csak részben értett egyet. Mint mondta, a gyermekvédelmi törvénycsomag öt törvényt érint: a családvédelmi, a köznevelési, a gyermekvédelmi törvény és a médiaalkotmány módosítása valóban nemzeti hatáskör, de a reklámtörvény módosításáról a kormánynak előzetesen egyeztetnie kellett volna a bizottsággal. Hozzátette: a módosítás azon részét is jó eséllyel jogosan bírálja a bizottság, amely különbséget tesz a szexuális magatartások között, hiszen kifejezetten a homoszexualitás népszerűsítéséről beszél.
Ugyanakkor Schiffer András szerint is alapvetően belpolitikai konfliktusról van szó, amit „itthon kéne lejátszani”, akkor is ha tartalmilag felháborítónak tarja a módosító javaslatot.
Gulyás Gergely erre válaszolva megjegyezte, a bizottság kötelezettségszegési eljárása módosító javaslat azon részeire is vonatkozik, amelyek Schiffer András szerint is nemzeti hatáskörbe tartoznak. Schiffer Andrással szemben azt állította, hogy bizottsági irányelvek ugyan vannak, előzetes notifikációs kötelezettsége nincs a kormánynak. Értékelése szerint alaptalan a módosító javaslatból kiemelni a homoszexualitást, hiszen a törvény a szexualitás öncélú ábrázolását is tiltja, vagyis a heteroszexuális magatartásra is vonatkozik.
Schiffer András szerint a törvénnyel kapcsolatos „balhé” épp abból a szemantikai kérdésből lett, hogy a törvény melyik része kire vonatkozik.
Gulyás Gergely erre úgy reagált: „pontosan látjuk Nyugat-Európában azokat a folyamatokat, hogy az NGO-kat beengedik az óvodákba és iskolákba, és beazonosíthatatlan nemű emberek mondják meg 4-6-8 éveseknek, hogy mit kell gondolni a szexualitásról. A balhé abból van, hogy Magyarország ezt korlátozni akarja”.
Arra a moderátori kérdésre, hogy a kormány megfontolja-e a törvényjavaslat módosítását, a miniszter azt mondta, ha érvényes lesz a népszavazás, annak eredménye kötelező a kormányra.
A beszélgetésen szó volt a Norvég Alapról és a civil szervezetekről is. Gulyás Gergely felháborítónak nevezte, hogy Norvégia nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, illetve meg akarja mondani, hogy milyen Soros György-féle szervezeteknek kellene pénzt adni. Norvégiának azért kell fizetnie az uniós tagállamoknak, mert úgy része a közös piacnak és élvezi annak előnyeit, hogy nem része az EU-nak. Ez tehát nem könyöradomány vagy jótékonyság, hanem ezzel tartozik. Az Európai Bizottságnak ezért verni kéne az asztalt Magyarország érdekében.
Schiffer András szintén azt hangoztatta, hogy az uniós fejlesztési pénzek, illetve a Norvég Alapból járó pénz nem könyöradomány, illetve olyan eszköz, amellyel az unió jobb belátásra bírhat egy-egy országot. Ugyanakkor Brüsszel joggal kér hozzáférést annak vizsgálatához, hogy az így érkezett pénzeket tisztán, törvényesen használja-e fel egy-egy ország.
Gulyás Gergely egyetértve a felhasználás törvényességének ellenőrzésével, megjegyezte, az EU, ha valamilyen elszámolást nem tart helyesnek, korrekciót érvényesít. Minden eszköze minden szabálytalan elszámolásnál adott az Európai Uniónak és és ezeket érvényesíti is.
Lánczi Tamás: Nyugaton véleménydiktatúra van
Hangot adunk a tehetségnek címmel mutatja be tehetséggondozó programjait és közösségi életét, valamint rendez közéleti beszélgetéseket és könnyűzenei koncerteket a Mathias Corvinus Collegium (MCC) augusztus 5. és 7. között Esztergomban. Tegnap erősen nyitott a rendezvény: az LMBTQ-mozgalom által életre hívott kérdések kerültek terítékre.
Hangot adunk a tehetségnek címmel mutatja be tehetséggondozó programjait és közösségi életét, valamint rendez közéleti beszélgetéseket és könnyűzenei koncerteket a Mathias Corvinus Collegium (MCC) augusztus 5. és 7. között Esztergomban. Tegnap erősen nyitott a rendezvény: az LMBTQ-mozgalom által életre hívott kérdések kerültek terítékre.
A megnyitó előtt tartott vita. Fotó: Havran Zoltán
Dobos Tamás szerint az üzenet pusztán politikai kampányfogás. – Szándékos összemosás történik, új ellenségképet talált a kormány az LMBTQ-ban – jelentette ki, és hozzátette, a téma elővétele „csak elterelés a válságkezelésről, célja, hogy tematizálják a közbeszédet”.
Lánczi Tamás más véleményen volt – Jó harminc éve lobbiszervezetek törekednek a fennálló törvények megváltoztatására. A kihívás Nyugatról érkezik, és már két-három éve fel kellett volna lépni ellene – mondta a filozófus, hozzátéve: nem a kormány, hanem a lobbiszervezetek törekvései miatt kerültek ezek a kérdések terítékre.
S hogy létezik-e LMBTQ-lobbi? Dobos Tamás egyszerűen elintézte a kérdést: – Léteznek bejegyzett civil szervezetek, amelyek bizonyos jogokat szeretnének elérni, ezeket lobbinak is nevezhetjük, de összeesküvések nincsenek – fogalmazott.
Lánczi Tamás azzal reagált, hogy ezeknek a szervezeteknek vannak hatalmi törekvéseik.
Lánczi Tamás Fotó: Havran Zoltán
– A nyugati világban sok esetben a heteroszexuális többségnek kell hátrálnia, például a közösségi oldalon homofóbnak nevezett véleményeket, sőt akár egy közszereplő nyilvános megjelenését is törlik – közölte a konzervatív gondolkodó, jelezve: Nyugaton jelenleg szabadságjogokat semmibe vevő véleménydiktatúra tombol, miközben Afrikában vagy az arab világban nem vesz részt a lobbi a homoszexuális jogok érvényesítésében, pedig ott indokolt lenne.
– A homoszexuális jogi közvetítéseket ugyanis a transznacionális cégek végzik, amelyek az arab világban valahogy nem hirdetik a szivárványt – tette hozzá a filozófus.
Ezután a gyermekvédelem került terítékre.
Dobos Tamás visszalépésnek nevezte „az örökbefogadás korlátozását”.
– Ma Magyarországon nem szakértők, hanem Novák Katalin dönti el személyesen, ki fogadhat örökbe és ki nem – vélekedett a szóvivő. A vitán szóba került a gyermekvédelmi törvény is, amelynek értelmezésén össze is különbözött egymással a két fél. Dobos Tamás szerint „jogkorlátozó, a homoszexuális tartalmak teljes cenzúrázását előíró intézkedésről” beszélünk, míg Lánczi Tamás jelezte, a törvény a szülők kizárólagos jogát írja elő gyermeke nevelésében. – A felnőttek szexuális praktikájába nem kell a gyerekeket beavatnunk, pláne nem óvodásokat vagy kisiskolásokat – közölte a filozófus, aki arra is rámutatott: valójában nem felvilágosítás, hanem indoktrinálás folyik.
Az utolsó kérdés a tizennyolc éven aluliak nemátalakító kezeléseire vonatkozott. Lánczi Tamás ezt kifejezetten bűnnek tartja, Dobos Tamás szerint viszont „összemosás zajlik a hormonkezelésekkel”. – A kérdés az, hogy egy ember eldöntheti-e, hogy melyik nemben érzi komfortosabban magát, és ezt a jog is biztosítja-e, erre 2020 májusáig volt lehetőség – hangoztatta a szóvivő, majd azt állította: „a tizennyolc év alattiak esetében a visszafordítható hormonterápiákat alkalmazzák, nem a visszafordíthatatlan műtéteket”, de az LMBTQ-védő aktivista ebben sem látott semmi problémát. Lánczi Tamás ehhez csak annyit fűzött hozzá: azért baj a visszafordíthatatlanság, mert sokan meggondolják magukat, de nem tudják megváltoztatni korábbi hibás döntésüket.
– Emiatt hatalmas az öngyilkosságok aránya a transzneműek körében – tette hozzá.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
